Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-27 / 121. szám
6 KÜLFÖLD 2019. május 27. I www.ujszo.com Módosuló Európai Parlament Magyarország mellett 20 uniós államban zajlott tegnap az európai parlamenti választás Bukovinai székely népviseletbe öltözve szavaztak Romániában az EP-választáson, ahol a voksolást korrupcióellenes népszavazással egészítették ki (MTI) RÖVIDEN Csökken a francia tüntetők száma Párizs. A korábbiaknál jóval kevesebben, mintegy háromezren vonultak utcákra (ebből 1100-an Párizsban) a kormány intézkedései ellen tiltakozva sárga láthatósági mellényben szombaton Franciaországban. Az előző hétvégén a mozgalom még mintegy 15 000 embert tudott mozgósítani. A sárga mellényesek november óta tiltakoznak szombatonként Emmanuel Macron és centrista kormánya reformintézkedései ellen. Eleinte még százezreket tudtak utcára szólítani. (MTI) Venezuelai válság: újabb tárgyalás Caracas/Oslo. A venezuelai kormány és ellenzék újabb tárgyalási fordulót tart e héten Oslóban a latin-amerikai országot sújtó politikai válság rendezéséről - közölte a skandináv állam külügyminisztériuma. „Köszönettel tartozom a norvég kormánynak erőfeszítéseiért, amelyekkel segíti a béke és stabilitás megteremtését szolgáló párbeszédet Venezuelában” - mondta Nicolás Maduro elnök. Venezuela súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válsággal küzd. Az ENSZ szerint a lakosság 24%-a, hétmillió ember szorul humanitárius segítségre. (MTI) Haftar erői ismét offenzívát indítottak Tripoli. A Halifa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) csapatai újabb offenzívát indítottak a főváros, Tripoli ellen. Az ország keleti és déli felét uraló tobruki vezetéshez hű Haftar április 4-én indított katonai műveletet a nemzetközileg elismert egységkormány székhelye, Tripoli elfoglalásáért. Heves harcok folytak a Tripolitól délre található, 2014 óta használaton kívüli nemzetközi repülőtérről a fővárosba vezető útvonalon, de nem volt jele annak, hogy az LNA- nak sikerült volna előre törnie. A tábornok kizárta a fegyverszünet megkötését Tripoliban, és azzal vádolta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy Líbia megosztására törekszik. Haftar offenzívájának kezdete óta a harcokban 510 ember halt meg. (MTI) Nem állt össze a kormány Izraelben Jeruzsálem. Válságba kerültek a koalíciós egyeztetések az új kormányról Izraelben. Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek szerda éjfélig kell bejelentenie új, ötödik kormányának megalakítását, de Netanjahu mindeddig nem jutott dűlőre a jobboldali nacionalista Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) nevű párt vezetőjével, Avigdor Libermannal. Libermanék öt képviselői helye nélkül csak 60 mandátuma lenne a koalíciós kormány pártjainak a 120 tagú kneszetben. Netanjahu a múltban általában az utolsó pillanatban jelentette csak be új kormányainak létrehozását. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Tegnap 21 uniós tagállamban tartottak európai parlamenti (EP) választást, így Magyarországon is, miután Csehországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Lettországban, Máltán és Szlovákiában már leadhatták a szavazatukat a választópolgárok. Tegnap összesen 593 mandátum sorsa dőlt el az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt továbbra is 751 tagú Európai Parlamentben. Ha a britek kilépnek, a 73 brit képviselő mandátuma megszűnik, és a parlament létszáma 46-tal, 705 képviselőre csökken, mert a 27 mandátumot 14 másik tagállam között osztanak szét. Az első ideiglenes összeurópai eredményt csak éjfél előtt tették közzé, mivel Olaszországban 23 óráig lehetett voksolni, és ameddig a szavazás tart, addig tilos eredményközléssel befolyásolni a még szavazókat. Cseh ós magyar részvétel Csehországban magasabb, 25% körüli volt a részvétel az idei EP- választáson, mint 2014-ben, amikor az arra jogosultak 18,2%-a járult az urnákhoz. A szombat délutáni urnazárás után nyilvánosságra hozott adatok az egyes régiókból, illetve a nagyobb városokból azt jelzik, a részvételi arány az EP-választáson általában 20 és 30% között mozgott. A legnagyobb érdeklődés a választások iránt Prágában nyilvánult meg, ahol néhány városkerületben meghaladta a 35%-ot is. Csehországban negyedik alkalommal tartottak EP- választást. Az első kettőn 28 százalék körül volt a részvételi arány, 2014- ben pedig 18,2%. Magyarországon erőteljes volt a szavazási hajlandóság, főleg a fővárosban. A szavazásra jogosultak 30,5%-a adta le szavazatát 15 óráig, azaz már kora délután meghaladták a 2014-es 29%-os részvételt. Az már előre biztosra vehető volt, hogy a 21 magyar EP-helynek legalább a felét a Fidesz szerzi meg. Lengyelországban az EP-szavazás előrevetítheti a lengyel szempontból sokkal fontosabb lengyel parlamenti választás eredményét is, amelyet novemberben rendeznek. A kormányzó nacionalista-populista Jog és Igazságossággal (PiS) szemben egy Európai Koalíció nevű pártszövetség formálódott, amiben európai néppárti, szociáldemokrata és liberális pártok is helyet kaptak, a legnagyobb erővel Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a volt pártja, a Civil Platform bír. A felmérések szerint Jaroslaw Kaczynski pártja vezet, 22 képviselőt szerezhet, míg az ellenzéki koalíció 20-at. Románia és a korrupció Romániában az EP-választással együtt népszavazást is tartottak tegnap, ahol az ellenzék korrupcióellenes populista jelszavai sikerrel üthetik ki a kormánypártot az uniós választásokon. A témát a DNA, azaz a korrupcióellenes ügyosztály sokéves tevékenysége tette a közbeszéd középpontjává. Egykori vezetője, Laura Codruta Kövesi most a legesélyesebb jelölt az Európai Ügyészség vezetésére, miközben hazájában eljárás folyik ellene a titkosszolgálatokkal való törvénytelen együttműködés vádjával. Az ellenzéki PNL-t (Nemzeti Liberális Párt) pártoló Klaus Iohannis elnök népszavazást írt ki két kérdésben. Az egyik betiltaná az amnesztiát korrupciós bűncselekmények esetén, a másik pedig megakadályozná, hogy a büntető törvénykönyvet kormányrendeletekkel lehessen módosítani. Ausztria Ibiza után Néhány országban választják meg az EP-képviselők többségét, ezért ezekben különösen fontos lesz, hogyan alakul a választás. A 751 mandátum több mint fele, 424 mindössze hat tagországból kerül ki: Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból. A britek 73 képviselője addig lesz az EP-ben, amíg be nem következik a brexit, vagyis Nagy-Britannia kilépése az EU-ból, aminek most október 31. a határideje. Nem a britek az egyetlenek, ahol a szokásosnál nagyobb aktuálpolitikai jelentősége van az EP-választásnak. Miután Heinz- Christian Strache alkancellár belebukott a botrányos ibizai videójába, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a várt 23 százaléknál gyengébben szerepelhet. A felmérések szerint Sebastian Kurz kancellárNéppártja (ÖVP) még szűkén vezet az ellenzéki szociáldemokraták előtt. Frans Timmermans, az európai szociáldemokraták bizottsági csúcsjelöltje mindenesetre Bécsben fejezte be a kampányát. Az eredmény azért is fontos lesz, mert Kurznak ma máris bizalmi szavazással kellhet szembenéznie az osztrák parlamentben. Kurz eredetileg csak szeptemberre akart volna kiírni előrehozott választásokat. Frakciók harca Mától új fejezet kezdődik az Európai Parlament történetében. Minden előrejelzés szerint ugyanis a két nagy pártcsalád, az Európai Néppárt és az Európai Szocialisták frakciója el fogja veszíteni a többséget, amelyet a frakcióik közösen az EP megalakulása óta mindig kitettek. Ez átláthatóbbá teheti a jogszabályalkotást, mert kevésbé lesz lehetőség arra, hogy ennek a két frakciónak a vezetése zárt ajtók mögött egyezzen meg fontos új törvényekről. A friss becslések szerint az Európai Néppárt mostani 217 mandátumából 43-at veszít (és akkor is a legnagyobb pártcsalád marad, ha a Fidesz nem ülne be a soraikba), a szociáldemokrata frakció pedig 186-ból 38-at. Ezek a helyek a liberálisokhoz, a Zöldekhez és az EU-ellenes jobboldalhoz kerülnek. Emmanuel Macron francia elnök pártja valószínűleg a mostani liberális frakcióval alakít majd egy közös csoportot, lehet, hogy új néven. 101 képviselőt jósolnak nekik, ami a valaha volt legerősebb liberális frakció lenne az EP történetében. Az EU- ellenes, bevándorlásellenes jobboldal is erősebb lesz, mint bármikor korábban, de még mindig messze attól, hogy bármilyen szövetségkötéssel többséget alkosson, és valószínűleg attól is messze, hogy blokkolni tudja a jogszabályalkotást. A 2014-es EP-választás idején még tartott a 2008-as világválsággal Európára szabaduló recesszió. Akkoriban egész komolyan arról volt szó, hogy az euró, mint közös pénz, nem lesz tartható, az EU-s tagállamok csődbe mehetnek és az EU szétszakadhat. Viszont 2015 óta minden évben erősödött az EU gazdasága, ezért az euró felszámolása már nem témája az idei kampánynak. 2015-benjött az EU másik nagy megrázkódtatása, a menekültválság, ami politikailag ugyan látványos változásokat hozott, ebbe a témába kapaszkodva erősödtek meg a brüsszelezők, de az érzelmi traumákon kívül egyéb károkat nem okozott. Európai mércével viszonylag olcsón sikerült megoldani ezt a problémát is, évről évre jelentősen csökken az EU-ba érkezők száma. Most már csak annyian próbálnak letelepedni itt, mint a 2015-ös hullám előtt, amikor a téma még alig érdekelt valakit a kontinensen. (MTI, Index, ú) Fokozott biztonsági intézkedések. A francia rendőrség nagy erőkkel keresi a péntek esti lyoni robbantás elkövetőjét. A robbanás 13 sebesültje közül 11 volt még kórházban a hétvégén. A harmadik legnagyobb francia városban pénteken kora este csomagba rejtett pokolgép robbant fel. A biztonsági kamerák nehezen kivehető felvételein a rendőrség szerint egy harmincas éveiben járó, sötétzöld, feltűrt ujjú felsőt és világos rövidnadrágot viselő, kerékpáros férfi látható, aki a hátán hátizsákot visel. (TASR/AP) Tolonganak May helyére London. Egyre bővül a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői posztjáért indulók névsora: tegnapig öten jelezték, hogy megpályázzák atisztséget. Theresa May miniszterelnök, a párt jelenlegi vezetője pénteken jelentette be, hogy június 7-én távozik a Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód megválasztásáig ellátja a kormányfői feladatokat. Ajúnius 10-én kezdődő utódválasztási folyamat első szakaszában az alsóházi konzervatív frakció többfordulós szavazássorozattal két lehetséges jelöltre szűkíti az indulók listáj át, egyegy jelöltet kiejtve minden egyes fordulóban. Ha az utolsó forduló után versenyben maradt két jelölt egyike sem lép vissza, a Konzervatív Párt 124 ezer regisztrált tagja választhatja meg közülük postai szavazással a párt új vezetőjét, aki egyben Nagy-Britannia következő kormányfője is lesz. Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory brexittábor zászlóvivője számít a felmérések szerint a legesélyesebb utódjelöltnek. Johnsonon kívül jelezte indulási szándékát Jeremy Hunt külügyminiszter, Rory Stewart, a nemzetközi fejlesztési tárca vezetője, Matt Hancock egészségügyi miniszter és Esther McVey volt munka- és nyugdíjügyi miniszter. Várakozások szerint akár tucatnyi további induló is csatlakozhat az utódjelölti névsorhoz a következő napokban, köztük Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Sajid Javid belügyminiszter, Dominic Raab volt brexitügyi miniszter, Penny Mordaunt védelmi miniszter és Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője. (MTI)
