Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-24 / 119. szám
6 KÜLFÖLD 2019. május 24. | www.ujszo.com EP: Európa legnagyobb vokscsatája Tegnaptól szavazhat az Európai Unió mintegy 400 millió választópolgára a strasbourgi parlament összetételéről ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Tegnap elkezdődött az a 4 napos, a világ második legnagyobb szavazása(az indiai parlamenti választás 900 millió embert érint, az uniós 400 milliót), amelynek keretében az Európai Unió 28 országának polgárai adhatják le voksukataz Európai Parlament leendő képviselőire. Elsőként az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavazhattak az emberek, ma Írországban és Csehországban nyílnak meg az urnák. A cseheknél szombaton ér véget a választás, amikor Lettországban, Máltán és Szlovákiában is szavazhatnak a választópolgárok. A többi 21 tagországban vasárnap tartják az európai parlamenti választást. A képviselők száma az újabb ciklus elején az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt ismét 751 lesz a brexit esetére tervezett 705 helyett. Az Európai Unió polgárai 2019-ben 9. alkalommal dönthetnek arról, ki képviselje őket Strasbourgban. Míg a 9 tagú közösségben 1979-ben a jogosultaknak még 61,9%-a ment el szavazni, a részvétel az évtizedek során folyamatosan csökkent. Legutóbb, 2014- ben, a 28 tagúra bővült Európai Unióban a választók 42,5 százaléka járult az urnákhoz - Szlovákia e téren sereghajtó volt a maga 14% alatti részvételével. Az első részvételi adatokat vasárnap 21 órakor, az első részeredményeket pedig a tervek szerint 23 órától teszik majd közzé. Bekavartak a britek Nagy-Britanniában a konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt az idei EP-választáson, mivel ha sikerült volna tartani az eredeti menetrendet, Nagy-Britannia két hónapja nem lenne az Európai Unió tagja. A brit kormány kabinetirodájának vezetője, David Lidington- aki e tisztségében Theresa May miniszterelnök helyettesének számít - e hónap elején azonban bejelentette, hogy jogilag elkerülhetetlenné vált a 73 brit EP-képviselő megválasztása, mivel nem maradt elég idő a brit EU- tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikálására az EP-választásig, és Nagy-Britannia változatlanul az EU teljes jogú tagja. A voksolás legnagyobb esélyese a brexit leglelkesebb hívének számító Nigel Faragé által az elmúlt hónapokban alapított Brexit Párt... A több mint 16 millió lakosú Hollandia tegnap 26 európai parlamenti képviselő sorsáról döntött. Az EP- választásra összesen 16 holland párt állított listát. A voksoláson az új elit-, unió-, bevándorlásellenes párt, a Fórum a Demokráciáért (FvD) megismételheti a holland szenátus összetételéről is szóló tartományi választáson márciusban elért sikerét. Várhatóan fej fej mellett végeznek a kormányfői posztot 2010 óta betöltő liberális Mark Rutte vezette Szabadság és Demokrácia Néppártjával (WD). A zöldek is erősödhetnek, Geert Wilders Szabadságpártja elől azonban Thierry Baudet új mozgalma úgy tűnik, elszívja a levegőt. Izgalmas lesz a folytatás A vasárnap estig tartó EPAz EP-képviselők aktuális száma A mandátumok száma országonként: Ausztria: 18, Belgium: 21, Bulgária: 17, Ciprus: 6, Csehország: 21, Dánia: 13, Egyesült Királyság: 73, Észtország: 6, Finnország: 13, Franciaország: 74, Görögország: 21, Hollandia: 26, Horvátország: 11, Írország: 11, Lengyelország: 51, Lettország: 8, Litvánia: 11, Luxemburg: 6, Magyarország: 21, Málta: 6, Olaszország: 73, Németország: 96, Portugália: 21, Románia: 32, Spanyolország: 54, Svédország: 20, Szlovákia: 13 (amint kilép az Egyesült Királyság az unióból, a szlovák képviselők száma 14-re nő), Szlovénia: 8. Az Európai Parlament létszáma a brexit után 751-ről 705-re csökken. Szavazni induló skót szerzetesek. Talán utoljára voksolhatnak a britek. (TASR/AP) választással csak az első szakasz zárul le az uniós intézmények átfogó megújításának hónapokig tartó folyamatában. Az Európai Unió tagországainak állam- illetve kormányfői május 28-án gyűlnek össze Brüsszelben, hogy áttekintsék az európai parlamenti választás kimenetelét. A tagországok vezetőire az a feladat vár, hogy a választás eredményeit figyelembe véve javaslatot tegyenek arra, kit válasszon meg az Európai Parlament az Európai Bizottság elnöki posztjára, vagyis ki legyen a luxemburgi Jean-Claude Juncker utóda - megválasztásához abszolút többség, legalább 376 EP- képviselő támogatása kell. Az Európai Bizottság elnöke mellett dönteni kell arról, ki legyen az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Parlament elnöke, és arról is, ki legyen az Európai Tanács elnöke, aki a csúcstalálkozókat vezeti. Az Európai Tanács elnökét 2,5 évre választják, egyszer lehet újraválasztani. A jelenlegi elnök, Donald Tusk megbízatása november végén jár le, és már nem lehet újra elnök. Az új összetételű, egyelőre a brit képviselőkkel együtt 751 tagú EP július 2-án kezdődő strasbourgi plenáris ülésén újjáalakulnak, átalakulnak a pártfrakciók, illetve új frakciók alakítására is lehetőség van abban az esetben, ha legkevesebb hét tagország legkevesebb 25 EP-képviselője ebben meg tud állapodni. (MTI, ú) brexitügyben, újra pofon Maynek Theresa May. A brit kormányfőn már csak az égiek segíthetnek... (TASR/AP) Fordulat A brit kormány az eredeti tervekkel ellentétben nem terjeszti az alsóház elé vitára és törvényalkotási célú szavazásra június első hetében a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást. Állítólag Theresa May kormányfő napokon belül lemondhat. London. Theresa May miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy a kormány a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé teijeszti a brexitmegállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet. Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat lenne a megállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett. Az 586 oldalas joganyag 2. olvasatban - vagyis részletes vita és szavazás céljával - június 7-én került volna a képviselők elé. A tervezet előírja egyebek mellett, hogy a képviselők újabb népszavazás kiírásáról is dönthessenek, abban az esetben, ha a parlament ratifikálja a kilépési megállapodást. Egyöntetű értékelések szerint May ezzel a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt EU-párti képviselőinek ; támogatását igyekszik megnyerni a ; brexitmegállapodáshoz. Nem kell népszavazás E záradékkal szemben azonban rendkívüli erejű ellenállás bontakozott ki, nem csupán a tory pártcso- : port keményvonalas brexittáborá- I ban, de még a kabinet és a konzer- : vatív frakció mérsékelt, a kormányfővel szövetséges tagjai körében is, akik szerint a kilépésről döntő, 2016 júniusában tartott első népszavazás eredményének kell érvényt szerezni. David Mundell, a skóciai ügyek minisztere külön találkozót kért Maytől, hogy kifejthesse: véleménye szerint az újabb EU- népszavazás lehetővé tétele megnyitná az utat a skót függetlenségről szóló második referendum kiírása előtt is. Skóciában 2014-ben tartottak már egy népszavazást a függetlenségről, ám akkor még az elszakadást ellenzők kerültek 55 százalékos többségbe. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azonban a brit EU- tagságról rendezett népszavazás óta folyamatosan napirenden tartja az újabb függetlenségi referendum kérdését. A skót választók 62 százaléka ugyanis a bennmaradásra voksolt a 2016-os EU-népszavazáson, és Sturgeon visszatérő érvelése szerint nem lehet megengedni, hogy Skóciát „akarata ellenére kirángassák” az EU-ból. May bukórepülésben Egyre erőteljesebb az arra irányuló politikai nyomás is, hogy Theresa May a lehető legrövidebb időn belül jelentse be távozásának menetrendjét. A The Times című konzervatív brit napilap tegnapi értesülése szerint May ezt akár már ma megteheti. Jeremy Hunt külügyminiszter azonban azt mondta: Theresa May fogadja majd az Egyesült Királyság miniszterelnökeként Donald Trump amerikai elnököt, aki június 3-án érkezik Londonba állami látogatásra, vagyis hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégeként. Hunt kijelentése mindazonáltal nem feltétlenül a kormányfő távozásáról szóló értesülések cáfolata. Ha ugyanis Theresa May a közeli napokban bejelenti lemondását, ügyvezetőként a kormány és a Konzervatív Párt élén maradna a több szavazásból álló vezetőváltási folyamat végéig. Ez az utódjelöltek számától függően akár hat hétig is eltarthat. Az viszont tény, hogy egyre erősödő nyomás nehezedik rá mielőbbi lemondása végett. A kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának legbefolyásosabb szakpolitikai testületé, a kormányzati tisztséget nem viselő képviselők alkotta 1922 Bizottság szerda este értekezletet tartott a pártszabályzat módositásának lehetőségéről, annak érdekében, hogy Theresa May ellen a frakció azonnali hatállyal újabb bizalmatlansági indítványt terjeszthessen be. A tory pártcsoport decemberben már tartott egy bizalmi szavazást, ám May azt megnyerte, és a jelenlegi pártszabályzat szerint tizenkét hónapon belül, vagyis idén decemberig nincs mód újabb bizalmatlansági indítvány előterjesztésére a frakció részéről May ellen. A szerda esti értekezleten végül nem született döntés e korlátozás eltörléséről, de a bizottság befolyásos elnöke, Sir Graham Brady bejelentette: ma személyesen tárgyal a kormányfővel a továbbiakról, és utána ismét tanácskozik az 1922 Bizottság tagjaival. Távozott egy vezető tory A miniszterelnök lemondása végett kifejtett nyomás folyamatos erősödését jelzi, hogy szerda este bejelentette távozását Andrea Leadsom, az alsóház vezetője, aki e minőségében eddig a Konzervatív Párt frakcióvezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős, szintén igen magas rangú kabinettag volt. Leadsom, a tory frakció keményvonalas brexittáborának prominens képviselője Maynek küldött levelében azzal indokolta távozását, hogy megítélése szerint a kormány brexitpolitikájával immár nem teljesíthető a brit EU-tagságról 2016- ban tartott - a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - népszavazás döntése. Andrea Leadsom levele szerint az újabb népszavazás - amelynek alsóházi megszavazására a brexit feltételrendszerének Theresa May által e héten ismertetett törvénytervezete lehetőséget adna - veszélyes mértékben megosztó lenne, és kockára tenné az Egyesült Királyságot alkotó nemzetek unióját. A szigetországnak eredetileg március 29-én kellett volna kilépnie az unióból, azonban egyezség híján London kérésére az Európai Unió kitolta az időpontot. Ennek jelenlegi határideje október 31., vagyis ha a brit parlament addig nem ratifikálja a brexitmegállapodást, az Egyesült Királyság november 1-jén elvileg megállapodás nélkül kieshet az EU-ból. Theresa May már korábban felajánlotta, hogy távozik, amint a parlament elfogadj a a brexittörvényt. (MTI)
