Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-23 / 118. szám
Talán ismét lesz népszavazás Ha a nyári szünet előtt elfogadják a brexit tervezetét, július végéig ki lehet lépni az EU-ból A brexit okozta politikai teher May kormányfő vonásait is átrendezi (JASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ London. A második nópszavazás belengetósável több támogatót szeretett volna falsorakoztatni a kialkudott brexitmegállapodás mögé Theresa May, de mára látszik, ennek éppen az ellenkezőjét érte el - mutat rá a jól órtesiilt Politico tegnapi összeállítása ás ezért tényleg a bukás szélén áll a brit kormányfő. A brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről kidolgozott jogszabálytervezet lehetőséget teremt az alsóházi képviselőknek arra, hogy voksoljanak egy újabb népszavazás lehetőségéről is, valamint arról, hogy az Egyesült Királyság a brexit után milyen vámjogi viszonyban legyen az Európai Unióval — mondta a brit miniszterelnök. Júniusban újra szavazás Theresa May a várhatóan június első hetében az alsóház elé kerülő tervezet fő pontjait ismertetve kifejtette: mindig is azt vallotta, hogy a kilépésről döntő, 2016-ban tartott első referendumnak kell érvényt szerezni. Hozzátette ugyanakkor: érzékeli, hogy mennyire „valósak és erőteljesek” az újabb népszavazással kapcsolatos érzelmek az alsóházi képviselők körében. A kormány ezért a törvénytervezethez csatol egy olyan kiegészítő előírást, amelynek alapján lehetővé kell tenni a képviselőknek a döntést arról, hogy legyen-e újabb népszavazás. May elmondta: ha a ház megszavazza az újabb népszavazást, az kötelezné a kormányt a referendum feltételeinek megteremtésére. Ehhez szükséges a brexit feltételrendszerének törvénybe iktatását célzó tervezet elfogadása, hiszen a népszavazás arról szólna, a választók elfogadják-e a kilépés feltételeiről elért megállapodást. A brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnéséből eredő nagy lehetőségek egyike a független kereskedelmi politika kialakítása. Hozzátette: abban viszont soha nem hitt, hogy ennek érdekében fel kell áldozni azokat a munkahelyeket és megélhetési forrásokat, amelyek léte az EU-val fenntartott kereskedelemtől függ. A kormány és az ellenzék egyetért abban, hogy e munkahelyek és megélhetési források megvédése érdekében az országnak olyan kereskedelmi kapcsolatokat kell fenntartania az EU-val, amelyek a legkisebb súrlódással járnak. Máris gyengült a font Az esetleges újabb népszavazás meglebegtetése sem jött be eddig Maynek, mivel 30 olyan konzervatív párti képviselő is kihátrált May mögül, akik csak a harmadik brexitmegállapodás idejére álltak be mögé, az ellenzéki Munkáspárt soraiból pedig a második népszavazás belengetése csupán néhány plusz támogató szavazatot hozhat. Vagyis úgy tűnik, visszafelé sült el az újabb engedmények belengetése az ellenzéki Munkáspárt felé. May párttársai közül ugyanis többen hátráltak ki mögüle, mint amennyi képviselőt talán az ellenzék soraiból meg tudna nyerni a megállapodásról szóló, júniusi negyedik szavazáshoz. A kormányfő közeli bukásával és egy keményvonalas brexitpárti kormányfői kilátásával kapcsolatos befektetői félelmek tegnap újabb 4 havi mélypontra, 1,2660-ig küldték a fontot a dollárral szemben. Sürgős a kilépés Az Egyesült Királyság július végéig kiléphet az Európai Unióból, ha a parlament még a nyári szünet előtt törvénybe iktatja a brexit feltételrendszerét - mondta tegnapi alsóházi felszólalásában a miniszterelnök. May szerint ha a parlament a nyári szünet kezdetéig jogszabályba iktatja a kilépési feltételrendszert, akkor az Egyesült Királyság július végéig kilép az unióból, és onnantól nem kell „hatalmas összegeket” befizetnie az EU-költségvetésbe. (MTI, Porti) Az osztrák elnök elnézést kért a politikusok miatt RÖVIDEN Fütyülnek az ukrán elnök javaslataira Kijev. Az ukrán parlament tegnapi rendkívüli ülésén még csak napirendre sem vette a hétfőn beiktatott ukrán elnök, VolodimirZelenszkij egyik betetjesztett törvényjavaslatát sem. Leszavazták a képviselők, hogy napirendre kerüljön a választási törvényt módosító javaslata, ebben az államfő kezdeményezte az áttérést a vegyes rendszerről a tisztán pártlistásra, valamint az 5%-os parlamenti bejutási küszöb leszállítását 3%-ra. (MTI) Washington nem akar háborúzni Washington. Washington nem akar háborút Iránnal - jelentette ki Patrick Shanahan, az US A ügyvezető védelmi minisztere, miután Mike Pompeo külügyminiszterrel együtt tájékoztatta a kongresszus politikusait az Irán körül kialakult feszültségről. Shanahan hangsúlyozta: nincs szó arról, hogy az USA háború felé sodródna. Az amerikai kormányzat elmúlt napokban hozott döntései szerinte eredményesek voltak, eltántorították Teheránt az esetleges támadásoktól. (MTI) Súlyos zavargások Indonéziában Jakarta. Erőszakba torkollt Indonézia fővárosában az áprilisi elnökválasztáson alulmaradt Prabowo Subianto tábornok támogatóinak a demonstrációja, az összetűzésekben több ember meghalt. A kedden kezdődött tüntetések során autókat gyújtottak fel, és kövekkel, Molotovkoktélokkal dobálták meg a rendőröket. Az indonéz választási bizottság kedden jelentette be, a választást Joko Widodo nyerte, a szavazatok 55,5%-ával. Ellenfele, Subianto a választás elcsalásával vádolta a kormányt. (MTI) Több embert ölt meg egy merénylő Mogadishu. Legalább 21 -en vesztették életüket tegnap a Szomáliái fővárosban, Mogadishuban, miután egy autós öngyilkos merénylő felrobbantotta magát egy ellenőrző pontnál - a halottak között van a biztonsági erők hat tagja és egy volt külügyminiszter. A támadás elkövetőjeként az al-Kaidával kapcsolatban álló al-Shabaab Szomáliái iszlamista terrorcsoport jelentkezett. (MTI) Hollandia: eltitkolt bűncselekmények Hága. Lemondott Mark Harbers holland migrációs államtitkár, mert kiderült, az igazságügyi tárca 2018-as, a menedékkérők által elkövetett bűncselekményekről készített jelentése pontatlan. Ebben 4600, súlyos kategóriába tartózó bűncselekményből kb. ezer, különböző szexuális bűnesetre, gyilkosságra utaló esetet csak „egyéb” megjelöléssel láttak el. (MTI) 8J___________________ Az osztrák államfő tévébeszádóben arra kérte az embereket, hogy az elmúlt napok belpolitikai botrányai nyomán ne forduljanak el a politikától, vegyenek részt a hétvégi európai parlamenti választáson. Bécs. Alexander Van der Bellen Ausztria megcsúfított képének helyreállítására szólított fel minden felelős tisztségviselőt. Az elnök hangsúlyozta, a múlt pénteken nyilvánosságra került, Heinz-Christian Strache azóta lemondott szabadságpárti (FPÖ) elnököt és alkancellárt kompromittáló videófelvétel alapján nem szabad általánosítani, nem szabad azt mondani, ilyen a politika, ilyenek a politikusok. Az államfő bátorságot és bizalmat kért az osztrákoktól, köztük a politikusoktól, „akiket azért választották meg, hogy becsületes, helyes döntéseket hozzanak. A legtöbb politikus ebben az országban így is tesz. Meggyőződésem, senki se megy a politikába azért, hogy határokat lépjen át. Olykor átlépnek határokat, lerombolják a bizalmat. Ebben az értelemben bocsánatot kérek azért a képért, amelyet a politika magáról kialakított” - hangsúlyozta az elnök. Strache szaftos mondatai Az illegálisan készült felvételen Strache botrányos kijelentéseket tett, többek között egy olyan üzletet ajánlott, hogy ha egy bizonyos orosz oligarcha komoly részesedést vásárol a nagy példányszámú Kronen Zeitung napilapban, ahol aztán a szerkesztőség az FPÖ-t fogja propagálni, akkor hatalomra kerülve állami megrendeléseket kap. A 2017-ben készült vi-KÜLFÖLD deón Strache, akkor még ellenzéki vezérként, dehonesztáló megjegyzéseket tett az akkori kormány több tagjára is. Christian Kém kancellárról azt állította, fiatal négerekkel van viszonya (csak hímnemben ragozva a Schwarz fönevesített jelzőt), Sebastian Kurz akkori külügyminiszter pedig drogos partikon vesz részt. A Szabadságpárt távozása után Kurz kancellár az eddig szabadságpárti kormánytagok által vezetett minisztériumok élére szakértőket jelölt. Az államfő tegnap máris beiktatta az új minisztereket. Az alkancellári tisztséget a Hartwig Löger pénzügyminiszter, a vezető kormányerő, az Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa tölti be. Erről a posztról mondott le Strache. A miniszterek a szeptemberi választás utáni koalíciós tárgyalások lezárulásáig, várhatóan 2020-ig hivatalukban maradnak. A legkisebb ellenzéki párt, a Jetzt névre átnevezett Liste Pilz (a Zöldektől leszakadt mozgalom), bizalmatlansági indítványt ad be Kurz ellen. A többi ellenzéki közül a szocialisták a teljes kormány távozását szeretnék, a választásig pedig egy független, szakértői kormányt támogatnának. A liberális NEOS viszont nem támogatja a bizalmatlansági indítványt, talán azért, mert az előrehozott választás után arra számítanak, hogy Kurzcal közösen kormányozzanak, ugyanis mindkét párt neoliberális gazdaságpolitikát folytat. Arról, hogy a Szabadságpárt támogatná-e a parlament elnöke, Wolfgang Sobotka (ÖVP) által május 27-ére kiírt bizalmatlansági indítványt, még nem született végső döntés. Kurz csak a 62 ÖVP-s képviselőre számíthat biztosan a 183 fős alsóházban. Félbehagyott reformok Az utóbbi másfél évben hatalmon lévő Kurz-Strache koalíciós kormányt több szocialista-néppárti 2019. május 23.1 www.ujszo.com kormány előzte meg. Az utóbbi években azonban a két nagykoalíciós párt leginkább egymás reformjavaslatainak blokkolásával volt elfoglalva. A tisztán jobboldali kormányra így sokan úgy tekintettek, hogy végre elindulhatnak a kívánt reformok. Kurz kancellár erre nagy hangsúlyt is fektetett. Több nagy intézményi reformnak is nekifogtak, ezek azonban nem mind valósultak meg, ami pedig igen, az sokak ellenkezését kiváltotta. A legjelentősebb reformnak a szociális biztosítási rendszer átalakítása számít. A korábbi 21 önálló biztosítót (a 9 tartománynak, illetve különböző foglalkozási csoportoknak pl. bányászok, parasztok, vasúti dolgozók) vonták össze. Pozitív hozadékként jelentős bürokráciacsökkentéssel számoltak, sokan ugyanakkor félnek a magas színvonalú egészségbiztosítási rendszer leromlásától. A munkanélküli-segélyrendszerén is szigorítottak, ami több tartományi kormány ellenállásába ütközött. Bécs vörös-zöld koalíciós kormánya nyíltan szembement a kormánnyal, kijelentve, nem hajlandó alkalmazni a szövetségi törvényt. Az országos mintául szolgáló tartományi törvényt ráadásul az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, így az elfogadása sokáig húzódott. Csak néhány hete fogadták el a nagy, több évre tervezett adóreform első lépéseit. A kormánynak elvileg szintén fontos célkitűzése volt a szélsőségek, különösen a politikai iszlám elleni küzdelem, ám az ezzel foglalkozó korábbi zöld politikust egy mondvacsinált ügy miatt Kurz kizárta a frakciójából. (MTI, FÁI)
