Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-23 / 118. szám

6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. május 23. | www.ujszo.com Történelmi mélyponthoz közelít a magyar forint Budapest. A gyenge forintnak köszönhetően Szlovákiából újra megéri átjárni vásárolni a magyar­­országi üzletekbe. Az utóbbi na­pokban is folytatódott az esés, így két hónap alatt már összességében négy százalékkal került lejjebb a magyar fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama. Egy euróért tegnap 326,75 forintot is adtak a pénzpiacon, vagyis az árfolyam egyre közelebb kerül a tavaly nyá­ron látott történelmi mélyponthoz. 2018 júliusában ugyanis az euró árfolyama történelmi csúcsra, 330,76-os rekordárfolyamra emel­kedett. A forint árfolyamát illetően az elemzők szerint a jövő keddi jegybanki kamatdöntésig biztosan az lesz a fő kérdés, hogy lép-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forintgyengülésre válaszul. A Commerzbank elemzői úgy vélik: az, hogy az MNB nem küld egyértelmű jelzéseket a befektetők felé, nem tesz jót a forintnak, így a magyar fizetőeszköz alulteljesítése mindaddig folytatódhat, amíg a jegybanktól nem hangzik el egy vi­lágos, szigorításra utaló kijelentés. A Portfolio.hu szerint a mostani gyengülés épp annak szól, hogy a piac megpróbálja tesztelni az MNB tűrőképességét. (mti, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Brit acélóriás lett a brexit első áldozata London. Szerdán hivatalosan is bejelentették, hogy csődeljárás in­dul a British Steel ellen. A brit acélipari társaság 150 év eredmé­nyes munka után ment csődbe. Eredetileg 75 millió font áthidaló finanszírozást igyekezett felhajtani főleg állami hitel formájában, de végül 30 millió font kölcsönre je­lentett be igényt. Az erről folytatott tárgyalások azonban kedden zá­tonyra futottak. A vállalat csődje közvetlenül 4500, a beszállítói há­lózattal együtt további 23 ezer munkahelyet veszélyeztet. A cég fő problémái közé tartozik, hogy a brexit teremtette bizonytalanság miatt az európai partnerek meg­rendelései elapadtak, mivel nem lehet tudni, hogy az EU-tagság megszűnése után Nagy-Britannia milyen kereskedelmi kapcsolatokat épít majd ki az Európai Unióval. Rendezetlen kilépés esetén az EU 20%-os importvámot vetne ki a brit acélra. (TASR MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Kormánypártok vitája a kettős minőségről Robert Fico nem hisz abban, hogy az új uniós irányelv olyan hatékony, mint azt Gabriela Mateőná állítja (TASR-feivétei) Pozsony. Az Európai Parlament áprilisban elfogadott irányelve - amely hatékonyabb fellépést ígér a kettős minőségű termé­kek gyártóival szemben - már a kormánypártokat is meg­osztja. Míg az SNS saját sike­rének tartja az új szabályokat, a Smer elnöke szerint ezek könnyen kijátszhatók. A kettős élelmiszer-minőségre eredetileg a visegrádi országok hív­ták fel a figyelmet, egyes multinaci­onális cégeket azzal gyanúsítva, hogy bár a csomagolásban nincs különb­ség, gyakran silányabb termékeket árulnak a keleti uniós tagországok­ban, mint a nyugatiakban. Hosszas egyeztetés után végre az EU is lépett. A múlt hónapban elfogadott új uniós irányelv lényege, hogy a vállalatok, ha egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országon­ként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy, látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti. Az új szabályok megsértőire kiszabható maximális bírság összege a kereske­dő előző évi forgalmának legalább a 4 százaléka. A tagállamoknak két évük van arra, hogy az irányelvet át­ültessék a saját jogrendjükbe. Fico elégedetlen Az SNS részben a saját sikerének tartja az új szabályok elfogadását, hiszen az erről szóló tárgyalásokon a párt jelöltje, Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter képvi­selte Szlovákiát. Matecná az elmúlt hetekben többször is hangot adott az elégedettségének az új szabályokkal kapcsolatban. A legnagyobb kor­mánypárt, a Smer elnöke ezzel szemben e hét elején kétségbe vonta az irányelv hatékonyságát. „A ket­tős minőség továbbra sem tűnt el, a multik folytathatják a gyanús ügy­leteiket, az elfogadott irányelv ugyanis rengeteg kivételt tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az új sza­bályok kijátszását” - nyilatkozta Robert Fico hétfői sajtótájékoztató­ján, arra biztatva a kormányt, hogy tegyen meg mindent a kettős minő­ségtényleges felszámolásáért. Mateőná nem sieti el Matecná szerdán reagált Fico fel­vetésére. A földművelésügyi minisz­ter szerint „a kettős minőségű élel­miszereknek befellegzett”. A tárca­vezető szerint azonban nincs ok a si­etségre, hiszen Szlovákiának is két éve van arra, hogy az új szabályokat átültesse. „Szlovákia egyelőre nem tervezi, hogy a kettős minőség miatt egy teljesen új törvényt alkosson, a jelenlegi szabályozás hatékonynak bizonyult” - mondta Matecná. A csehek már léptek Csehországban ezzel szemben már e héten léptek az ügyben. A cseh kor­mány hétfői ülésén jóváhagyta az élelmiszertörvény módosítását. Eszerint tilos lesz az azonos csoma­golású, de eltérő minőségű élelmi­szerek árusítása Csehországban. A jogszabály megsértéséért a mező­­gazdasági tárca javaslata alapján akár 50 millió cseh koronával (1,94 millió euró) is büntethetik az érintetteket. Karel Havlícek cseh kereskedelmi miniszter szerint tárcája törvénymó­dosítást terjeszt a parlament elé, amellyel megtiltanák minden olyan termék árusítását Csehországban, amelyet a gyártók azonos csomago­lásban, de eltérő összetétellel árusí­tanak különböző országokban. „Ha a csehek által elfogadott jogszabály hatékonynak bizonyul, és a gyártók Szlovákiában továbbra is megpró­bálják kijátszani a szabályokat, akkor a szlovák törvényen is szigorítha­tunk” - tette hozzá Matecná. Ellenzéki javaslat Közben azonban az ellenzék is újabb olyan ötlettel állt elő, amellyel az élelmiszer-biztonságot szeretnék növelni. „Az Európai Unióban en­gedélyezett egyes élelmiszer­adalékanyagok kódjait, az úgyneve­zett E-számokat új jelölésre cserél­nénk, A, B, C és D kategóriába so­rolva az adalékanyagokat. Az A-val jelöltek közé tartoznának az emberi szervezet számára hasznos adalék­anyagok, B-vel jelölnék a semleges hatásúakat, C-vel azokat, amelyek nagyobb mennyiségben árthatnak a szervezetnek, D-vel pedig a rizikós vagy eddig nem bevizsgált adalék­anyagokat” - nyilatkozta Jarmila Halgasová, az SaS mezőgazdasági szakértője. Richard Sulik, az SaS el­nöke szerint ezzel lényegesen meg­­könnyítenék a fogyasztók tájékozó­dását. (ml, TASR, MTI) Európában a méhek 40, a lepkék 30 százaléka van veszélyben Ha kivesznek a méhek, nem lesz élelem és később élet sem - figyelmeztet a környezetvé­delmi tárca, amely a biológiai sokféleség védelme érdeké­ben 22 millió euró értékű pá­lyázatot tett közzé. Pozsony. A méhek világnapja és a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából a környezetvédel­mi tárca szerdán az egyik pozsonyi hipermarketben emlékeztetett arra, milyen lenne az üzletek kínálata, ha a méhek és lepkék kipusztulnának. A vásárlókat üres polcok várták. Ezzel arra mutattak rá, milyen fontosak a méhek és a beporzók általában az élelmiszer-termelés szempontjából. „A kulcsfontosságú beporzók közé tartozó méhek és lepkék populációja veszélyben van. Európában a méhek 40, a lepkék 30 százalékát fenyegeti a kipusztulás. Szlovákia sem kivétel. Ugyanakkor az Európában termesz­tett növényfajok 75 százaléka rovar­beporzású. Ott, ahol csökken a be­porzók populációja, kisebb a termés­hozam” - figyelmeztet Sólymos László környezetvédelmi miniszter. „Egy felelős kereskedő sem büsz­­keaz üres polcokra. Ám ez az eset ki­vétel. Mivel a beporzók jelentősen hozzájárulnak az ökológiai egyen­súly fenntartásához, és a minőségi élelmiszerek biztosításában is nagy szerepük van, úgy döntöttünk, támo­gatjuk a szaktárca kezdeményezését, és ily módon is rámutatunk a bepor­zók természetben betöltött szerepé­re” - nyilatkozta Martin Kuruc, a Tesco ügyvezető igazgatója. „Az elmúlt három évben a kör­nyezetvédelmi minisztérium szá­mos lépést tett a méhek és a lepkék védelmére Szlovákiában. A tárca a beporzók védelmét a Környezetpo­litikai Stratégiában is rögzítette, amelyet a kormány februárban fo­gadott el” - nyilatkozta lapunknak Szabó Mónika, a környezetvédelmi tárca sajtóreferense. Á parlament a közelmúltban elfogadta az inváziós fajokról szóló jogszabályt is, amely szintén védi az őshonos beporzó ro­varokat. Ezzel egyidejűleg a szak­tárca 22 millió eurós pályázati fel­hívást tett közzé a Környezeti Mi­nőség Operatív Program keretében. Elsősorban a biológiai sokszínűség megóvására és zöld infrastruktúra telepítésére irányuló projektekre lehet támogatást igényelni, beleért­ve például a mézelő növénykultúra létesítését. (mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom