Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-22 / 117. szám

www.ujszo.com | 2019. május 22. DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 113 47 fővel csökken a magyar elsősök száma a Nyitrai kerületben A lévai iskojában sok érdekes program várta a beiratkozókat (Száz Ildikó felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ A Nyitrai kerületbe tartozó Nyitrai, Érsekújvári, Komáromi és Lévai járásban a tavalyi tanévhez viszonyítva 1177-ről 1130-ra csökkent a magyar elsősök száma. A Nyitrai járás hét magyar isko­lájába tavaly összesen 17, idén pe­dig 15 gyereket írattak be. Nyitra­­csehiben nulláról kettőre emelke­dett, Alsóbodokon ötről nullára csökkent, Gímesen nulláról három­ra emelkedett, Kolonban és Nagy­­cétényben ötről négyre csökkent, Zsérén nem változott (két fő) az el­sősök száma. A pogrányi magyar is­kolába tavaly és idén sem írattak gyereket. Érsekújvári járás Az Érsekújvári járásban biztatóak a beiratkozási eredmények. 16-tal több gyereket írattak magyar isko­lába, mint egy éve. Érsekújvárban tavaly 48, idén 54, Párkányban tavaly 70, idén 81 gye­reket írattak magyar iskolába. Lóthi Blanka, a szímői Jedlik Ányos Alapiskola igazgatója el­mondta, hogy a halasztások miatt 12 helyett ősszel csak 9 elsős kezdte meg a tanulmányait az iskolában, ahol a pedagógusok részéről nagyon sok türelemre és odafigyelésre van szükség. A most beíratott 8 leendő tanuló roma származású, a pedagó­gusok mindent megtesznek a felzár­kóztatásukért. A járásban már csak négy kisis­kola működik, miután a bényit 2015- ben, a bartit és a pozbait 2017-ben bezárták. A kisiskolák közül Fürön a legrosszabb a helyzet, ahol egyetlen elsős sem lesz ősztől, és tavaly is csak egy gyereket írattak be. Zsitvabese­­nyőre tavaly négy, idén csak két le­endő elsőst írattak. A kisújfalui kis­iskolába eggyel, a nánaiba kettővel több gyereket írattak, mint tavaly. A nagykéri közös igazgatású alapis­kolába két gyerekkel kevesebbet írattak be, mint egy éve. Az Érsek­újvári járás két legnagyobb közsé­gében elégedettek az eredmények­kel. Udvardra tavaly és idén is 29 gyereket írattak. Tardoskedden ta­valy 18, idén 17 gyereket iskoláztak be. Szőgyénben hat, Kéménden öt gyerekkel többet írattak be idén, mint az előző iskolaévben. A párkányi ré­gióban lévő Ipolyszalkán, ahol az is­kola a közelmúltban vette fel Tur­­czel Lajos nevét, ugyancsak örülnek az eredményeknek, mivel tavaly nyolc, idén tizenhárom gyerek szá­mára választották a szülők ezt az is­kolát. A párkányi régióbeli Kürtön tavaly 19, idén 14 gyereket írattak be a szülők. Köbölkúton idén is 14 le­endő elsőssel számolnak. Kémén­den öttel több, Muzslán néggyel ke­vesebb gyereket írattak be, mint ta­valy. Komáromi járás A Komáromi járásban idén 34 gyerekkel kevesebbet írattak be ma­gyar iskolába a szülők, mint egy év­vel korábban. Ennek közel fele (16) a négy komáromi iskolára esik, de a városban ez nem annyira fájdalmas csökkenés. Itt ugyanis inkább az egyes iskolák közti eloszlás változik évről évre. Gútán sem jelentős a csökkenés (81-ről 78-ra), viszont az egyik alapiskolában veszélybe ke­rült az első osztály nyitása - erről még az önkormányzat következő ülésén fognak tárgyalni. A járás har­madik városában, Ógyallán 35-ről 31 -re csökkent a beíratottak száma. A teljes szervezettségű iskolák közül nem változott, illetve 1-2 gyerekkel emelkedett vagy csök­kent a beíratottak száma Bátor­­keszin, Izsán, Marcelházán, Madá­ron, Nemesócsán, Szentpéteren és Csallóközaranyoson. Ekelen hattal, Lakszakállason öttel, Hetényben néggyel nőtt a beíratott gyerekek száma. Ugyanakkor Csicsón nyolc­cal, Naszvadon héttel, Búcson néggyel kevesebb elsősre számít­hatnak. Dunamocson a tavalyi 8-cal szemben idén 3 gyereket írattak be. Első osztályt viszont nem tudnak nyitni. A kisiskolák közül Keszegfalván csökkent leginkább a beíratottak száma - a tavalyi 13 helyett idén csupán 7 gyereket írattak be. Mar­toson 6-ról 3-ra, Nagykeszin 4-ről 2- re, Dunaradványon 3-ról 2-re csök­kent a beíratott gyerekek száma. Ez­zel szemben Karván a tavalyi kettő­ről hatra, Tanyon kettőről háromra emelkedett a leendő elsősök száma. Lévai jjárás A Lévai járásban a tavalyi évhez viszonyítva harminchárom fővel csökkent a magyar alapiskolába íra­tott gyerekek száma. Az, hogy végül hány elsős ül be az iskolapadba, csak szeptemberben dől el. Tavaly pél­dául a beíratott 158 helyett 174 kezdte meg a tanévet a járás vala­melyik magyar iskolájában. A Lévai járásban tizenhat magyar alapiskola működik. Míg Ipolysza­­kálloson hétről nyolcra, Barssárón hatról hétre, Nagyölveden kilencről tizennégyre, Ipolyvisken egyről négyre, az ipolysági Fegyvemeki Fe­renc Egyházi Alapiskolában és Gim­náziumban tizennyolcról húszra emelkedett a beíratott elsősök száma, addig Ipolyság másik iskolájában, a Pongrácz Lajos Alapiskolában tizen­hárommal fővel csökkent a beíratott gyerekek száma. A beíratási eredmé­nyek alapján a következő tanévet ti­zennyolc elsőssel kezdik. Zselízen kilenccel (31 helyett 22), Léván há­rommal (tizenöt helyett tizenkettő); Csatán néggyel (tizenegy helyett hét) csökkent a beíratott gyerekek száma. A beiratkozási statisztikák szerint Alsószemeréden kettő helyett egy, Fámádon öt helyett kettő, Érsekké­­tyen hat helyett három, Paláston öt helyett kettő, Garamsallón három he­lyett egy, Nagysallón hat helyett négy elsős lesz. Míg a szalatnyai iskolába tavaly két gyereket írattak (szeptem­berre végül öt elsősük lett), addig idén egyet sem. (száz, guzsu, vkm) Milliókat fordít Nyitra megye útfelújításra Tízéves futamidejű, 15 millió euró összegű kamatmentes hitelt vesz fel Nyitra megye a pénzügyminisztériumtól másod- és harmadrendű utak és közúti hidak javítására, felújítására. NYITRA A keretet 2023-ig lehet kimeríte­ni, a pénz az állami költségvetésből származik. Saját költségvetéséből a megye idén további, mintegy hét­millió eurót fordít erre a célra. Az előterjesztett anyag szerint a megyéhez 500 km másodrendű és 1500 km harmadrendű út, valamint : 525 híd tartozik. 2011 és 2018 között a megye sa­­■ ját költségvetéséből 24,8 millió eu­rót fordított javításukra - tavaly például 9 milliót. Korszerűsítésükre ugyanezen időszak alatt uniós for­­: rásból, valamint az állami költség­­vetésből 28,5 milliót, saját forrás­ból pedig további 6 millió eurót i költöttek. Milan Belica megyeelnök szerint bűn lenne nem kihasználni a pénz­ügyminisztérium által felkínált le­hetőséget, amellyel kamatmentes hitelhez jut a megye. A pénzt beru­házásokra, a másod- és harmadrendű utak, valamint hidak rekonstrukci­ójára, korszerűsítésére lehet fel­használni, beleértve a projektdoku­mentáció elkészítését és a mérnöki tevékenységet. Farkas Iván, az MKP Nyitra me­gyei frakcióvezetőjének tájékozta­tása szerint a májusi ülésen elvi dön­tés született a hitelfelvételről, a jú­niusi ülésen pedig már a beruházá­sok sorrendjét fogadják el. De nem csak hitelből újulnak meg utak és hi­dak a megyében. „Nyitra megye közel 15 millió eu­ró többlettel zárta a tavalyi évet, a pénz a tartalékalapba került, és eb­ből előreláthatólag mintegy 7 millió euró szintén utak és hidak felújítá­sára lesz felhasználva - mondta Far­kas Iván. - További forrás a mező­­gazdasági és vidékfejlesztési mi­nisztérium IROP programja, amely­ből az elkövetkező két-három évben 30 millió euró érkezik a megyébe ugyanerre a célra.” Miután tavaly augusztusban Ge­novában összeomlott egy híd, a köz­lekedési minisztérium feladatul adta a megyéknek is a közúti hidak álla­potfelmérését. Ennek a felmérésnek az eredményét is figyelembe veszik a beruházások sorrendjének megha­tározásakor. „A legrosszabb állapotú útsza­kaszokról is készült lista, ennek élén a Bajcs és Párkány közti másod­rendű út szerepel. Arra törekszünk, hogy valóban a fontossági sorren­det betartva valósuljanak meg a fel­újítások” - tette hozzá a frakcióve­zető. (vkm, tasr) fiáiíMunJc a cl Retekek A TARTALOMBÓL: Milyen munkát bízhatunk a gyerekre? A háztartás vezetése kisbaba mellett Gyerekek és kisállatok Műhely: Kartonkuckót a kölyöknek, avagy a családi dobozolás előnyei OTTHONUNK: Az ideális gyerekszoba Teraszok, kerti kiülők Keresse a Vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom