Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-22 / 117. szám
Csallóköz és Mátyusföld 2019. május 22., szerda, 9-11. oldal Egykor a Kuffner gazdasági központ része volt, ma üresen áll Diószegen a kastély mögötti parkban a barokk magtár. Kuffner Károly 1867-ben alapította a cukorgyárát a galántai járásbeli kisvárosban. A cukorgyár mellett gazdasági komplexumot létesített konzerváló üzemmel, műmalommal, ezzel fellendítette a gazdasági életet, és felvirágoztatta a várost. 2009-ben felújították a magtár tetőszerkezetét, később felmerült, hogy közösségi központot alakítanának ki benne. (Bartaios Éva felvétele) Felújították aj ókai vízimalmot Összesen közel 400 ezer eurót fordított a megyei és a helyi önkormányzat a malom és környékének rekonstrukciójára (A szerző felvétele) BARTALOS ÉVA Falumúzeumot is kialakítottak a népszerű turistacélpont mellett, a polgármester tovább fejlesztené az idegenforgalmat. FI‘171 Szombattól újra látogatható a felújított jókai vízimalom, amely mellett falumúzeumot is nyitottak; naponta délelőtt tíztől este hatig tekinthető meg. A jókai vízimalom páratlan látnivaló a régióban, már a század elején is őröltek benne. A malom a ’70- es években felkerült a műszaki műemlékek listájára, azóta a Galántai Honismereti Múzeum kezeli. Néhány évvel később felújították, a kilencvenes évek elején újjáépítették a malmot. Most Nagyszombat megye az Európai Unió támogatásából több mint 144 ezer eurót fordított a teljes körű rekonstrukcióra. A malom melletti falumúzeumot a falu önkormányzata építette, a 233 ezer eurós projektre szintén uniós programból nyertek támogatást. A Fedezze fel a Kis-Duna és a Mosoni- Duna értékeit kerékpáron és csónakkal nevű, határon átnyúló projekt keretében számos szlovákiai és magyarországi önkormányzat, szervezet és sportszövetség fejlesztheti közösen a régió idegenforgalmi vonzerejét. A Kis- és a Mosoni-Duna mentén öt megye - köztük Nagyszombat, Nyitra és Pozsony harminc községe kapcsolódott be a felhívásba, közel 2,9 millió eurót költhetnek arra, hogy ökoturisztikai térséggé alakítsák a régiót. Egyebek mellett víziközpontokat alakítanak ki, kerékpárutakat építenek, közös turisztikai és marketingstratégiát fejlesztenek. Kis Gábor, Jóka polgármestere is a közös propagáció fontosságát emelte ki, bízik benne, hogy a befektetésnek köszönhetően több turistát csábíthatnak a faluba. A polgármester elmondta, hogy évente mintegy kilenc-tízezer látogatót fogadnak a malomban. „Örülök, hogy a projekt a turizmusra, vízi sportokra, kerékpározásra és a természetbeni sportolási lehetőségekre összpontosít, mert fontosnak tartom, hogy a gyerekeinket is erre neveljük. A turisták a malom miatt látogatnak Jókára, a falumúzeumban bemutatjuk, hogyan művelték meg a földet elődeink” - nyilatkozta Kis Gábor. A malom melletti falumúzeumban bemutatják, hogyan éltek régen a helyiek, milyen szerszámokkal dolgoztak, milyen állatok és növények jellemzők a környékre. Kis hozzátette, hogy a projektnek köszönhetően 21. századi színvonalat kínálnak a látogatóknak. A polgármester tovább fejlesztené az idegenforgalmat a faluban, elsősorban a vízi turizmusra építenének. Jozef Vis/kupic, Nagyszombat megye elnöke a régió gazdasági gyöngyszemeként jellemezte a jókai vízimalmot, és elmondta, bízik abban, hogy nemcsak regionális, hanem állami és nemzetközi szinten is elismerik a jelentőségét. A megye tervei közt szerepel a vízi és kerékpárútvonalak összekötése. A projektnek köszönhetően nagyszabású rekonstrukciót végezhettek el a malomban, de Takács Mihály, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az idő előrehaladtával különböző kihívásokkal kell szembenéznie a fenntartónak. „Egyre nehezebb fenntartani az épületet, mivel nehezen találunk olyan szakembert, aki hozzá mer nyúlni. A fából készült malom állandó karbantartást igényel, már másnap azon kell gondolkodnunk, hogy mi lesz a következő lépés” - mondta az igazgató. A leggyorsabban a malomkerék használódik el, ezt háromnégy évente javítani kell, tíz-tizenöt évente a tető is rekonstrukcióra szorul. A kilencvenes évek elején teljesen újjáépítették a malmot, Hakszer Vince akkor és most, negyed évszázaddal később is kivette a részét a munkából. „A legnagyobb különbség az emberekben van. Akkor nem volt gond segítséget kérni, az emberek kihozták a régiségeket a faluból, ma inkább a fordítottja jellemző” - véli Hakszer, aki azt is elmondta, régen mekkora becsben tartották a malomkövet. „A malomkő útlevélként szolgált, mert tudták, hogy valójában a kenyér, a malom pedig templom, amelynek a lelke a malomkő” - zárta Hakszer Vince. Két év után ma újra lehet darálni a malomban, ahol az ötvenes évekig leginkább rozst őröltek. AJÁNLÓ Május 22. (szerda) Diószeg -18.00: Renczés Andrea A magyar nyelv csodája című előadása az Inovatechban. Május 23. (csütörtök) Pozsony-17.00: M. Nagy László fotóművész Fennmaradni című szerzői estje a Csemadok pozsonyi székházában. Május 24. (péntek) Pozsony -17.00: az Alföld folyóirat bemutatása a Pozsonyi Magyar Intézetben. Május 24. (péntek) Hegysúr-19.00: emléktáblaavatás a Hegysúranka fúvószenekar megalakulásának 60. évfordulója és vezetője, Nagy Lajos 88. születésnapja alkalmából a községi hivatalban. Május 25. (szombat) Szene -10.00: Népi mesterségek és hagyományok napja a Szenczi Molnár Albert Óvoda udvarán. Súlyos baleset rr Őrmezőn [■lilúITVl Frontálisan ütközött két személyautó Őrmező (Strázske) és Barkó (Brekov) között tegnap délelőtt. A balesetben négyen megsérültek. Az egyik személyautó vélhetően megcsúszott a nedves úton, átsodródott a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött egy másik kocsival. A két autóban összesen négyen utaztak, mind a négyen megsérültek. A két sofőrt a tűzoltóknak kellett kiszabadítaniuk a roncsokból. A sérülteket kórházba szállították. (Noviny.sk)
