Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-18 / 114. szám

Csak két út van előttünk lovákiai magyar képviselet a 2020- as parlamenti vá­lasztás után csak kétféle módon ér­hető el biztosan. Az egyik lehetsé­ges mód az, hogy a Nemzeti Tanács még idén módosítja a választójogi törvényt úgy, hogy eltörli az 5%-os bejutási küszöböt. A másik mód pedig az, hogy az MKP és a Híd kiegyeznek, és választási szövetséget körnek. Ebbe esedeg valamilyen módon bevonhatják a másik két pártot is, de az első lépést nekik kell megtenniük. Más értelmes és cél­ravezető megoldás nincs, minden egyéb mellébeszélés. Az első lehetőség teljesen irre­álisnak tűnhet. Lehet, hogy való­ban az. Ilyen törvénymódosítási javaslatot valószínűleg csak a Híd kezdeményezése alapján lehetne beterjeszteni. Nem tudni, a Híd hajlandó lenne-e erre a lépésre, és ha igen, sikerrel járna-e vele a kor­mányban és utána a parlamentben. Pedig a választójogi törvények igencsak módosításra szorulnak. Nemcsak a küszöb miatt, hanem sok más miatt is: például az elnök­­választásnál és az európai válasz­tásnál nem lehet külföldről leadni a voksot. Vagy, mert két héttel a választás előtt már tilos közvé­lemény-kutatási eredményeket közölni. Éppen akkor, amikor a legtöbb információra van szüksé­ge a választópolgárnak. Vagy, mert továbbra is egy választási kerület az egész ország. Bármennyire irreálisnak tűnik is a felvetés, nem árt egy kissé elidőz­ni mellette. Ugyanis a választási küszöb a szabad politikai versenyt eléggé komolyan korlátozó ténye­ző. A kérdés az, hogy ez a korlátozás összhangban van-e még a jogállam­ban elvárt feltételekkel. Vélemé­nyem szerint (már) nincs. Ennek két oka van. Az egyik nyilvánvalóbbnak tűnik: a ki­sebbségi pártok szempontjából a küszöb diszkriminatív. A liberális demokrácia egyik mozgatórugója a pluralizmus, a politikai verseny. Márpedig egy nemzeti kisebbségi társadalom is belsőleg tagolt, politi­kai értelemben is. A demokratikus politikai verseny értelme nem az, hogy az opponenst a földbe dön­göljük és megsemmisítjük, hanem hogy a nemes verseny eredménye­ként hozzáadott értéket hozzunk létre a közjó érdekében. Mivel 9 százaléknyi magyarságból 5 szá­zalékos küszöb mellett két, pláne négy párt külön-külön nem él meg, ezért a nemes verseny óhatadanul egymás gyilkolászásává fajul. (A po­litikai kultúra fejlettségére, illetve fejledenségére most nem térek ki, pedig a kettő összefügg.) Ám véleményem szerint ma­napság már nem csak a kisebbsé­gi képviseletre való kihatás miatt kontraproduktiv a választási kü­szöb. A választási küszöb beveze­tésének egyik fontos célja az volt, hogy arányos választási rendszerben megakadályozzák a szélsőséges pár­tok bejutását a parlamentbe. Elő­ször Németországban vezették be a küszöböt a második világháború után. Csehszlovákiában és más kelet­­közép-európai országban is elsősor­ban emiatt vezették be a választási küszöböt 1990-ben. A Szövetségi Gyűlésben már eleve 5%-os volt a küszöb. A Szlovák Nemzeti Ta­nácsban az első választási ciklusban 3%-os volt a küszöb, csak 1992-től marketingkampánnyal, populista hangulatkeltéssel, dezinformációk ömlesztésével Facebook-pártok és vállalkozói pártok jönnek létre. Csakhogy egy demokratiku­san felépített és demokratikusan működő párt nem működhet Facebook-buborékként. A bubo­rék előbb-utóbb kipukkan, ezt már többször tapasztaltuk. Egy politikai pártnak alulról építkező, szerte­ágazó érdekeket képviselni tudó szervezetként kell funkcionálnia. Egy ilyen építkezés nem tart 3-4 hónapig, mint amennyi alatt pél­kezdetét. Ebben az esetben valóban nem biztos, hogy a kiábrándult választók visszatérnek a „magyar akolba”. * Mindkét párt túllépett egy bi­zonyos határt. A Híd azzal, hogy végsőkig kitartott jóban-rosszban a Smer és az SNS mellett, bár tár­gyilagosan el kell ismerői, hogy még így is stabilizáló tényezőként működött a kormánykoalícióban. Egyedüliként áll ki rendületlenül az ország európai és euroatlanti irá­nyultsága mellett. Az MKP pedig azzal lépte túl a határt, hogy na­gyon sokszor feleslegesen átvette a Fidesz kampányának kirekesztő és szélsőséges elemeit, eltaszítva ezzel sok Európa-párti magyart. Eköz­ben egyikük sem figyelt valóban arra, igazán mit gondol és érez a szlovákiai magyar. Eközben a szlovák politika nem stagnált. Az egyértelműen európai­ként és demokrataként elkötelezett választók új pártokat találhatnak maguknak a palettán. Az egyik a Progresívne Slovensko/Spolu koalí­ció, a megválasztott elnök asszony, Zuzana Caputová népszerűségének hullámán tovább fog nőni. A lekö­szönő elnök, Andrej Kiska is pártot alapít, nagy valószínűséggel szintén Európa-párti lesz. A kiábrándult magyar választók egy része átván­dorolhat ide, vagy egyszerűen nem megy el szavazni. Pedig a magyar képviselet hiánya a parlamentben nem csak a magyar kisebbség politikai képviselete és érdekképviselete szempontjából fontos. Bármilyen előrelépést ki­sebbségi téren az utóbbi 30 évben csak hatékony magyar képviselet­tel és nemzetközi nyomás hatására lehetett elérni. Ez nem azt jelenti, hogy magyar képviselet nélkül visz­­szatér a jogfosztottság időszaka, biz­tos nem. További előrelépés viszont nehezen elképzelhető. A másik fontos szempont - amire a magyar elemzők sajnos kevesebb figyelmet fordítanak - az, hogy magyar képviselet nélkül veszélybe kerülhet az ország de­mokratikus fejlődése és európai beágyazottsága is. Ennek a rend­szerváltás utáni 30 évben mindig a magyar képviselet volt a záloga. Ezt minden bíráló megjegyzés mellett azért fontos leszögezni. Magyarok nélkül nagyon nehéz lesz jövő márciusban életképes demokratikus kormányt kinevez­nie Zuzana Caputovának. Kodéba, Harabin, Kollár, Danko, és még akár Fico is vár a lehetőségre. Mindezt figyelembe kell vennie minden szlovákiai magyar poli­tikusnak, aki eddig sok kifogást kitalált és előadott, csak hogy meg­magyarázza, miért nem lehet össze­fogni és megegyezni. Pedig a leg­több embert mindez már abszolút nem érdekli. Az emberek többsége választott képviselőitől felelősség­­teljes politizálást vár. Petőcz Kálmán A magyar képviselet nélkül veszélybe kerülhet az ország demokratikus fejlődése és európai beágyazottsága. w emelték fel 5%-ra. Tiltakoztak is ellene hangosan az akkori magyar képviselők. Hasztalan. Csakhogy manapság a válasz­tási küszöb már nem a szélsőséges pártokat gátolja, hanem a demok­ratikus pártképződményeket. A szélsőségesek vidáman és lubickol­va megugorják a lécet. Ezt látjuk Európa-szerte. Harminc év alatt teljesen megváltozott a mediális kö­zeg és a választási kampány jellege. Sok pénzzel, egy jól megkomponált dául egy Kollár-féle pártot néhány jól megcélzott videóval fel lehetett futtatni. Az 5%-os küszöb éppen a hosszú távú, fenntartható építke­zést akadályozza. Nem időznék annyit a jogálla­mi keretek ecsetelésénél, de azért teszem, mert, sajnos, az is benne van a pakliban, hogy választási szövetséggel sem sikerül a magyar pártoknak meglépni az 5%-ot. Plá­ne akkor, ha a pártok kivárnak és állandóan elodázzák a tárgyalások

Next

/
Oldalképek
Tartalom