Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-18 / 114. szám
6 KÜLFÖLD 2019. május 18. | www.ujszo.com RÖVIDEN Móg nincs védővám az európai autókra Washington. Donald Trump elnök elhalasztja a döntést a külföldről behozott autókat és autóalkatrészeket sújtó védővámok bevezetéséről, hogy több időt hagyjon az Európai Unióval és a Japánnal folytatott kereskedelmi tárgyalásokra. A Fehér Ház közleménye szerint Trump 180 nappal tolja el a döntést a pótvám esetleges bevezetéséről. Ma járt volna le a korábban beígért vámtarifák bejelentésére megjelölt határidő. A tervezett védővámok a legnagyobb mértékben a német autógyártást sújtották volna. (MTI) A luhanszki terület minden lakója orosz Moszkva. Az luhanszki „népköztársaság” szinte minden lakója orosz állampolgárságot akar-jelentette ki Leonyid Paszecsnyik, az önkényesen kikiáltott kelet-ukrajnai szakadár terület vezetője. „Vannak előre megállapított kvóták az orosz útlevelek megszerzésére — ez napi 500 útlevelet jelent -, de gyakorlatilag a népköztársaság összes állampolgára orosz állampolgár akar lenni” - fogalmazott Paszecsnyik. Sokatmondónak nevezte, hogy június végéig minden időpont foglalt az útlevelek igénylésére. (MTI) Trump képzett migránsokat vár Washington. A fiatal, képzett, angolul beszélő és állásajánlattal rendelkező bevándorlókat részesítené előnyben Donald Trump amerikai elnök az általa ismertetett új bevándorlási rendszer szerint. Az új rendszer célja az illegális bevándorlás megfékezése és az eddigi bevándorlási rendszer teljes mértékű átalakítása. Trump szerint a határok biztonságát növelő és teljes mértékben szavatoló bevándorlási rendelkezések az amerikai értékrendet kívánják megszilárdítani. (MTI) Maduro védi az amerikai követséget Caracas. Nicolás Maduro venezuelai elnök utasítást adott az USA caracasi nagykövetsége védelmének „megerősítésére”, miután az amerikai rendőrség Washingtonban az ottani venezuelai nagykövetség épületében Madurót támogató tüntetőket tartóztatott le. Maduro megrohamozásnak nevezte az országa washingtoni nagykövetségét „őrző” aktivisták kilakoltatását. Hozzáfűzte: az általa - a caracasi amerikai nagykövetség védelmének megerősítésére - kiadott parancs „teljes összhangban áll a nemzetközi jog szigorú tiszteletben tartásának” az elvével. Az amerikai rendőrök csütörtökön négy Maduro-párti tüntetőt vettek őrizetbe. Az utóbbiak szerint a venezuelai kormány „meghívására” tartózkodnak a követségi épületben, azért, hogy megóvják a követséget Juan Guaidó ellenzéki vezetőtől és híveitől. (MTI) Brexit: nincs több egyeztetés Szinte biztos, hogy Theresa May júniusban távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről Theresa May már látja kormányfői karrierje közelgő végét (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit Munkáspárt nem folytatja a konzervatív párti kormánnyal áprilisban kezdett tárgyalásokat a brit EU-tagság megszűnásánek (brexit) feltátelrendszerát rögzítő megállapodás elfogadásáról - közölte Theresa May miniszterelnökhöz intézett tegnapi levelében Jeremy Corbyn, a Labour vezetője. A Munkáspárt levelében Corbyn pártelnök úgy fogalmaz, hogy a tárgyalási folyamat eljutott lehetséges végső határáig, mivel a konzervatív kormány folyamatosan destabilizálódik, cselekvési hatásköre egyre szőkébb. A Munkáspárt vezetője ezzel összefüggésben felidézi, hogy Theresa May a héten beleegyezett saját távozási menetrendjének rövid időn belüli felvázolásába, és „a kormánytagok máris az utódlásért versengenek”. Corbyn szerint ebben a környezetben nem lehet abban bízni, hogy bármilyen megállapodást sikerülne végrehajtani. Az EU-val novemberben megkötött 585 oldalas kilépési megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor utasította vissza. Ennek nyomán May áprilisban bejelentette, hogy a brexitfolyamatban kialakult patthelyzet feloldása végett kész Corbynnal közösen kidolgozni egy olyan kompromisszumos tervet, amelynek alapján Nagy-Britannia rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból. A kormány és a legnagyobb brit ellenzéki erő küldöttségei számos tárgyalási fordulót tartottak, több alkalommal May és Corbyn személyesen is tárgyalóasztalhoz ült, a megbeszéléseken azonban nem sikerült egyezségre jutni. Theresa May ugyanakkor bejelentette, a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a brexitről szóló megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet. Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat a brexitmegállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett. A júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével, jóllehet a tervezet pontos részletei egyelőre nem ismertek. Az viszont szinte biztos, hogy ha az alsóház a brexitet szabályozó jogszabálytervezetet sem fogadja el, akkor Theresa May távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről, és ebben az esetben már a nyáron megindul az utódválasztási folyamat. May csütörtökön találkozott a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának legbefolyásosabb, végrehajtói jogkörökkel is felruházott szakpolitikai testületé, az 1922 Bizottság vezetésével és tagságával, hogy megvitassa távozásának várható körülményeit. Az 1922 Bizottság és Theresa May ismét összeül, amint június elején az alsóház szavaz a brexit jogszabálytervezetéről, és azon a találkozón véglegesítik a Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási menetrendjét. Donald Trump mégsem akar háborúzni Iránnal Nem akar háborúba kezdeni Iránnal, közölte a New York Times forrásai szerint Donald Trump amerikai elnök ügyvivő védelmi miniszterével, Patrick Shanahannel. Az amerikai kormányzat nem akar háborút Iránnal - jelentette ki Trump, amikor fogadta svájci kollégáját, (Jeli Maurer elnököt. Washington. Trump kijelentésére egy heves vitákkal terhelt tanácskozáson került sor, és az elnök állítólag nagyon határozottan állást foglalt mindenféle katonai akció ellen. A The New York Times úgy tudja: az elnök Shanahan védelmi miniszter révén üzenni akart azoknak a héjaként számon tartott tanácsadóinak - elsősorban John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadónak -, akik nyomást gyakorolnak rá egy Irán elleni katonai akció megindítása érdekében. Nancy Pelosi demokrata párti házelnök kijelentette: a kongresszus nem adott felhatalmazást egy Irán elleni háborúra. Később pedig megelégedettségét fejezte ki, hogy Donald Trumpnak „nincs ínyére egy katonai konfliktus Teheránnal”. A kibontakozóban levő amerikai-iráni konfliktus úgy kezdődött, hogy John Bolton főtanácsadó május 3-án saját állítása szerint hiteles hírszerzési értesüléseket kapott egy „küszöbön álló” iráni fenyegetésről. Ezt a fenyegetést olyan súlyúnak értékelte, hogy be is jelentette a ÜSS Abraham Lincoln repülőhordozó vezette flottaharccsoport és egy bombázó harccsoport térségbe vezénylését; majd haditerveket rendelt a hadseregtől, melyek között van olyan is, amelyik 120 ezer katona bevetésével számol. Azóta kiderült, hogy a hírszerzési információk légi felderítésen, illetve az iráni Forradalmi Gárda és iraki síita csoportok elfogott kommunikációján alapulnak. A felvételeket nem hozták nyilvánosságra, a Times forrásainak leírása szerint az látható rajtuk, hogy a Forradalmi Gárda (az iráni haderő önálló fegyverneme saját haditengerészettel) katonái rakétákat telepítenek rohamcsónakokra. Az amerikai kormányzat nem akar háborút Iránnal - jelentette ki Donald Trump a Fehér Házban, amikor fogadta svájci kollégáját, Ueli Maurer elnököt. Az újságírók kizárólag az Irán körül kialakult feszültségről faggatták az amerikai elnököt. Arra az újságírói kérdésre, vajon Washington háborúzni fog-e Iránnal, azt válaszolta: „Remélem, nem!” Svájc, amely hagyományosan semleges ország, rendszeres kapcsolattartó az USA és Irán között. Washington ugyanis 1979-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Teheránnal. Irán egyelőre hűvösen reagált az amerikai elnök kijelentésére, külügyminiszterük „elfogadhatatlannak” nevezte az eszkalációt és visszautasította a párbeszédet. Az atomalku kidolgozásában részt vevő amerikai diplomaták szerint a párbeszédet a megfelelő csatornák hiányán túl az is nehezíti, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter mereven ragaszkodik minden amerikai követelés teljesítéséhez. Még a rövid hatótávolságú iráni rakéták is könnyűszerrel elérik a Perzsaöbölben lévő amerikai hajókat - jelentette ki tegnap az iráni Forradalmi Gárda parlamenti ügyekért felelős tisztségviselője. Mohammad Száleh Dzsokar hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok nem engedhet meg magának egy újabb háborút, mert az ország rossz állapotban van, ami a személyi állományt és a társadalmi feltételeket illeti. (MTI, ú) Tiltakozás a példátlan szigor ellen. Kay Ivey, Alabama republikánus kormányzója aláírta az USA legszigorúbb abortusztörvényét. A törvény csaknem teljes egészében betiltja a művi terhességmegszakítást. Más, az abortuszt korlátozó tagállamoktól eltérően nem a magzat első szívdobbanásától (kb. a terhesség 6. hetétől), hanem már a fogantatástól tiltja az abortuszt, és nem tesz kivételt nemi erőszak vagy vérfertőzés miatt bekövetkező terhesség esetében sem. A művi abortuszt végrehajtó orvost 99 évigterjedő börtönnel sújthatják. (Tasr/ap) Bomlik az ukrán koalíció Kijev. A kisebbik ukrán kormánypárt, a Népi Front tegnap bejelentette, hogy kilép a kormányzó koalícióból; az új koalíció megalakulására 30 nap áll rendelkezésre, és ez idő alatt nem oszlatható fel a parlament. Makszim Burbak, a Népi Front frakcióvezetője a plenáris ülésen jelentette be képviselőcsoportja kilépését a koalícióból. Felszólította a frakciókat, hogy mihamarabb kezdjenek konzultációkat az új koalíciós többség megalakításáról. A Népi Front lépését az előzte meg, hogy csütörtökön a parlament május 20-ára tette Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök beiktatását. Ezzel lehetősége nyílt Zelenszkijnek arra, hogy még az október 27-én esedékes parlamenti választás előtt feloszlassa a törvényhozást, és előrehozott választást újon ki. Zelenszkij tanácsadója, Dmitro Razumkov egy tévényilatkozatában ki is jelentette, hogy az új elnök fel fogja oszlatni a parlamentet. Elemzők szerint valójában a kormánykoalíció már rég nem létezett, mert 2017 óta nem volt többsége a két kormánypártnak, márpedig ha az nincs, az államfőnek joga van feloszlatni a parlamentet. Közvélemény-kutatások szerint a Zelenszkij vezette Nép Szolgája nevű párt egyre erősödik. Lemondott posztjáról Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, a lemondásáról szóló nyilatkozatot hétfőn küldi el a parlamentnek és Zelenszkij megválasztott államfőnek, akit aznap iktatnak be hivatalába. Klimkin szerint döntéséről előre értesítette Zelenszkijt, ahogy arról is, hogy kész segíteni elnöki munkáját. Véleménye szerint az új államfőnek meg kell kapnia a jogot arra, hogy saját külpolitikai csapata legyen, saját stratégiával. (MTI)
