Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-14 / 110. szám

RÖVIDEN Már javítják a himnusztörvényt Pozsony. A természetes és jogi személyek továbbra is lejátsz­hatnék, illetve elénekelhetnék egy másik ország himnuszát. Az állami jelképekről szóló tör­vény Híd által javasolt módosí­tását a parlamenti képviselők tegnap második olvasatba utal­ták. A javaslatról a képviselők gyorsított eljárásban döntenek. A törvény a Híd módosítása után is kimondaná, hogy a szlovák himnuszt állami ünnepeken és más, országos vagy helyi jelentőségű események alkal­mával adnák elő. Más állam himnuszát akkor játsszák le, ha jelen van az adott állam hiva­talos küldöttsége. A Híd módo­sítása értelmében azonban ez a rendelkezés nem érintené a „természetes vagy jogi sze­mélyek azon jogát, mely lehe­tővé teszi, hogy lejátszhassák vagy elénekelhessék egy másik állam himnuszát”. (TASR) Őeföoviö Trumppal találkozik Hackbony. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság (EB) energia­unióért felelős alelnöke ma Do­nald Trumppal, az Egyesült Ál­lamok elnökével találkozik. Sefcoviő az elnök különgépén, az Air Force One-on utazik Hack­­berry városába, ahol egy csepp­folyósított földgáz exportjára szolgáló terminál átadásán vesz részt. A Cameron LNG nevű projekt Európa energiafügget­lenségét segíti. Az EB azt szeret­né elérni, hogy közvetlenül vagy közvetve az uniós tagállamok mindegyike hozzáféljen az ame­rikai cseppfolyós gázhoz. (Pravda) A Vágban találták meg azt a fegy­vert, mellyel idén meggyilkolták a gútai vállalkozót (NAKA-felvétel) Kuciak-ügy: mást is megölhettek a gyanúsítottak Pozsony. Újabb büntetőeljá­rást indított a Nemzeti Bűnül­dözési Ügynökség (NAKA) a Ján Kuciak és menyasszonya meg­gyilkolása kapcsán már gyanú­sított Sz. Tamás és Miroslav M. ellen. A hatóságok nyereség­­vágyból elkövetett, előre meg­fontolt emberöléssel gyanúsítják a két férfit. Egy gútai vállalkozó, M. Péter 2016-os meggyilkolá­sáról van szó. A két tettes betört az áldozat házába, és ott lelőtte a férfit. Mindkét gyanúsított ellen eljárás folyik a Kuciak-gyilkos­­ság ügyében is. A rendőrség a közösségi oldalán közzétett egy képet a gyilkos fegyverről. (TASR) Pozsony/Párká ny. A közlekedési minisztériumhoz tartozó Közkikötő tette lehetővé, hogy Pérkényban felállítsák Ludovít Ötúr emlékművét. Az állami vállalat szerint ez ugyan igaz, de a vasárnapi szoboravatésra nem adtak engedélyt. Stúr mellszobrát vasárnap leplez­ték le, teret adva ezzel a szlovák na­cionalista, szélsőjobboldali szerve­zetek képviselőinek, de az esemény a magyarok között is heves indula­tokat váltott ki. A helyszínen a Ma­­tica slovenská képviselői mellett je­len volt többek közt Marian Kotleba pártjának (ESNS) két parlamenti képviselője, Milan Uhrík és Ján Kecskés, de ott volt Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírája, korábbi köztársaságielnök-jelölt is. Az MKP és civil aktivisták pedig tüntetéssel, molinókkal tiltakoztak a szoborállí­tás ellen. Az emlékművet a város önkor­mányzatának megkerülésével, a Közkikötő tulajdonában levő terüle­ten állították fel. A Matica slovenská párkányi szervezete ettől az állami vállalattól bérli a szobor alatti telket. A cég vezérigazgatóját Gabriel Sze­keresnek hívják, akinek a neve egy gyanús ügylettel kapcsolatban is fel­merült. 2017-ben a Közkikötő fél­millió euróért rendelt kaszálási szol­gáltatást egy olyan vállalattól, amely közvetve Szerekeshez köthető. Mi­után ez kiderült, a megrendelést tö­rölték. A Stúr-szobor ügyében szerettük volna kikérni Szekeres álláspont­ját, aki azonban csak szóvivőjén, A Közkikötő állami vállalat, melynek területén a Stúr-szobor áll, állítja: a szoboravatásra senkinek sem adtak enge­délyt (TASR-felvétel) Martin Kontúron keresztül vála­szolt. A szóvivő szerint ők nem tudtak arról, hogy a város önkor­mányzatának kifogásai vannak a szobor elhelyezése ellen. „Az egyet nem értésükről csak a napokban, a sajtóból értesültünk. Hivatalos úton senki nem keresett bennünket az ügyben” — magyarázta Kontúr, és hozzátette, nem az ő feladatuk, hogy az önkormányzat véleményét ki­kérjék. A szóvivő szerint, ha nyo­mós indokot látnak arra, hogy fel­bontsák a Matica slovenskával kö­tött bérleti szerződést, akkor meg­teszik. A szóvivőnél aziránt is érdeklőd­tünk, a vállalat miért tűri meg, hogy a területén szélsőségesek tartsanak rendezvényt. Az emlékmű leplezé­sén megjelenő szélsőségesekről Kontúr elmondta: „A Közkikötő el­határolódik minden, a magyarok és szlovákok közti feszültségkeltést célzó tevékenységtől.” A szóvivő szerint az építmény még nem kapta meg a használatbavételi engedélyt, így ők nem is engedélyezték a szo­boravatást. A 2015-ben kelt bérleti szerződéssel kapcsolatban Kontúr elmondta, azt még a vállalat előző vezetése írta alá, ők csak a 2018-as kiegészítést hagyták jóvá. Az ere­deti megállapodás pedig minden törtvényes előírásnak megfelel. A vállalat az Érsek Árpád (Híd) vezette közlekedési minisztérium tulajdonában van. A tárcavezető írásos beleegyezését adta, hogy a szobor alatti terület bérleti szerző­dését kiegészítsék. A miniszter szó­vivője, Karolina Ducká szerint ők is csak a sajtóból értesültek arról, hogy az önkormányzati képviselők kifo­gásolják a szoborállítást, hivatalo­san nem keresték meg őket az ügy­ben. A tárca is elhatárolódott a nem­zetiségek közti feszültségkeltéstől. IBOS EMESE Szakmai vita és elemzés nélkül került a parlament elé a kötelező évodalátogatást bevezető jogszabály. Az ellen­zék szerint helyhiány miatt félő, hogy ki kell tolni a hatályosságát. Az oktatási tárca és a romaügyi kormány­­biztos szerint az önkor­mányzatok felkészülhettek az intézkedésre. Pozsony. Már a parlamentben van a kötelező óvodalátogatás beveze­tését szorgalmazó törvény, melyet három koalíciós képviselő terjesz­tett be. Ez alapján 2020 szeptembe­rétől minden ötéves gyermeknek kötelező lesz az óvodalátogatás. Szinte a teljes ellenzék bírálta a ja­vaslat kidolgozását. Veronika Remisová (OEaNO) kifogásolta, hogy a tervezet beterjesztése előtt nem készült tanulmány annak hatá­sairól. Branislav Gröhling (SaS) szerint várhatóan számos módosító javaslat érkezik majd a tervezethez, mely tárcaközi egyeztetés és szak­mai vita nélkül született meg. Az el­lenzék szerint kérdés az is, hogy a szeptemberi adatok szerint hiányzó mintegy 10 ezer férőhelyet sikerül-e kialakítani a céldátumig. Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási mi­niszter emlékeztetett, hogy a köte­lező óvodalátogatást a 3-6 éves gyermekek részére már a Tanuló Szlovákia névre keresztelt közokta­tási reformban felvetették. Az öt­évesekre vonatkozó kötelező óvo­dalátogatás bevezetését 2018-ban bejelentették. Az önkormányzatok több pályázati forrással élhettek az óvodák bővítése érdekében, s erre elegendő idejük is volt. Az oktatási minisztérium tájékoztatása alapján az Integrált Regionális Operatív Program (IROP) keretében jóváha­gyott óvodai fejlesztések 23 415 fé­rőhelyre vonatkoznak, ebből az újonnan kialakított férőhelyek szá­ma 7053. Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kor­mánybiztos sem tartja indokoltnak a halasztást. „Ez a kulcsintézkedés az integráció terén, az önkormányza­tok már három éve pályázhatnak az óvodai kapacitás bővítésére, ezért nem látom értelmét annak, hogy el­toljuk a jogszabály hatályosságát” - mondta a kormánybiztos azzal, hogy különböző támogatási intézkedé­sekkel tovább lehetne segíteni a bő­vítési folyamatot. A jogszabály el­sőolvasatos vitáját követően hivata­la egyeztetni szeretne az érdekelt szervezetekkel arról, hogy hogyan tehetnék még attraktívabbá az óvo­dák bővítését. „Ugyanakkor azon 100 település közül, ahol az óvodai férőhely hiánya a legsúlyosabb, már 70 önkormányzat vagy sikeresen pályázott a bővítésre, vagy pályáza­tuk épp elbírálás alatt áll” - tájékoz­tatott Ravasz Ábel, hozzátéve: az önkormányzatoknak nem érdemes elhanyagolniuk ezt a kötelességü­ket. A kötelező óvodalátogatás a hátrányos helyzetű kicsik integrációját segíti (Somogyi Tibor felvétele) KÖZÉLET 2019. május 14.1 www.ujszo.com Stúr-szobor-avatás engedély nélkül CZlMER GÁBOR Hétezer új óvodai férőhely készül

Next

/
Oldalképek
Tartalom