Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-13 / 109. szám
6 KULTÚRA 2019. május 13. | www.ujszo.com A megszínezett igazság bajnoka Sose halok meg? - kérdezi könyve címében Koltai Róbert, élete első hetvenöt éve és számtalan sikere után SZABÓ G. LÁSZLÓ Élete legfontosabb partnerének a közönséget tartja Koltai Róbert. Nemrég megjelent Sose halok meg? Az első 75 című könyvében a nézőknek köszöni, hogy folyamatos támogatásukkal erőt és hitet adnak neki ingoványos, kemény pályáján. Legsikeresebb filmje, a Sose halunk meg forgatókönyvírója, Nógrádi Gábor írja a kötet első oldalain, hogy: „Koltai Róbert szenvedélyes létezési formája, színészi zsenialitása és a többi szereplő átlényegülése kamasszá, ügynökké, debillé Robi rendezői érzékenységének, szeretetének (minek lehet ezt még nevezni?) jóvoltából az Oscar-díj előszobájáig repítette filmünket. Persze ennél ezerszer fontosabb volt, hogy a magyar közönség szerette, és idézi mind a mai napig.” De ugyanígy érez a közönség a film főszerepét, a vásározó vállfaárus Gyuri bácsit alakító Koltai Róbert iránt is. Szereti, ha játszik, szereti, ha verset mond, szereti, ha énekel, szereti, ha parodizál, szereti, ha történetet mesél. Koltai minden műfajban kiváló, de sztorizásban, élettel átitatott meséinek megelevenítésében lekörözhetetlen. Nincs a napnak olyan szakasza, amikor ne tudna belevágni. Hajnalban ugyanúgy, mint késő éjjel. Még ha holtfáradt, akkor is. Esőben, hóban, fagyban, szélviharban folyamatosan forrponton a humora. Nem kell őt biztatni, noszogatni, könyörögni meg végképp nem kell neki, ő mindig formában van, minden zsebe történettel van tele. Izzik, sistereg, szikrázik, ha mesél. Lételeme mások szórakoztatása. Egyik sztoriból vág át a másikba, szünet nélkül nyomja. Hogy egyvalakinek, százfős közönségnek vagy ezreknek, neki teljesen mindegy. Csak lássa, hogy hallgatják, élvezik a szövegét. Lehet bárhol, bármilyen helyzetben, a végén győzni fog. Poentírozásban verhetetlen. Ötven éve van a színpadon. Otven év alatt mindent megtanult, amit színész megtanulhat. Ahogy a könyv első fejezetében, rövid, szaggatott életrajzában írja: két csúfos bukására emlékezik. Az elsőt végzős főiskolás korában, Lőrinc barát szerepében élte meg a Rómeó és Júliában, a másodikat egy cseh musicalben, a Gentlemanekben, mint javítóintézetbeli nevelőtanár. Mindaz, ami ezek után jött: a legteljesebb színészi felemelkedés. A 21. oldaltól pedig a történetek tömkelegét kapjuk. Rögtön az első: ötéves korában beleesett egy vászonnal letakart zenekari árokba. Ha igaz. Mert egy sorral lejjebb már azt úja: lehet, hogy csak álmodta. Koltai Róbert a könyv lapjain is játszik velünk. Színesen mesél. Duplán színesen. Színre hozza sportvezető édesapját, aki szomorú bohóc szeretett volna lenni, de nem úgy alakult az élete, mert jött a háború, a munkaszolgálat. Megismerjük két húgát, Verát és Juditot is, aztán első szerelmét, akit ugyancsak Verának hívtak, a kaposvári fejezetben pedig feltűnik a másik Judit is, a Pogány, aki a felesége lett. És jönnek a szomszédok a Hutyra Ferenc utcából. Haraszti Mici, a híres filmszínésznő a harmadik emeletről, aki Kabos Gyula felesége volt az ős- Hyppolitban. A filmrendező Sas Tamás nagypapája, sőt az egész Sas család. Tizenhárom-tizennégy évesen már a Vasas kölyökcsapatában látjuk, majd a sztálinvárosi úttörők sakkbajnokságán, ahol rögtön az első napon mindenkitől kikapott, mind a hat meccsén, a második napon pedig már meg sem jelent. Másodikos gimnazista korában beáll az amatőr színjátszók közé, és gyorsan kitűnt versmondásával. A színművészeti főiskolára mégis csak a második nekifutásra vették fel. De a tanárok csak a két lány, Molnár Piroska és Venczel Vera teljesítményével voltak elégedettek. Benne egyedül Pártos Géza bízott. Nem is volt más számára a főiskola, mint négy év szenvedés. Negyedikben Harold Pinter darabja, A gondnok hozta meg számára az igazi színészetet. Pályáját 1968 őszén Kaposváron kezdte el. A János vitéz egyik próbáján szívet tépő zokogást hallott. Egy kislány süt a színpadon, úja. Mozdulni sem tudott. Pogány Judit, vagyis a kislány teljesen megbabonázta. Két évvel később már a felesége volt. És sorra jönnek a nagy szerepek. Willy Loman Az ügynök halálában, Cipolla a Mario és a varázslóban, Truffaldino a Két úr szolgájában. Koltai mindenre pontosan emlékezik. Helyzetekre, kétségbeesésekre, gyötrődésekre. Csendekre, szövegek mágiájára, lassú szülésekre. Közelebb kerülünk az utóbbi negyven év egyik legsikeresebb tévéfilmjéhez, az Indul a bakterházhoz és a Regős Bendegúz szerepét alakító Olvasztó Imréhez is, aki önkezével vetett véget az életének. Forgatási sztoriként pedig megkapjuk a kőkemény gombócról és a bakterház idő előtti felrobbantásáról szóló történetet. Könnyezve nevetünk, mert Koltai Róbertnek ez az erőssége. Úgy szórakoztatni, még leírt szöveggel is, hogy azt testünkben-lelkünkben érezzük. A rögtönzésnek is utánozhatatlan mestere. Kollégáit előadás közben is könnyen zavarba hozza. Változtat a szövegen, hogy a helyzet még viccesebb legyen. „Gyakran volt lehetőségem arra, hogy a csapat húzóembereként irányítsam a játékot - írja. - Arra viszont Kaposvár óta ritkán, hogy olyan csapatjátékos legyek, aki egyszerre ad és kap, miképp a többiek is, és ebből az összjátékból szülessen egy olyan közös eufória, ami több, sokkal több, mint az egymás mellé rakott egyéni teljesítmények összessége.” Kollégáiról, szívéhez közel álló pályatársairól is oldalak szólnak. A két Lászlóról, Vajdáról és Helyeyről, Verebes Istvánról, Kern Andrásról, Dés Lászlóról, Bodrogi Gyuláról, és jut egy rövidke bekezdés Jirí Menzelnek is, aki a Világszámban játszott Koltainál. A könyv utolsó fejezete egy rendhagyó megszelídítésről szól. Egy spicces személy megszelídítéséről, akit egy szép vers józanított ki, mert ha egy dal vagy egy sztori eléri az ember lelkét, akkor egy vers is képes megszelídíteni. Ha pedig egy ilyen könyvet olvas, minden vihar elcsendesedik a lelkében. A szerző a Vasárnap munkatársa A biennálé azeri pavilonjában Kanan Alijev és Ulvija Alijeva mutatkozik be közös installációval, melynek címe: The Slinky Effect (Fotó MTi) Penélope Cruz életműdíja A litvánoké Velence. A litván nemzeti pavilon Sun & Sea (Marina) című projektje nyerte el az 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé legjobb nemzeti kiállításnak járó Arany oroszlán díjat a szombati eredményhirdetésen, a főkurátori válogatás legjobb művésze pedig az amerikai Arthur Jafa lett. A Sun & Sea (Marina) című kiállítás alkotói egy tengerparti strandot jelenítenek meg: a látogatók hallhatják a hullámok és a az oroszlán motorcsónakok hangját, a strando; lók zsivaját, miközben egy kórus énekel. A nemzeti pavilonok közül Belgium Mondo Cane (Kutyavilág) című kiállítását jutalmazták : különdíjjal. A rangos seregszemle életműdíjat idén az amerikai Jim; mié Durham kapta meg. A nagyközönség előtt szomba; ton megnyílt Velencei Biennále a kiállítások mellett számos kísérő: programmal, vezetéssel várja a látogatókat november 24-ig. (MTI, k) San Sebastián. Az eddigi legfiatalabb kitüntetettként Penélope Cruz spanyol színésznő vehet át életműdíjat az idei San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztiválon. A 45 éves, világhírű Oscar-díjas spanyol művész ráadásul ebben az évben a fesztivál arca is; fekete-fehér portréja díszíti az esemény hivatalos plakátját, amelyet a kitüntetés bejelentésével egy időben mutattak be. A Donostia-díjat az elmúlt években olyan kiváló, nemzetközileg is elismert filmes alkotók kapták meg, mint például Judi Dench, Monica Bellucci, Antonio Banderas és Robert De Niro. Cruz az elismerést hatalmas megtiszteltetésnek nevezte a döntést követően kiadott közleményében, amelyben meghatottságát és köszönetét tolmácsolta az „ország legfontosabb filmfesztiválja” szervezőinek. A baszk tengerparti városban szeptember 20. és 28. között rendezik meg immár 67. alkalommal a filmes seregszemlét, amely a cannes-i, a velencei és a berlini mustrával együtt Európa négy legjelentősebb nemzetközi filmfesztiválja közé tartozik. A versenyprogram összeállítása még nem zárult le. Komoly esélyekkel indul Pedro Almodovar Fájdalom és dicsőség című alkotása is, amely Cannes-ban versenyez a most kezdődő fesztiválon, és amelyben Penélope Cruz is szerepel. (MTI) Penélope Cruz lesz a San Sebastián- i szemle eddigi legfiatalabb kitüntetettje (Fotó: TASR/AP) r Elhunyt Vass Éva Budapest. Nyolcvanöt éves korában elhunyt Vass Éva kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész — adta hírül a szinhaz.org színházi portál. Vass Éva 1933-ban született Budapesten. 1957-ben szerződött a budapesti Madách Színházhoz, ahol 1975-ig volt tag. 1975-1978 között a Katona József Színházban játszott. 1978-1983 között a Várszínház, 1983-1991 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. Pár évadon át a Független Színpad, majd a Budapesti Kamaraszínház művésze volt. Vass Éva filmszínészként először a Rákóczi hadnagya című filmben lépett kamera elé 1953-ban. Később olyan híres filmekben játszott, mint a Két emelet boldogság (1960), a Hideg napok (1966), a Hangyaboly (1971), de több tévéjátékban is láthatták a nézők, köztük az 1979-ben készült Rab ember fiaiban. Első férje Bán Frigyes filmrendező, második férje Gábor Miklós színművész volt. Vass Éva 2000-ben alapította a Gábor Miklós-díjat. (kul)
