Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-13 / 109. szám
2 I KOZELET 2019. május 13.1 www.ujszo.com Tegnaptól Stúr strázsál Párkányban a Dunánál GULYÁSZSUZSANNA Bár a párkányi szoboravatón a szónokok között akadt, aki magyarul is köszöntötte a jelenlevőket és a szobrot a szlovák-magyar együttélés és jó viszony szimbólumának nevezte, a tömegben ott voltak a Hlinka Szlovák Néppártjának (Slovenská Ludová Strana Andreja Hlinku) szimpatizánsai és Kotleba zöld trikós legényei is. „Nem a városban élő szlovákok akaratának megnyilvánulásaként került a szobor a Duna-parti sétányra, hanem szélsőséges csoportosulások kezdeményezésére, melynek tagjai között az ország legextrémebb pártjának listáján induló helyi, szerencsére leszerepelt, alig-alig támogatott képviselőjelölt is ott van” - olvasható az MKP nyilatkozatában, amellyel Margaréta Vysnára, a párkányi Matica slovenská elnökségi tagjára utal, aki a 2018-as önkormányzati választásokon a szélsőjobboldali Kotlebaféle néppárt jelöltjeként indult. A szobor alapkövét még 2015- ben tették le, de mivel a Matica slovenskának akkor nem volt meg minden ehhez szükséges engedéw 'W jPGh HP. íMíM Eljöttek „Hlinkáék" és Kotlebáék is lye, a követ el kellett távolítania. Annak dacára, hogy a város képviselő-testülete - arra hivatkozva, hogy a szobor megzavarhatja a párkányi magyarok és szlovákok békés együttélését - határozottan ellenezte a szoborállítást, a Maticát nem lehetett eltántorítani. Attól a lehetőségtől is mereven elzárkózott, hogy a szobrot más helyen (a szlovák alapiskola előtt, a városi hivatal előtti parkban, a Tatrabank előtti téren) helyezzék el. Az emlékművet a Közkikötő (Verejné prístavy) állami vállalat tulajdonában levő területen állították fel. Egy 2015-ös szerződés szerint a cég a szobor által elfoglalt területet szimbolikus évi 1 euróért adja bérbe a Maticának. A vállalat a közlekedési minisztérium tulajdonában van. A miniszterelnökség 2015-ben az emlékmű felállítását 5 ezer euróval támogatta. Online lap a kisebbségi napilapok közt - ««j.» V/5CUC iiy l*CUCi hver dag Zweisprachige Nachrichten jeden Tag „Mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei, ha nem olvasunk anyanyelvűnkön újságot, ha nem megyünk színházba" - mondta a közgyűlésen Slezákné Kovács Edit, az Új Szó lapigazgatója. (A midasfelvétele) BALÁZS BENCE Történelminek mondható közgyűlóst tartott a németországi Flensburgban a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete (MIDAS) a hétvégén: első alkalommal vett fel tagjai közé olyan sajtóorgánumot, amelynek csak online kiadása van. A közgyűlést ezúttal a németországi dán kisebbség napilapja, a Flensborg Avis szervezte. A régió egyik vezető napilapja idén ünnepli fennállása 150. évfordulóját, gyakorlatilag az 1867-ben kisebbségi sorsba került németországi dán kisebbség első intézménye volt. A közgyűlés egyik legfontosabb döntése egy új tag felvétele volt, a résztvevők ellenszavazat nélkül elfogadták a katalán Vilaweb online portál jelentkezését, és felvették a MIRÖVIDEN Bugár nyilatkozott a lemondásáról Pozsony. Bugár Béla, a Híd elnöke a Markíza tévé vitaműsorában beszélt arról, hogy pártja érdekében hajlandó lenne lemondani az elnöki posztról. „De nem az MKP-val való egyesülés érdekében” - tette hozzá. Elmondása alapján szeretne együttműködni a Menyhárt József vezette MKP-vel, de ez szerinte nem lehetséges. Vitapartnere, Veronika Remisová (OEaNO) szerint a magyarok képviselőinek össze kellene fogniuk. (TASR, le) DAS tagjai köze. Ezt a nemrég végrehajtott alapszabályzat-módosítás tette lehetővé, amellyel a szervezet alkalmazkodik a sajtó fejlődési irányához, az online-trendhez. Ugyanakkor szigorú kritériumok szabályozzák az online médiaorgánumok tagságát. Az 1995 óta működő, gyakorlatilag az online újságírás úttörőjének számító, a legnagyobb spanyol, illetve katalán napilapok olvasottsági adatait is sokszor verő Vilaweb megfelelt minden kritériumnak. A MIDAS elnöke, az Új Szó lapigazgatója, Slezákné Kovács Edit szerint a szervezet életében történelmi pillanat az új tag beválasztása. Ugyanakkor továbbra is nagy kihívásnak tartja a fiatalok megszólítását, hisz nehéz felvenni a versenyt az online közegben (is), a kisebb sajtótermékek esetében a mindennapi túlélés sem könnyű. „Mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei, ha nem olvasunk anyanyelvűnkön újságot, ha nem megyünk színházba, ha nem használjuk azokat a lehetőségeket, SZALAY HAJNALKA Az EP szlovákiai irodája és a Középiskolásokért egyesület által szervezett prébavélasztáson 204 középiskola és két főiskola részvételével, több mint 10 ezer diák voksolt. Pozsony megye adatai eltérnek az országostól. Ha csak e kerület diákjai döntenének, akkor az ESNS 7,59%-kal utolsó pártként jutna be az EP-be. Pozsony megyében a Progresszív Szlovákia-Spolu koalíció nyert amelyek a túlélésünket szolgálják” - összegezte Slezákné Kovács Edit. Dán és német újságírók egy egyedi kezdeményezésről számoltak be, melynek keretében kölcsönösen átvehetik egymás híreit még a megje23,15%-kal, az SaS követi 9,91%kal. A Sme nem lépné át a bejutási küszöböt. A többi hét kerület összesített adatai alapján a szélsőségesek érték el a legjobb eredményt, a szavazatok 17,35%-át kapták. Második a Progresszív Szlovákia-Spolu, harmadik az OEaNO. A Híd a szavazáson nem érte el az 5 százalékot, 1,77 százalékot szerzett, de meg kell j egyezni, hogy csak egy magyar középiskola kapcsolódott be a szavazásba. Karolina Schwabová, a Diákválasztások szóvivője azt mondta, az iskolákkal kötött megegyezés szerint nem árulhatja el, hogy melyik lenés előtt. A határon átnyúló kooperáció az érintettek szerint nemcsak arra jó, hogy gyorsabban hozzájussanak bizonyos információkhoz, hanem azt is szolgálja, hogy a határ két oldalán élők, illetve a helyi kisebbség magyar iskoláról van szó. „A szavazólapokat kinyomtattuk magyar nyelven is, de nincs kapacitásunk meggyőzni az összes magyar iskola igazgatóját, hogy kapcsolódjanak be a szavazásba” - mondta lapunknak Schwabová. Nagy az eltérés a gimnáziumok és a szakközépiskolák között. A gimnáziumokban tanulók 18,45%-a a progresszíveket választotta, a második és harmadik helyen pedig csak néhány tized döntött Kotlebáék javára az OEaNO-val szemben. A szakközépiskolákban azonban utcahosszal nyertek a szélsőségesek, 24,05%-kal, őket követi 10,76%-kal és többség jobban megismeije egymást, igy történelmi sebeket is gyógyít. Az együttműködés azt jelenti, hogy a régió négy napilapja (németországi német és dán, dániai német és dán) a többségi lapok kezdeményezésére lehetővé tette, hogy bármikor hozzáféljenek egymás rendszereihez, és onnan bérmentve anyagokat vegyenek át. A közgyűlésen átadták a MIDAS- díjat is, amelyet idén Gabriel Toggenburg érdemelt ki, aki a bécsi Alapvető Jogok Ügynökségének (FRA) munkatársa, szabadúszó újságíró. A díj odaítélését nagyrészt a kontinens régióit, kisebbségeik problémait ismertető „Europa-splitter” című sorozatának köszönheti. Az Otto von Habsburg díjat a már említett kezdeményezésért a régió német, illetve dán többségi napilapja, a Flensburger Tageblatt és a Jydske Vestkysten kapta, a többség és kisebbség közötti kapcsolat erősítéséért. A díjat az alapító Habsburg Ottó unokája, Severin Meister adta át. a Sme rodina, harmadik náluk is az OEaNO, negyedik a Smer. Tehát ha csak a szakközépiskolások döntenének Szlovákia EP-képviseletéről, akkor ez a négy párt jutna be az Európai Parlamentbe. Az eredményt ismertető tanulmány szerint a diákok választását nagymértékben befolyásolta ajelölt ismertsége. Rámutat továbbá, hogy a két legtöbb szavazatot szerző párt teljesen ellentétes nézeteket vall, de a fiatalok gondolkodása között nem ilyen nagyok a különbségek. Míg az egyik oldalt inkább a félelemérzet motiválta, addig a másikat a pozitív változásba vetett hit. Kotlebáékra szavazna a legtöbb középiskolás
