Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-11 / 108. szám

[18 SZALON 2019. MÁJUS 11. www.ujszo.com A következő úti cél északra, kb. 300 kilométerre Huasca de Ocampo. A festőién szép tájat ba­zaltorgonák, több vízesés, valamint egy spanyol nemes által épített hacienda (birtok) uralja, ahol az in­kák aranyát és ezüstjét olvasztották be, és indították útjára Spanyolor­szág felé (az inkák iránti tiszteletem TMiatt nem írom le a spanyol nemes nevét). A birtok helyén ma egy hi­hetetlenül gyönyörű és kreatív lu­xushotel működik, ami nyitva áll a látogatók előtt. A következő állomás, illetve ren­dezvény az Equinox, azaz a nap-éj egyenlőség megünneplése volt. Ez a nap (márciusban és szeptember­ben is) világszene a köztéri akciók napja a szabadságért és demokrá­ciáért. Mexikóban most először tartottunk hivatalos megemléke­zést. Paolával, aki közben eltörte a lábát, összehívtuk a fiatal és idősebb akcióművészeket, és a Három kul­túra terén tartottunk háromórás performansz eseményt. Az egész napos szervezés és per­­formanszok után, autóval hazafelé jövet egy újabb biztosítóval és Me­xikó egészen bizarr ügyintézésével, valamint nagy valószínűséggel egy kisebb maffia csoportjával ismer­kedtem meg, sajnos túlságosan közelről. Ügy tűnik, hogy szándé­kosan okoztak nekünk balesetet, az autónk eleje összetört. Végül a kaland happyenddel végződött, bár égy időre autó nélkül maradtunk. Itt most említést kell tennem a bű­nözésről is. Mexikó különböző ál­lamaiban más-más mértékű ugyan, de nagyon magas az erőszakos bűncselekmények száma. Mexikó hírhedt az ún. macsó kultúrájáról. A legkiemelkedőbb és persze leg­szomorúbb, hogy az elmúlt évek­ben mtgnőtt a nők elleni erőszak és gyilkosságok száma (az elmúlt 5 év alatt kb. 11 000 nőt gyilkol­tak meg). De míg Guanajuato ál­lamban a kőolajvezetékek illegális megcsapolása/megfúrása okozza a legnagyobb gondot, addig északon a kábítószer. Ráadásul, ahogy az nálunk sem ismereden, a bűnözés a legmagasabb politikai körökig ér. Remélhetőleg a tavalyi, történel­minek nevezhető választás után itt is változások következnek. Hosszú évtizedek után Mexikónak balolda­li elnöke van. Mivel autó nélkül maradtunk, és amúgy is sok a látnivaló Mexi­kóvárosban, végiglátogattam az itteni nevezetességeket. Világszerte az egyik legismertebb antropoló­giai múzeum mindössze tízperces sétára van az ideiglenes otthonom­tól. 1994 után újra meglátogattam ezt a fantasztikus múzeumot, és egy egész napot töltöttem az inka, maya, mixték, azték, tolták és más népek történelmi emlékei között. Itt található az ismert 3,5 méter átmérőjű, 24 tonnás azték naptár. Következő állomás Teotihuacan­­ban a Nap- és a Hold-piramis, egy ősi kultúra maradványa. 2100 éve kezdték építeni. Máig folynak izgalmas feltárások a területen. A piramis az egyiptomi Kheopsz-pi­­ramis méretének kb. a fele. A máig rejtélyes piramisok a belvárostól 40 km-re találhatók. Hétvégén szinte mozdulni sem lehet, annyi a turista, akiknek, mint nekem is, az a céljuk, hogy megérintsék a hold piramis csúcsát. Mexikóban rengeteg piramis van. Ráadásul itt (Puebla mellett) található a világ legnagyobb alapterületű piramisa is, a Cholulai-piramis, amelynek a tetejére a spanyolok egy temp­lomot építettek. A közelben talál­ható Popocatéped, időnként óriási kitöréseket produkáló tűzhányó tőszomszédságában feltárás alatt álló piramis Mexikótól alig 100 km-re található. Következzen Xochimilco (Szosi­­milko), az azték csatornarendszer. A kilencvenes években jártam itt utol­jára Marcos Kurtycz barátommal és családjával, akik meghívtak egy hétvégi csónakázásra. Akkor még nem tudtam, ez mit takar, hiszen internet még nem volt, és a mexi­kói Berlitzemet (útikönyv) az első napokban ellopták a metrón vagy metróbuszon (már nem emlék­szem). Az ő emlékére, aki 1996-ban távozott közülünk, látogattam meg újra Xochimilcót. Miután megpró­bálták eltéríteni és megvesztegetni a taxisofőrt, megérkeztünk a belvá­rostól 30 km-re található csatorna­­rendszer 11 kikötőjének egyikéhez. Négy barátommal egy jellegzetes, színes csónakot béreltünk. Megláto­gattuk a babaszigetet, ami tele van kidobott és megmentett babákkal, elég horrorisztikus látvány. Mariachi zenét hallgattunk, más csónakokról kínált ételt, italt, szuvenírt vásárol­tunk, és közelebbről is megismer­kedtünk a kizárólag itt élő kétéltű lábas halakkal az axolodokkal azaz vízi kutyákkal. A következő részben északra látogatunk a csivavák hazájába, a raramuri őslakosok húsvéti szertar­tására, La Paz melletti homoksiva­tagba, valamint Guanajuatoba. Juhász R. József Kisebbségi nemzetek, nemzeti kisebbségek 1919-ben Az „új Európa” rendszerhibái A Négyek Tanácsa: Lloyd Georg brit, Clemenceau francia, Orlando olasz miniszterelnökök, valamint W. Wilson amerikai elnök (Fotók: képarchívum) a térség nemzetállami átalakítását a függetlenségüket először kiharcoló finnek, észtek, lettek, litvánok, al­bánok. Nem véleden, hogy a Nagy Háború végének tavalyi centenári­uma alkalmából együtt ünnepeltek a győztes nagyhatalmakkal. A vesztes nemzetek — németek, osztrákok, magyarok, bolgárok, törökök - ugyanezt igaztalan bün­tetésként, nemzeti drámaként élték meg. A korábbi államterületeik nagy részének vagy éppen Bulgá­ria esetében a tengeri kijáratnak A szlovákok autonómia­igényét legerősebben hangoztató Andrej Hlinka a „csehszlovák nemzet” mesterséges konstrukciójában népe „élve eltemetését” látta. elvesztését nem kárpótolhatta a nemzetállami függetlenség. Renge­teg racionális, tényfeltáró magyará­zat, józan értékelés, összehasonlító elemzés ellenére a száz évvel ezelőtt történtek emlékezete máig meg­osztja Európa népeit. A versailles-i, saint germain-i, neuilly-i, sevrés-i és lausanne-i békeszerződések bünte­tő jellege éles ellentmondásban állt a béke-előkészítés során alapelvnek tekintett nemzeti önrendelkezés­sel. Mindazonáltal a régió 100 éve fennálló nemzetállami szerkezete - a szörnyű etnikai tisztogatások, konfliktusok, kényszermigrációk és kényszerasszimilációk történeti tehertételével együtt - szerves része lett az európai államrendnek. Kisebbségi nemzetek Nem mindenki volt képes saját államát megteremteni. Az ukrá­nok, fehéroroszok átmeneti, rövid önállósulási kísérletek után szovjet, lengyel fennhatóság alá kerültek. A szlovákok és a ruszinok, a horvátok, a szlovének, a macedónok és a bos­­nyákok - nevesítve vagy névtelenül, ráadásul jórészt önként, a háború végi alapos mérlegelése alapján - a „csehszlovák” és a „jugoszláv” állam és politikai nemzet részévé váltak. Hogy aztán a két, többszörösen összetett államon belül hamarosan szembesüljenek a nyelvi rokonság­ból mesterséges nemzetegységet, politikai tőkét kovácsoló „fajroko­nok”, a csehek és szerbek hegemó­niaigényével. A szlovákok autonómiaigényét legerősebben hangoztató Andrej Hlinka a „csehszlovák nemzet” mesterséges konstrukciójában népe „élve eltemetését” látta. A pá­rizsi békekonferenciára személye­sen magával vitt memorandum­ban a „felszabadított szlovákság” helyett „szabad szlovák nemzetet” követelt. És hamarosan felerősöd­tek a hotvát, macedón, szlovén, ruszin, ukrán autonómiatörekvé­sek is. A macedónoknál ezek éve­ken át tartó véres terrorakciókba torkolltak. Az 1919-1923 közt létrejött versailles-i békerendszer a győztes és vesztes nagyhatalmak közti erő­viszonyok átrendezésén túl, erős nemzetállamok kialakításával pró­bálta pótolni az éppen felszámolt európai nagyhatalmi egyensúlyt. Az „új Európa” stabilitását azonban kezdettől fogva többféle konfliktus fenyegette. Minden új nemzet­állam rövid időn belül kénytelen volt megtapasztalni, hogy a francia, majd egyre inkább a szovjet-orosz és német birodalmak katonai és gazdasági túlsúlya az első perctől kezdve korlátozta szuverenitásukat. A kelet-közép-európai nemzetál­lamok 109 milliónyi népességé­nek egynegyedét az új államokkal elégededen, csalódott kisebbségek alkották. Ez egyrészt önmagában megkérdőjelezte az önrendelkezési elv érvényességét, másrészt pedig kiélezte a belső etnikai viszonyo­kat, illetve az anyaországok és a - kisebbségeket másodosztályú állampolgárként kezelő - domicil államok ellentéteit. Az 1920-as évek átmeneti konszolidációja, a nemzetközi kisebbségvédelem és a kétoldalú kisebbségi szerződé­sek kísérletei nem tudták ezeket a szomszédság- és kisebbségpolitikai konfliktusokat rendezni. A nemzetállami rendezőelv és a kisállami szuverenitás korlátái látha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom