Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-11 / 108. szám

6 KÜLFÖLD 2019. május 11.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Patrick Shanahan a Pentagon élén Washington. Donald Trump amerikai elnök Patrick Shanahan ügyvezető védelmi minisztert fogja jelölni a Pentagon élére— közölte a Fehér Ház. A közle­mény szerint Shanahan az elmúlt hónapokban bebizonyította, al­kalmas arra, hogy a továbbiakban is vezesse a minisztériumot. Shanahan 2017 júliusában lett helyettes védelmi miniszter, előtte 31 éven át a Boeing válla­latnál dolgozott. Miután Jim Mattis januárban távozott a Pen­tagon éléről (nem értet egyet Donald Trump döntésével, amely szerint az USA kivonja katonáit Szíriából és részlegesen kivonul Afganisztánból), Shanahan vette át a Pentagon irányítását ügyve­zetői minőségben. (MTI) Elkobzott koreai hajó Phanjan/Washington. Kim Dzson Un észak-koreai vezető ve­zényelte le személyesen a csütör­tökön „különféle nagy hatótávol­ságú csapásmérő eszközökkel” megtartott lőgyakorlatot - jelen­tette a KCNA hivatalos észak­koreai hírügynökség. A védelmi egységek gyorsreagáló képességét ellenőrizték az arcvonal elülső és nyugati szárnyán. Kim Dzsong Un négy fontos feladatot vázolt fel a csapásmérő képesség növeléséhez - írta a KCNA. A hírügynökség és a phenjani média is felvételeket mutatott be a rakéták kilövéséről, de a híradásokban a típusukról nem volt szó. Az Egyesült Államok felszólí­totta Észak-Koreát, hogy számolja fel a becslések szerint több tízezer politikai fogoly bebörtönzését szolgáló táborokat. „Az emberi jo­gok helyzete Eszak-Koreában si­ralmas“ - jelentette ki Mark Cas­sayre, az USA Genfben akkreditált ügyvivő ENSZ-nagykövete. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) szakértői szerint 80 ezer és 120 ezer közé tehető a rabok száma a politikai foglyoknak fenntartott észak-koreai táborok­ban, ahol a kínzások és más tör­vénytelenségek akár az emberies­ség elleni bűncselekmények fo­galmát is kimeríthetik. Az Egyesült Államok elkobzott egy szankciók megsértésével vá­dolt észak-koreai teherszállító ha­jót. Az amerikai hatóságok szerint a hajó törvényellenesen szállított szénrakományokat, megsértve ezzel az Eszak-Korea ellen ér­vényben lévő amerikai és nemzet­közi szankciókat. A 17 ezer ton­nás, Bölcs Tisztesség néven be­jegyzett teherhajó - az amerikai minisztérium szerint - nehézgé­peket, munkagépeket is szokott szállítani Észak-Koreába. (MTI) Az Egyesült Államok B-52-es nehézbombázókat vezényelt egy katari ame­rikai légitámaszpontra válaszul az Irán részéről, közelebbről meg nem neve­zett fenyegetésekre. A B-52H Stratofortress típusú hadászati bombázók al­kalmasak hagyományos és nukleáris bombák szállítására. Vasárnap a Fehér Ház bejelentette, az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót a közel-keleti tér­ségbe vezényelte. John Bolton, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadója azt mondta, a lépés válasz a nemzetközi atomalkuból lassan kihátráló Irán „egy sor zavarba ejtő és eszkalációs jelzésére", (tasr/ap) USA-kínai vámháború Lázadó csoportok ellentámadása Damaszkusz. Ellentámadást in­dítottak a Szíria északi és észak­­nyugati részén aktív lázadó frak­ciók, elsőként az észak-szíriai Hama tartományban csaptak össze a kormánykatonákkal. A Törökország által támogatott, el­lenzéki Szabad Szíriái Hadsereg frakciójának szóvivője megerő­sítette, fegyvereseik több fronton támadást indítottak a kormány­erők ellen. Márciusban Damasz­kusz már leszögezte: készek erő­vel is visszavenni a különböző ellenzéki milíciák fennhatósága alatt álló területeket, és Bassár el- Aszad vezetése alatt újraegyesí­teni az országot. Az Arab Liga közleményben ítélte el a civil ál­dozatokat szedő hadművelete­ket. A szír válság 2011 -ben kor­mányellenes tüntetésekkel kez­dődött, de a konfliktus soksze­replős polgárháborúvá vált. (MTI) Amerikai légicsapás Szomáliában Mogadishu. Szomália északi részén egy amerikai légicsapás megölte az Iszlám Állam dzsihá­­dista szervezet 13 feltételezett fegyveresét - közölte az US A hadseregének afrikai parancs­noksága (AFRICOM). A kelet­afrikai országban ez a dzsihádista csoport korántsem olyan befo­lyásos, mint az al-Shabaab, amely 2012-ben hűséget eskü­dött az al-Kaida terrorszervezet­nek. Az al-Shabaab soraiból vi­szont mintegy 200 fegyveres át­állt az Iszlám Államhoz. (MTI) Francia katonák túszszabadítása Párizs. Francia erők kiszabadí­tottak négy külföldi túszt csütör­tök éjszaka Burkina Faso északi részén, a műveletben azonban életét vesztette a francia haditen­gerészet különleges alakulatának két katonáj a - közölte a francia elnöki hivatal. A kiszabadított túszok között két francia, egy amerikai és egy dél-koreai ál­lampolgár van. A két francia tu­rista a szomszédos Benin terüle­tén található Pendjari természet­­védelmi parkban tett látogatása során tűnt el május 1 -jén. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Peking. Peking mély sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ameri­kai fél tegnaptól 10K-r*l 25 százalékra emelte a 200 milliárd dollár értékű kínai árura kivetett vámtarifát, és kénytelen lesz ellenlépéseket tenni az ügyben - áll a kínai kereskedelmi minisztérium nyilatkozatában. A keleti parti idő szerint pénteken, nulla óra 1 perctől hatályba lépett, 200 milliárd dollár értékű kínai áru­cikkekre kivetett, 10 százalékról 25 százalékra emelt pótvámok a fo­gyasztási cikkeket, egyebek mellett a mobiltelefonokat, számítógépeket, ruhaneműket és játékokat érintik majd a legsúlyosabban. Donald Trump elnök ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: ha a két félnek nem si­kerül megállapodásra jutni, az Egyesült Államok visszatér majd a régi gyakorlathoz, és maga fogja előállítani azokat az árucikkeket, amelyeket jelenleg Kína gyárt. Az emelt pótvámok azonban még nem fognak vonatkozni azokra a kínai termékekre, melyek a pénteki határ­idő előtt elhagyták Kína kikötőit -vagyis a valóságban még három­négy hét áll rendelkezésre a felek közti további egyeztetésekre, amíg a kínai teherhajók átkelnek a Csendes­óceánon. A Goldman Sachs ameri­kai pénzügyi intézet jelentése sze­rint ez a néhány hétnyi idő „puha” határidőt szab egy megállapodás létrejöttéhez. Egészen a múlt hétvé­géig minden jel arra mutatott, hogy a két fél hamarosan megállapodásra jut, vasárnap azonban Donald Trump amerikai elnök váratlanul bejelen­tette, hogy tovább emeli az Egyesült Államokba irányuló kínai import­cikkekre vonatkozó vámtarifákat. Trump kilátásba helyezte azt is, hogy hamarosan további 325 milliárd dollárnyi, jelenleg tehermentes kí­nai importra 25%-os vámot vet ki. Amerikai tisztségviselők a döntést azzal magyarázták, hogy a kétoldali ; egyeztetések 11. fordulója előtt Pe­king váratlanul visszalépett korábbi ígéreteitől, a hét részből álló megál­lapodástervezetből ugyanis törölték j azokat a szakaszokat, melyekben I Kína elkötelezi magát, hogy ; jogszabály-módosításokkal orvo­­; solja az Egyesült Államok által ki­fogásolt kérdéseket, nevezetesen a szellemi tulajdon és a kereskedelmi titkok védelmét, a kierőszakolt tech­nológiatranszfert, a versenyszabá­lyokat, a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint a valuta­­árfolyam befolyásolását. Kao Feng, a kínai kereskedelmi tárca szóvivője rámutatott: a döntés, hogy az amerikai lépés ellenére a Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes vezette delegáció a héten mégis Wa­shingtonba utazott tárgyalni, Kína „maximális őszinteségét” bizonyít­ja. A szóvivő ugyanakkor hozzátet­te: Kína hozzáállása végig követke­zetes volt, és Peking nem fog en­gedni semmiféle nyomásnak. A csü­törtökön Washingtonba érkezett kí­nai miniszterelnök-helyettes másfél órás megbeszélést folytatott az ame­rikai felet képviselő Robert Light­­hizer kereskedelmi főtárgyalóval és Steven Mnuchin amerikai pénzügy­­miniszterrel. Londoni pénzügyi elemzők sze­rint elsősorban az amerikai gazda­ságra jelentenének nem elhanyagol­ható kockázatokat a kínai importter­mékekre kirótt magasabb amerikai vámok. Az Oxford Economics lon­doni pénzügyi-gazdasági elemzőház helyzetértékelése szerint ugyanis az amerikai vámokat végső soron az amerikai fogyasztók és az amerikai üzleti vállalkozások fizetik meg ma­gasabb beszerzési költségek formá­jában. A kétoldalú amerikai-kínai kereskedelem értéke máris 25 milli­árd dollárral csökkent. Több mint 70 menekült halála Tunisz. Felborult egy mene­külteket szállító hajó Tunézia partjainál, több mint hetvenen fulladtak vízbe - közölte a tuné­ziai állami hírügynökség. A hajó a tunéziai Szfáksz városától mintegy 40 tengeri mérföldre szenvedett balesetet, a bajba ju­tott emberek segítségére pedig a közelben tartózkodó halászok si­ettek. Mohammed Zekri, a tuné­ziai védelmi minisztérium szóvi­vője megerősítette, hogy 16 em­bert mentettek ki a tengerből. Ké­sőbb a hatóságok is megérkeztek a helyszínre, a mentés tegnap dél­után is tartott, így elképzelhető, hogy további holttesteket emel­nek ki a tengerből. A védelmi mi­nisztérium értesülései szerint a szubszaharai régióból származó utasok csütörtökön indultak út­nak a líbiai Zuvárából. Líbia nyu­gati tengerpartja a fő kiinduló­pontja a főként a fekete-afrikai országokból a szegénység és fegyveres konfliktusok elől me­nekülő embereknek, akik Euró­pába szeremének illegális módon eljutni. 2018 júniusától hivata­losan az európai uniós támogatást élvező líbiai parti őrség felelős az észak-afrikai állam partjai előtti térségben az Európába induló menedékkérők kimentéséért és visszaszállításáért Líbiába. (MTI) Szabadlábra helyezték Chelsea (született Bradley) Manninget, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjét, aki 2 hónapot töltött börtönben, amiért megta­gadta a tanúskodást a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian As­sange ügyében folyó vizsgálatban. A 31 éves Manning, akit korábban férfiből operáltak át nővé, korábban már 7 évet töltött a rács mögött, mert 2010-ben több mint 700 ezer, az iraki és az afganisztáni háborúval kapcsolatos bizal­mas dokumentumot, közöttük 250 ezer diplomáciai táviratot adott át a Wiki- Leaksnek, komoly zavart keltve az USA-ban. (tasr/ap) Menekülő képviselők Caracas. Olaszország, illetve Argentína caracasi nagykövetsé­gén keresett menedéket három, ha­zaárulással vádolt venezuelai kép­viselő - közölte az EFE spanyol hírügynökség. Marianela Magal­­lanes, valamint Amérigo de Grazia az olasz, Richard Blanco pedig az argentin nagykövetségre menekült, és mindhárman életüket féltették. „Nem adom meg a drogcsempész diktatúrának azt az örömöt, hogy trófeaként mutogassanak engem, és túszként használjanak... Hálás va­gyok azért, hogy Olaszország be­fogadott” - írta a Twitteren De Grazia. A Nicolás Maduro államfő híveiből álló alkotmányozó gyűlés kedden függesztette fel mindhá­rom képviselő, illetve további négy törvényhozó mentelmi jogát. Elő­zőleg a legfelsőbb bíróság haza­árulással, összeesküvéssel, láza­dással, lázadásra való uszítással, gyűlöletszítással és hivatali vissza­éléssel vádolta meg őket. A terhűk­re rótta, hogy támogatták aZ április 30-i elbukott felkelést. A magát januárban Venezuela ideiglenes államfőjévé nyilvánító Juan Guaidó április 30-án katoná­nak látszó egyenruhások gyű­rűjében szólított fel kormányelle­nes megmozdulásokra, azt állítva, hogy a hadsereg az ő oldalára állt. Ennek ellenére nem sikerült eltá­volítani az ország éléről Nicolás Madurót. Nicolás Maduro elnök kormánya csapást mért a parla­mentre azzal, hogy eljárást indí­tott legalább tíz képviselővel szemben lázadásra uszítás vádjá­val - mondta a venezuelai parla­ment elnöke, Juan Guaidó, aki til­takozásokra szólított fel ország­szerte a hétvégén. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom