Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-11 / 108. szám

www.ujszo.com | 2019. május 11. KÖZÉLET Nagy: közösen azt is tudjuk kezelni, amit a tagországok külön-külön nem Nagy József sajnálatosnak tartja, hogy az EP-választáson való részvétel épp a déli járásokban kiugróan alacsony Nagy József (TASR-felvétel) CZÍMER GÁBOR A küszöbön álló EP-választás apropóján Nagy Józseffel, a Híd uniós parlamenti kópviselőjóvel beszélgettünk. Többek közt arról is kérdeztük, hogy milyen lehetőség van a Híd ós az MKP közeledésére Brüsszelben. Milyennek látja az Európai Parlamentben eltöltött öt évet? Mit sikerült ezalatt az idő alatt el­érni? A legnagyobb eredményemnek a kisebbségi jogminimum megfogal­mazását tartom, amelyet az Európai Parlament már jóváhagyott és most az Európai Bizottság előtt van. Míg a nemzetközi szervezetek, mint pél­dául a 47 országot tömörítő Európa Tanács által kiadott dokumentu­mokban foglalt kisebbségvédelmi intézkedések nem kikényszeríthe­­tőek, addig a magasabb szintű együttműködésre épülő Európai Unió által megfogalmazott jogsza­bályok kötelező érvényűek. A ki­sebbségek jogállása ugyanis nem lehet teljesen a tagországok bel­­ügye, hiszen az EU alapvető filo­zófiája, hogy uniós szinten olyan ügyekkel foglalkozunk, amelyeket a tagállamok maguk, vagy kétoldalú megállapodásokon keresztül nem tudnak megoldani. A kisebbségek ügye pedig pont ilyen. Az otthoni politikából is jól láthattuk, hogy egy uniós előírást, még ha nem is tetszik az aktuális kormánynak, az adott ország köteles bevezetni. Ugyan­ezeket a jogokat otthon sokkal ne­hezebb elérni, mert a kormánypár­toknak olyan lépéseket is meg kel­lene lépniük, amelyek nem népszerűek a választóik körében. Ez nemcsak a nemzetiségi kisebbsé­gekre vonatkozik, sok más kisebb­séget is így véd az unió. Ezen kívül ebben a parlamenti ciklusban az Ál­lampolgári Jogi, Bel- és Igazság­ügyi Bizottság, röviden LIBE Bi­zottság néppárti vezető helyettese voltam. Az itteni munkám során foglalkoztam az uniós határvédelmi ügynökségnek, a Frontexnek a va­lódi fegyveres erővé való átalakítá­sával. A Frontex korábban ugyanis csak egy képzéseket tartó, tanács­adó és koordinációs szerv volt. Most a ciklus végén pedig arról döntöt­tünk, hogy ennek a fegyveres testü­letnek a személyi állománya 10 ezer főre növekszik. Ennek az elsődle­ges célja az illegális migráció visszaszoritása. Emellett dolgoztam még a schengeni övezeten belüli szabad mozgás megtartásáról szóló jelentésen, és a gyermekek jogainak védelme is a témáim közé tartozik. Mi az ami nem sikerült, amit kudarcnak értékel? Mint fő jelentéstevő, vagy mint ámyékjelentés-tevő összesen 12 je­lentést készítettem. Mindegyikben tudtuk érvényesíteni az Európai Néppárt, vagy a V4-es országok ér­dekeit. Nem igazán tudok kudarcot felidézni. Milyen a viszonya a magyaror­szági, vagy más, magyar nem­zetiségű EP-képviselőkkel? Amikor szükség van rá, akkor akár a Fidesz képviselőivel is na­gyon jól együtt tudunk működni, amit azonban a Fidesz és a Híd po­litikai kapcsolatainak szintje vala­hol behatárol. Szakmai kérdések­ben viszont nagyon hatékony az együttműködésünk. Csáky Pál (MKP) a másik szlo­vákiai magyar EP-képviselő, vele milyen a viszonya? Együtt tudnak­­e működni? Korábban a kudarcokról kérde­zett, nos, egy kisebb kudarcot még­iscsak meg kell említenem: a ki­sebbségjogi jogminimumot az összes magyar EP-képviselő közül egyedül Csáky Pál nem szavazta meg. De ezt sem a személyes ku­darcomnak tartom. Azt gondolom, hogy nem helyénvaló az európai színtérre kivinni a kettőnk között igazából nem is létező feszültséget. A két pártnak a kisebbségi jogmini­mumhoz hasonló kérdésekben min­denképpen együtt kell működnie. Én úgy gondolom, hogy maga az MKP támogatja a jogminimumot, ezért aztán úgy látom, hogy ebben az eset­ben Csáky személyes döntéséről van szó. Mindezt annak ellenére, hogy az ő módosító javaslatait is figyelembe vettük. A brüsszeli politizálás lehet-e egy olyan színtér, ahol a Híd és az MKP közeledhet egymáshoz? Ha nem Csáky Pál lesz ennek a ga­ranciája, akkor igen. Visszatérve az egész Európát érintő kérdésekre, ön szerint me­lyek az unió előtt álló legnagyobb kihívások? Elsősorban meg kell nyugtatni a polgárokat, hogy az unió kezelni tud olyan ügyeket is, amelyeknek a megoldására az egyes tagállamok nem képesek. Nem lehet az egyes tagországok magánügye a külső ha­tárok védelme, mert ha azt nem jól végzik, akkor az a többi tagállam biztonságát is befolyásolja. Jól lát­tuk, hogy az olaszok nem őrizték megfelelően a partjaikat és az ered­mény Németországban, Svédor­szágban csapódott le. Ugyancsak fontos, hogy megvédjük az egységes piacot. Az utóbbi években a nagy nyugati tagállamoktól láttunk olyan lépéseket, amelyek arra mutatnak, hogy piaci protekcionizmust alkal­maznak a szolgáltatásokra és a mun­kaerőre vonatkozóan. Ez pedig na­gyon is érinti a szlovákiai állampol­gárokat. Látjuk például Ausztriában, hogy a külföldi munkavállalók szá­mára korlátozzák a gyermekgondo­zási segély kifizetését. Az előttünk álló kihívásoknak a harmadik nagy csoportja a szociális kérdések. Eddig az unió egy piaci és békeprojekt volt. Szeretnénk ebben továbblépni, az EU nyújtson szociális garanciákat. Hiszen ha megnyitottuk a piacokat, akkor ezzel befolyásoltuk a hazai termelést, a kelet-európai régióban sok gyár be is zárt. A jövedelem- és életszínvonal-különbségek ki­­egyenlítését nem lehet csak a piacra bízni. Ezért olyan szabályozást kell bevezetni, amely kikényszeríti a szociális lépéseket, illetve az unió­nak segítenie kell a hátrányos hely­zetben lévő polgárokat. Ön szerint hogyan változik meg az uniós parlament összetétele a EP-választás után? Én úgy gondolom, ahogy most is vannak Brüsszelben szélsőjobbol­dali csoportok, úgy a következő ciklusban is lesznek. Én bízok ben­ne, hogy a Matteo Salvini nevével fémjelzett tömörülés, amely felte­hetően helyettesíteni fogja a kon­zervatív pártcsaládot, képes lesz az együttműködésre. Ma ugyan éles a szembenállás az ÉPP csúcsjelöltje, Manfred Weber és Matteo Salvini, a menekültellenes Liga párt elnöke között, de azt gondolom, hogy a vá­lasztás után meg kellene találni ve­lük az együttműködés lehetőségét. Ez főleg attól függ, hogy mennyire szélsőséges elemeket vesznek majd fel Salviniék a csoportjukba. De politikai felelősségünk, hogy ne zárjuk őket karanténba, hiszen el­lenkező esetben tovább radikalizá­­lódhatnak. Ha az ÉPP belekénysze­rülne egy olyan tömörülésbe, amelyben a baloldal dominálna, akkor az arculatvesztéshez vezetne. Van-e olyan párt, amelyikkel ha Salvini összefog, akkor ön nem tudja elképzelni a velük való együttműködést? Ha például Marian Kotleba pártját befogadnák, akkor én nem tudnám elképzelni az együttműködést, de szerintem erre nem kerülhet sor. Mire tippel, mekkora lesz a részvétel Szlovákiában az EP- választáson? Én úgy gondolom, hogy a szlová­kiai szlovák választók akár 30 szá­zaléka is az urnákhoz járulhat, hi­szen most sokkal élénkebb a versen­gés, mint öt évvel ezelőtt. Míg a szlo­vákiai magyar választók esetében tartok tőle, hogy ennek a fele sem lesz a részvétel. Ä kiugróan alacsony részvétel egyre jellemzőbb a déli já­rásokra. Attól tartok, hogy a szlová­kiai magyarság alul lesz reprezentál­va az EP-ben. Mindezek fényében úgy becsülöm, az országos részvétel olyan 20 százalék körül lesz. EU-27: gyakran eltérő a véleményünk, de egységesek leszünk ÖSSZEFOGLALÓ Egy erősebb és egységesebb Európai Unió megteremtéséről fogadtak el a jövő nemzedékeknek szóló tízpontos kötelezettségválla­lást csütörtöki nagyszebeni találkozójukon az Egyesült Királyság jövőbeli kilépése (brexit) után az EU-ban maradó 27 tagállam vezetői. Nagyszeben. A Nagyszebeni Nyilatkozatban megállapítják: a béke és demokrácia értékeiben egyesült Európa stabilitást és jólé­tet teremtett a földrészen, és félmil­­liárd állampolgárával, egységes pi­acával globális gazdasági és keres­kedelmi szereplővé, a világpoliti­kát befolyásoló tényezővé vált. „Egységesen erősebbek leszünk ebben az egyre nyugtalanabb, egy­re több kihívást produkáló világ­ban. Vezetőkként a mi felelőssé­günk, hogy erősebbé tegyük unión­kat, jobb jövőt építsünk és elismer­jük más államok európai perspek­tíváját is” - hangoztatják a tagálla­mok vezetői. Egyetlen Európa Az unió jövőjével kapcsolatos vállalásaikat részletezve - a vas­függönyt harminc éve ledöntő, sza­badságukért harcoló milliókra em­lékeztetve - az állam- és kormány­fők leszögezték: nem engednek te­ret a közös érdekeket sértő megosz­tásnak, számukra egyetlen Európa létezik kelettől nyugatig: ezt akar­ják megvédeni. Vállalták: jóban­­rosszban egységesek és szolidári­sak maradnak egymással, mindig közös megoldásokra fognak töre­kedni, de meghallgatják egymást a tisztelet és megértés jegyében. Szoros együttműködés A tagállamok vezetői elkötelez­ték magukat, hogy továbbra is megvédik a szerződésekben lefek­tetett európai értékeket, a demok­ráciát, a jogállamiságot, az európai polgárok szabadságjogait. Mindig tiszteletben tartják a méltányosság elvét, nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a szociális szolgáltatások, gazdaság, digitális átállás terén is. Még határozottabban akarnak dolgozni a tagországok közti kü­lönbségek csökkentésén, és vállal­ják, hogy előteremtik az ambícióik megvalósításához szükséges esz­közöket. Az EU-27-ek vezetői a nyilatko­zatban azt ígérik: megvédik Európa polgárait, ennek érdekében pedig fejlesztik az ehhez szükséges erő­ket, és együttműködnek az unió nemzetközi partnereivel. Végeze­tül vállalják, hogy az EU mindig a megállapodásokon alapuló nem­zetközi jog tiszteletben tartásával felelős globális tényezőként fog megnyilvánulni, olyan ügyekben, mint a környezet védelme, vagy a klímaváltozás elleni közös fellé­pés. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom