Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-10 / 107. szám

www.ujszo.com I 2019. május 10. KÖZÉLET 3 Csáky: EP-képviselő nélkül maradhat a szlovákiai magyarság Az MKP EP-képviselője szerint kulcsfontosságú lesz, hányán járulnak május 25-én a szavazóurnákhoz (Somogyi Tibor felvétele) DEMECS PÉTER Csáky Pállal, az MKP európai parlamenti képviselőjével beszélgettünk arról, milyen kihívások előtt áll az Európai Unió, mi a tétje a közelgő európai parlamenti választásnak, mennyire erősödhet a szélsőséges mozgalmak befolyása Brüsszelben, s mit szól azokhoz a felmérésekhez, melyek szerint egyetlen szlovákiai magyar képvise­lőt sem fognak megválasz­tani az Európai Parlamentbe. Milyennek látja az Európai Parlamentben eltöltött öt évet? Mit sikerült ezalatt az idő alatt el­érni? Ez egy érdekes, inspirativ kör­nyezet, és ha az ember érez magában energiát, ha vannak tervei, akkor sok mindent meg lehet valósítani. Ne­kem öt évvel ezelőtt azt mondták az elődeim meg a magyarországi kol­légák is, hogy olyat, mint a Benes­­dekrétumok ügyét itt fel se hozzam, mert ilyesmihez nincs fogadókész­ség. Ahhoz képest már a második le­vél ment a szlovák parlamentnek ar­ról, hogy gondolják meg a 2007-es határozat megszüntetését, illetve egy bocsánatkérést a kollektív bűnösség elvének alkalmazásáért. A kollégák azt is mondták, hogy olyasvalamit, mint az őshonos kisebbség, azt itt Brüsszelben középkori dolognak tartja mindenki. Tavaly a petíciós bizottság javaslatára aztán elfogad­tunk egy határozatot az őshonos ki­sebbségek védelméről, fehéren­­feketén ott van ez a megnevezés, il­letve az, hogy az őshonos kisebbsé­gek az európai kulturális örökség ér­tékei és európai védelemre jogosul­tak. Örülök annak, hogy a petíciós bizottság alelnökeként többet tud­tam tenni, mint egy sima képviselő. A kollégák közül egyedül vagyok ilyen poszton. Napirenden tudom tartani a csallóközi vízkészlet kér­dését, a vereknyei hulladéklerakat kérdését, nagyon komoly kommu­nikáció zajlott a vasúti kétnyelvűség ügyében, volt egy petíció a párkányi hulladékégetővel kapcsolatban, s itt van egy petíció az élelmiszerek ket­tős minőségének ügyében. Mind­ezek olyan fontos dolgok, amelyek érintik a polgárok életét, a magyarok életét is a mi régióinkban. Mégis mindig sokan ennek el­­lentettjét érzik, hogy Brüsszel messze van, hogy amiről ott dön­tenek a képviselők és hivatalno­kok, az nem érinti a hétköznapja­inkat idehaza. Miért van ez? Ez egy mentális probléma. Szlo­vákia állampolgárai az évszázadok során hozzászoktak ahhoz, hogy a döntési centrum nem Szlovákiában van. Kicsit messzinek tartották Bé­cset, majd Budapestet és Prágát is, és ez aztán feszültségekhez veze­tett. Most mintha ez a beidegződés folytatódna az Európai Unió és Brüsszel vonatkozásában is, amit én egyébként szerencsétlennek tartok. Azt látom itt, hogy a francia, a né­met a belga televíziókban a híradá­sok első főbb hírei közül legalább egy európai hír. így tud egyszerűen beleivódni a mentalitásba az, hogy miről döntöttek európai szinten, s ez valahogy neveli is az embereket. Nálunk ez még nincs így, valószínűleg a médiának és a poli­tikának is el kell gondolkoznia azon, hogy mit lehet ezzel kezdeni. Én egy dolgot tudtam csinálni, az egyedüli képviselő vagyok a 751 közül, aki minden évben kiad egy vagy két újságot és elszámolok a te­vékenységemmel. Valószínűleg ezen a téren a többieknek is aktí­vabbnak kellene lenniük. Az Európai Parlament a májusi választás előtt változtatott a kom­munikációján, jobban bevonja a választási kampányba és mobilizá­cióba a fiatalokat, a youtubereket, az internetes felhasználókat. Ez az, ami ön szerint növelheti a részvé­telt a választáson? Mindenképpen, és ezt én nagyon jó kezdeményezésnek tartom, pró­bálok ehhez magam is hozzájárulni, a lehetőségeimhez mérten. A Face­­bookon 33 ezer követőm van, pró­bálok napi szinten kommunikálni mindenkivel, aki a virtuális téren partner. Van azonban ezzel egy nagy probléma. Vannak ugyanis fiatalok, akik nagyon korrektek és aktívak a Facebookon, de azt már nem teszik meg, hogy elmennek választani. Le­het, a választási törvényt kellene megváltoztatni úgy, mint az észtek­nél, hogy az interneten is lehessen szavazni. Ennek köszönhetően egé­Csáky Pál szén biztos, hogy jelentősen megug­rana a részvétel. Mit gondol, milyen lesz a rész­vétel Szlovákiában az európai parlamenti választáson? A13 szlovákiai európai parlamenti képviselővel közös ebéden voltunk, s ott mindannyian tippeltünk a részvé­telre. A legalacsonyabb tipp 13,1 volt, a legmagasabb pedig 22,4. Ez önma­gában azt jelenti, hogy a 13 képviselő már előre attól tart, hogy alacsony lesz a részvétel. Itt található valahol az én tippem is. Az optimistábbak közé tartozik? Inkább a realistábbak közé. Milyen kihívások várnak az Európai Unióra a következő idő­szakban? Stabilizálni kell az Európai Uniót politikai szempontból. Akár lesz brexit, akár nem. A második legfon­tosabb kérdés a biztonságpolitika megerősítése, ezen a téren van egy anyagom, amely jelentős többséget kapott már a bizottságban, s amely egy elektronikus információs rend­szerről szól minden tagállam titkos­­szolgálatai és rendőrségei számára azokról az emberekről, akik az EU területén vagy kint konfliktusba ke­veredtek. Ez azért fontos, mert most kezdenek visszatérni az Iszlám Ál­lam terrorszervezet harcosai, őket pedig ki kell szűrni. A harmadik kér­dés a migráció és a határvédelem. Örülök, hogy sikerült létrehozni egy alapot arra, hogy Afrikában és Ázsi­ában a migrációt kibocsátó területe­ken próbáljunk segíteni és ott tartani az embereket, hogy ne induljanak a világnak. S itt van a kisebbségpoli­tika is, leginkább a Minority Safe­pack ügye, az európai kisebbségvé­delmi kezdeményezés, amely a vá­lasztás után kerül majd csak a bi­zottság asztalára. Ebből a szem­pontból nem mindegy, hogy a par­lamentben tudunk-e megint létre­hozni egy erős kisebbségi munka­­csoportot, s be tudjuk-e a parlament jövőbeli vezetését állítani egy ilyen ügy mögé. Hogyan változik meg ön szerint a parlament felállása a választás után? Drámai változást nem várok, az tény, hogy a Néppárt fog a legtöbb szavazatot és mandátumot veszíteni, aztán pedig a szocialisták is veszí­tenek. De úgy gondolom, marad annyi, hogy a liberálisokkal együtt így hárman tudják majd garantálni a parlament és ezzel a bizottság sta­bilitását is. Tény az is, hogy meg­erősödnek majd azok a pártok is, amelyek nem a fo politikai áramla­tokat képviselik. Kérdés, hogy ezek a mozgalmak össze tudnak-e majd hozni valamilyen közös platformot, jelenleg úgy tűnik, több olyan elem van, amely elválassza őket, mint az, amelyik összekötné. Szlovákiában is nagy esély van arra, hogy Marian Kotleba jelölt­je kijut az Európai Parlamentbe, s nem kizárt, hogy két képviselője lesz. S annak is megvan a veszélye, hogy például egyetlen szlovákiai magyar képviselő sem lesz Brüsszelben az európai parla­mentiválasztás után... Ahogy mondja, ez a kérdés ott húsba vágó és komoly, hogy míg Kotlebának akár két képviselőt is valószínűsítenek, addig a Hídnak és az MKP-nak egyet sem. A felvidéki magyarság elveszítheti képviseletét az Európai Parlamentben. Ezt tény­leg az fogja majd csak befolyásolni, aki elmegy szavazni, és én nagyon remélem, hogy a szélsőséges pártok Európa-ellenes szavazói nem lesz­nek aktívak, és nem járulnak a sza­­vazóumákhoz. Abban bízom, hogy az ő részvételük alacsonyabb lesz, a mi szavazóink részvétele pedig ki­csit magasabb lesz annál, amit a közvélemény-kutatásokjeleznek. És itt akkor van esély arra, hogy az MKP képviselője bejusson, jobb konst­rukció esetén akár kettő is. EP-választás: Kiska és Kassai Csongor is buzdít a részvételre ÖSSZEFOGLALÓ Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök is csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, amellyel az Európai Unió 21 tagállamának elnöke hívja fel a figyelmet az EP-választás fontosságára. Pozsony. „Európának szüksége van a nemzetek hangjára, ezért min­denkit kérek, éljen szavazati jogá­val. A közös európai jövő a tét” - mondta Andrej Kiska Facebookon közzétett videójában. A felhívás a szabadság, az egyenlőség, a szoli­daritás, a demokrácia és a lojalitás eszméit említi mint az Európai Unió alapelveit. A békés és integrált Eu­rópa gondolata melletti kiállás szükségességét hangsúlyozza, és rámutat, napjaink legnagyobb glo­bális problémái, a klímaváltozás, a terrorizmus vagy a migráció túllé­pik az államhatárokat, és megoldá­suk csak közösen elképzelhető. „Az európai parlamenti választás nemcsak arra ad lehetőséget, hogy az állampolgárok befolyásolják ennek a fontos intézménynek az összetéte­lét, hanem az Európai Bizottság el­nökének kiválasztására is hatással van - mondta el lapunknak Rácz Or­solya politikai elemző. - Minden pártcsalád indíthat egy úgynevezett csúcsjelöltet, aki képviseli őket, és a győztes család jelöltje jó eséllyel pá­lyázhat az Európai Bizottság vezetői posztjára. Tehát azzal, hogy valaki részt vesz az EP-választáson, nem­csak azt befolyásolja, hogy ki jut ki, hanem azt is, hogy az általa támo­gatott jelölttel melyik pártcsalád erősödik. Érdemes tájékozódni afe­lől, hogy a jelöltek melyik pártcsa­ládhoz tartoznak.” Nemcsak Kassai Csongor, Emília Vasáryová és Ady Hajdú színmű­vész buzdít az EP-választáson való részvételre, hanem humoristák és sportolók is. Az egyik legnagyobb zene-streamelö szolgáltató, a Spotify pedig 28 dalból álló lejátszási listát állított össze, amelybe az EU- tagországaiból választottak be egy­­egy dalt ösztönzésképpen. Szlováki­ából a Neries és BassKid Pokoj című dala, Magyarországról pedig a Halott Pénz Amikor feladnád című szerze­ménye került a listára. „Áz EP-választás részvételi ará­nyát tekintve Szlovákia az utolsó helyen áll Európában: az előző vá­lasztáson 13%-os volt a részvétel. Nehéz megjósolni, idén mire szá­míthatunk, de szinte biztos, hogy a választásnak köszönhetően új poli­tikai erők jelennek meg az Európai Parlamentben” - tette hozzá Rácz Orsolya. Az európai parlamenti választás május 25-én lesz Szlovákiában, s bár 14 képviselőt választunk, mivel Nagy-Britannia is részt vesz a vok­soláson, csak 13 képviselő jut ki azonnal Brüsszelbe, a 14. csak Lon­don EU-ból való távozását követően kerül a parlamentbe, (szh, tasr, 444)

Next

/
Oldalképek
Tartalom