Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-09 / 106. szám

www.ujszo.com | 2019. május 9. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 Szlovákia búcsút inthet a gyors növekedésnek Pozsony/Brüsszel. Szlovákia búcsút inthet a gyors gazdasá­gi növekedésnek - derül ki az Európai Bizottság most közzétett tavaszi gazdasági előrejelzéséből. A jé hír, hogy ezzel párhuzamosan az árak növekedési üteme is visszafo­gottabb lesz, miközben a fog­lalkoztatottság tovább nőhet. Az Európai Bizottság elemzése szerint tavaly - elsősorban a masszív hazai keresletnek köszönhetően -4,1 százalékkal nőtt Szlovákia bruttó ha­zai terméke (GDP), amit azonban idén és jövőre már nem sikerül túlszár­nyalni. A brüsszeli testület szerint idén már csak 3,8, jövőre pedig 3,4 százalékos gazdasági növekedésre számíthatunk. „A növekedést to­vábbra is elsősorban a hazai kereslet hajtja majd, a foglalkoztatottság nö­vekedésének és a béremeléseknek köszönhetően ugyanis a lakosságnak egyre több elkölthető pénze van” - áll az előrejelzéshez fűzött kommentár­ban, amely azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az elkövetkező idő­szakban a beruházások növekedési üteme jóval visszafogottabb lesz az elmúlt években mértnél. Kevesebb az állástalan A lassulás ellenére a foglalkozta­tottság tovább nő majd, az állástala­nok uniós módszertannal mért aránya így, a tavalyi 6,1-ről idén 5,9, jövőre pedig 5,6 százalékra csökkenhet. Az árak ugyanakkor már nem nőnek majd olyan gyorsan, mint tavaly, amikor 2,5 százalékos inflációt mért az Európai Bizottság. Az idei évre 2,4, jövőre pedig 2,3 százalékos drágulást jósolnak az uniós elemzők. Az Eu­rópai Bizottság ugyanakkor nem bí­zik abban, hogy a szlovák kormány-Pierre Moscovici szerint romlottak a kilátásaink (TASR-felvétel) nak sikerül féken tartania a kiadásait. Az uniós elemzők szerint idén vár­hatóan a GDP 0,5 százalékát teszi majd ki az államháztartási hiány, ami jövőre 0,6 százalékra nőhet. Túl nyitottak vagyunk Szlovákia az elemzők szerint a leg­nyitottabb uniós gazdaságok közé tartozik, vagyis a legapróbb rezdülé­seket is megérzi, márpedig e tekin­tetben nem számíthatunk semmi jóra. „Az előrejelzések szerint a globális bizonytalanságok továbbra is kedve­zőtlenek az európai gazdaságra” — nyilatkozta Pierre Moscovici, az Eu­rópai Bizottság gazdasági és pénz­ügyi biztosa Brüsszelben, az uniós bizottság tavaszi gazdasági előrejel­zését ismertetve. Moscovici szerint a globális növekedés és a világkeres­kedelem közelmúltbeli lassulása, a kereskedelempolitikákat övező je­lentős bizonytalansággal együtt, rontja a 2019-es és 2020-as GDP- kilátásokat. A jelentés szerint Euró­pában a gazdasági növekedést teljes mértékben a belső motorok hajtják, idén a GDP 1,4 százalékkal bővülhet az EU-ban, és 1,2 százalékkal az eu­­róövezetben. Jövőre az éves GDP- növekedés kisebb mértékű gyorsulá­sa várható: 1,6 százalék az EU-ban és 1,5 százalék az euróövezetben. A 2020-ra vonatkozó adatokhoz azon­ban az is hozzájárul, hogy több lesz a munkanapok száma. A jelentés szerint a munkaerőpiaci feltételek tavaly tovább javultak, an­nak ellenére, hogy a növekedés 2018 vége felé lelassult. A munkanélküli­ség EU-n belüli értéke - 2019 márci­usában 6,4 százalék volt - a legala­csonyabb szintre esett vissza a 2000. januári adatokhoz képest. Az euró­övezetben 2008 óta jelenleg a legala­csonyabb a munkanélküliek aránya. A várakozások szerint a következő két év során lassul majd a foglalkoz­tatás bővülése, mivel mérséklődik a gazdasági növekedés, és enyhül a né­hány tagállamban bevezetett ideigle­nes költségvetési intézkedések hatá­sa. 2019-ben várhatóan tovább csök­ken az EU-n belüli munkanélküliségi ráta, amely 2020-ra eléri a 6,2 száza­lékot. Az euróövezetben a munka­nélküliségi ráta idén várhatóan 7,7 százalékra, 2020-ban pedig 7,3 szá­zalékra csökken. Protekcionista veszélyek A jelentés kiemelte, hogy a vártnál tartósabbnak bizonyulhat a világ­szerte bevezetett protekcionista in­tézkedések kockázata, és a világ GDP-növekedésének és kereskedel­mének jelenlegi lassulása, különö­sen, ha a növekedés Kínában elmarad a várakozásoktól. Európában a koc­kázatok közé tartozik a megállapodás nélküli brexit, és fennáll a veszélye annak is, hogy a politikai bizonyta­lanság növekedése és a kevésbé nö­vekedésbarát szakpolitikák gátolják a magánberuházásokat. (JASR, MTI, mi) Brutális bírságot kapott a Porsche gyártója Stuttgart. Több mint félmilliárd euró megfizetésére kötelezte a né­metországi stuttgarti ügyészség a Volkswagen csoporthoz (VW) tar­tozó Porsche autógyártó társaságot a VW dízelbotrányával összefüg­gésben. Az ügyészség közölte, hogy a társaságnak 4 millió euró szabálysértési bírságot kell fizetnie felügyeleti kötelezettség elmulasz­tása miatt, további 531 millió eurót pedig a szabálytalanság révén jog­talanul szerzett haszon ellentétele­zésére. A Porsche nem él a jogor­voslat lehetőségével, a bírságot hat héten belül kell befizetnie. Az ügyészség szerint a luxus sportautókat és városi terepjárókat gyártó társaság vezetése 2009-től kezdve nem felügyelte kellőkép­pen a modellek fejlesztésével fog­lalkozó részleg munkáját, aminek következtében a károsanyag­­kibocsátási előírásoknak nem megfelelő gyártmányok kerültek forgalomba. A szabálytalanság az Audi által kifejlesztett és gyártott, V6 és V8 típusú dízelmotorokkal szerelt Porschékkal kapcsolatos, amelyeket Európában és más pia­(TASR-felvétel) cokon értékesítettek. A VW botrá­nya 2015 szeptemberében kezdő­dött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a csoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. Azügy aVW 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU- ban adtak el. (MTI, TASR) Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Európai hitelprogrammal segítik a fiatal agrárvállalkozókat Az európai mezőgazdasági termelők 11 százaléka 40 év alatti (TASR-felvétel) Az Európai Bizottság és az Eu­rópai Beruházási Bank (EBB) 1 milliárd euró összegű hitel­csomagot indított el, amely kifejezetten a fiatal mezőgaz­dasági termelőket célozza meg. Pozsony/Brüsszel. „A fiatal gazdák nem könnyen jutnak hozzá az anyagi támogatásokhoz. 2017- ben a fiatal uniós mezőgazdasági termelők által a bankokhoz benyúj­tott hitelkérelmek 27%-át elutasí­tották, míg az egyéb mezőgazdasági termelők esetében ez az arány csu­pán 9% volt. Éppen ezért az ilyen jellegű problémákat ki kellene kü­szöbölnünk” - nyilatkozta Phil Ho­gan, az Európai Unió mezőgazda­ságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa. Andrew McDowell, az EBB alelnöke kiemelte, hogy a napokban bejelentett 1 milliárd eurós hitel­csomag célja az uniós gazdálkodók, elsősorban a fiatal mezőgazdasági termelők finanszírozási eszközök­höz való hozzáférésének rugalma­sabbá tétele. Kevés a fiatal gazda Hogan szerint a finanszírozáshoz való hozzáférés döntő jelentőséggel bír. „Mivel az európai mezőgazda­­sági termelők 11 százaléka 40 év alatti, az ágazat fiatal mezőgazdasá­gi termelőinek támogatása az Euró­pai Bizottság és a 2020 utáni közös agrárpolitika egyik prioritása. Örü­lök, hogy ez az új közös kezdemé­nyezés létrejött és működik” - erő­sítette meg Hogan. McDowell úgy véli, hogy a mezőgazdaság az uniós gazdaság gerincét képezi, és kulcs­szerepet játszik nemcsak az egész­séges élelmiszerek előállításában, de a klímaváltozás elleni küzdelemben és a mind egészségesebb természeti környezet megőrzésében, alakításá­ban is. „Ezzel az új kezdeményezés­sel az EBB az ágazat jövőjét tartja szem előtt, és a jelentős piaci hiá­nyosságokat, továbbá a mezőgazda­­sági termelők finanszírozási problé­máit próbálja meg orvosolni” - hangsúlyozta McDowell. A bankok folyósítják A most bejelentett támogatási programot tagállami szinten az uni­óban működő bankok és lízingtársa­ságok kezelik majd. A programban részt vevő bankoknak az EBB által vállaltnak megfelelő összeget kell mobilizálniuk, és ezzel a teljes összeg kétmilliárd eurót tesz ki. Minden­képpen elsőbbséget kell biztosítani a fiatal mezőgazdasági termelők szá­mára. A hitelprogram keretében nyújtott kölcsön a mezőgazdasági termelők által jelenleg tapasztalt hi­ányosságokat többek között az ala­csonyabb kamatlábakkal, a hitelfi­zetés megkezdéséig biztosított hosszabb, akár 5 éves időszakkal, a teljes hitel törlesztésére szolgáló hosszabb, akár 15 éves futamidővel, a mezőgazdasági ágazatban tapasz­talható árfolyam-ingadozás kezelé­sével fogja kezelni. Ugyanakkor to­vábbi rugalmasságot biztosít annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők nehéz helyzetben is képe­sek legyenek a hitel törlesztésének folytatására. Például egy esetleges türelmi idő révén az agrártermelők számára lehetővé kell tenni, hogy néhány hónapig szüneteltessék a hi­tel visszafizetését. Az új hitelprog­ram az Európai Bizottság és az EBB közös, a fiatal mezőgazdasági ter­melőket célzó kezdeményezésének szerves részét képezi, amelynek cél­ja összefogni az Európai Mezőgaz­dasági Vidékfejlesztési Alap (EM­­VA) és az EBB anyagi eszközeit és szakértelmét. Nagy a munkaerőhiány Matej Korpás, a Szlovák Mező­­gazdasági és Élelmiszeripari Kama­ra (SPPK) sajtóosztályának a mun­katársa az új hitelprogrammal kap­csolatban egyebek mellett kifejtette, hogy a szlovákiai mezőgazdaság munkaerőhiánnyal küszködik. Hiá­nyoznak a szakemberek, de ugyan­úgy az egyszerű kétkezi munkások is. Brüsszel ifjú gazdáknak tekinti azon mezőgazdasági termelőket, akik még nem érték el a negyvene­dik életévüket. Szlovákiában az ag­rártermelők átlagéletkora 47 év, mi­közben a legtöbb mezőgazdasági foglalkoztatott az 50-56 éves kor­osztályba sorolható. „Ezek valóban könyörtelen mutatók. A helyzeten mindenképpen javítani kell, és min­den olyan intézkedést csakis üdvö­zölni tudunk, amely hozzájárulhat a mezőgazdasági ágazat fiatalításá­hoz” - erősítette meg lapunknak Korpás. (sb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom