Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-09 / 106. szám
2 KÖZÉLET 2019. május 9.1 www.ujszo.com Nehéz helyzetben vannak a kisiskolák (Július Dubravay/Plus Jeden Deft) IBOS EMESE Pozsony. A beiratkozási adatok alapján idén közel 50-nel több' elsőst írattak be a szülők magyar alapiskolába, mint tavaly. Bár egyelőre csak előzetes adatokról beszélhetünk, nincs okunk az örömre, hiszen nagy valószínűség szerint lesz olyan magyar iskola, amely szeptemberben már nem nyitja meg kapuit. Áprilissal lezárult az iskolai beíratások időszaka. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) összesítette az előzetes adatokat, melyek alapján idén áprilisban 48-cal több elsőst írattak be magyar tanítási nyelvű alapiskolába, mint tavaly. Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke szerint az adatok szeptemberig még változnak, hiszen jobbára a halmozottan hátrányos helyzetű családok mulasztják el időben beíratni az iskolaköteles gyermekeiket. így az iskolák egészen augusztusig felveszik a „későn ébredő” szülők gyermekeit. Ugyanakkor vannak olyan települések, amelyek már nem számolhatnak több elsőssel, s az alacsony diáklétszám akár meg is pecsételheti sorsukat. Hosszú az út az első bizonyítványig A Nagykürtösi járásbeli Ipolyvarbón folyamatosan csökken a beíratott gyermekek száma. Idén egyetlen elsőst írattak be a teljes szervezettségű alapiskolába, július végén hat kilencedikes középiskolába megy. Fagyas Marcel polgármester lapunknak elmondta, már elviselhetetlen anyagi gondot jelent az iskola fenntartása. „A csökkenő diáklétszám miatt az oktatási minisztériumtól kapott összegen túl az önkormányzatnak több tízezer euróval kell hozzájárulnia az iskola működtetéséhez. A tárcától kapott összeg ugyanis csak a pedagógusok fizetését fedezi, a járulékokat már nem tudjuk kigazdálkodni belőle” - magyarázza a polgármester. Nem segít rajtuk a minisztériumtól igényelhető kiegészítő támogatás sem. „A fenntartási költségekre hozzávetőlegesen 20 ezer eurót igényeltünk és kétezret kaptunk” - mondta Fagyas Marcel, aki hozzáfűzte, hogy több alkalommal a magyar kormány járult hozzá az iskola működtetéséhez. Most viszont már aligha tudják áthidalni az egyre emelkedő anyagi hiányt. Az ipolyvarbói alapiskolába négy községből járnak gyerekek. A legközelebbi magyar tanintézmény 25-30 kilométerre van. „Én attól tartok, ha az önkormányzat már képtelen tovább finanszírozni az iskolát a szülők a lukanényei és az ipolybalogi magyar iskola helyett a zséri szlovák iskola mellett döntenek, amely 10 kilométerre van Ipolyvarbótól” - mondta a polgármester. Nagy Attila, Nagykövesd polgármestere lapunknak elmondta, hogy hat tanulóval működtetik a helyi alapiskolát, mely a következő tanévben is ugyanilyen létszámmal számolhat. „Sajnos nem mondhatom, hogy nincs veszélyben az iskolánk, a tanévet biztosan befejezik, a jövő viszont az anyagi helyzetünk miatt kérdéses” - tette hozzá a polgármester azzal, hogy már eddig is minden követ megmozgattak a tanintézmény fenntartásáért. Elmondása szerint tavaly csak a bérek költségét 12 ezer euróval egészítette ki az önkormányzat, a béremelések miatt ez az összeg idén akár a 17 ezer eurót is meghaladhatja. „Nem segít rajtunk a kormány némely korábbi és várható intézkedése sem, mely szintén a települések kasszáját terheli. Ennek ellenére a képviselő-testület egyelőre egységes abban, hogy keressük az iskola megtartásának lehetőségét” - közölte Nagy Attila. A Rozsnyói járásbeli Kecső községben 4, maximum 5 tanulóval indulhat a következő tanév. Lőrincz Gyula polgármester elmondása alapján ez az alacsony gyermeklétszám tartós, már harmadik éve ehhez hasonló létszámmal működnek. „Önerőből és magyarországi támogatásból tudtuk eddig fenntartani az iskolát. Az idei és a következő tanévet kell valahogy kibírnunk, az azt követő évek demográfiai adatai ugyanis kedvezőek” - mondta Lőrincz Gyula azzal, hogy néhány éve összevonták a helyi óvodát és iskolát egy épületbe. így tudták némiképp leszorítani a költségeket. A mintegy 300 lakosú községben 15 gyermek jár az összevont tanintézménybe. Ä szomszédos Hosszúszón sem jobb a helyzet, tavaly és idén is egy-egy elsőst írattak be magyar osztályba. Ott a magyar osztályok csak azért nincsenek veszélyben, mert Novák Tamás polgármester szerint a közös igazgatású szlovák és magyar alsó tagozatos iskolát egyelőre működtetni tudják. Ladislav Kamenicky zűrös időszakban veszi át a pénzügyi tárcát ÖSSZEFOGLALÓ Andrej Kiska államfő kedden nevezte ki Ladislav Kamenicky pénzügyminisztert, eleget tóve a kormányjavaslatának. Pozsony. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyminisztérium nincs könnyű helyzetben. Kiska szerint egyre több jel utal arra, hogy globális, európai és nemzeti szinten is gazdasági visszaesés várható. Hozzátette: úgy tűnik, Szlovákiában már kimerült az ipari tömegtermelésre alapozott gazdasági növekedés. Az államfő szerint a pénzügyminiszter előtt álló másik kihívás a kormány által tervezett nullszaldós költségvetés betartása lesz. Az elnök úgy véli, hogy ezt a parlament elé terjesztett kormánypárti javaslatok is veszélyeztethetik. Figyelmeztetett: nyakunkon a választás, és a pártok célja ilyenkor „a lehető legnagyobb politikai reklám”. Peter Pellegrini kormányfő szerint az államfő bíráló megjegyzései részei a normális politikai kultúrának. „Én tegnap kritizáltam az elnök urat, teljesen normális, hogy az elnök úr szükségét érezte, hogy ma egy kicsit ő bíráljon minket” - jegyezte meg. Kamenicky elmondta, a pénzügyi tárcát kulcsfontosságúnak tartja, sőt, úgy véli, ez az egyik legfontosabb minisztérium. Elismerte, hogy nehéz időszakban, tíz hónappal a választások előtt veszi át a hivatalát. Úgy véli, a legnagyobb kihívás az lesz, hogy betartsa a nullszaldós költségvetést. A kilátásba helyezett szociális intézkedésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy azok csak a jövő évi költségvetést fogják érinteni. Megvárja, hogy kiszámolják ezek költségvetésre gyakorolt hatását, és ennek alapján fogja összeállítani a jövő évi büdzsét. Kamenicky mielőbb találkozni szeretne Lenka Wittenbergerovával, a központi adó- és vámhivatal elnökével is, hogy közölje vele az elvárásait. Arról, hogy ki lesz a hivatal új vezetője, később dönt. A pénzügyminiszteri pozíció azt követően ürült meg, hogy Kiska április közepén elfogadta Peter Kazimir lemondását. A tárcát azóta ideiglenesen Peter Pellegrini kormányfő vezette. Kazimir június 1-jétől veszi át a jegybank irányítását Jozef Makúchtól, aki idő előtt távozott hivatalából. A megbízatási ideje eredetileg csak 2021-ben járt volna le. Kamenicky képviselői helyét a parlamentben Darina Gabániová (Smer) veszi át, aki korábban már volt képviselő - nyilatkozta Juraj Blanár, a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság elnöke. Kamenickyt a parlament pénzügyi bizottságának az élén Róbert Puci (Smer) váltja. (JASR, mi) Brüsszeli konferencia a kisebbségekről Kotleba pártja már a második ÖSSZEFOGLALÓ A SZLOVÁKIAI PÁRTOK NÉPSZERŰSÉGE (Forrás: AKO) KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK CZÍMER GÁBOR Brüsszel. A hét elején az Európai Parlament brüsszeli épületében Európai regionális fórum az oktatásról, a nyelvről és a kisebbségek emberi jogairól címmel rendeztek konferenciát. Az eseményt az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, Femand de Varennes hivatala és a Tom Lantos Intézet szervezte, és egy olyan konferenciasorozatnak a része, amelyet a világ más részein is megtartanak. A konferenciasorozat végén egy olyan dokumentumot készülnek kiadni, amely a kisebbségek nyelvén való oktatására és a nemzetiségek nyelvének tanítására vonatkozóan határozna meg irányelveket. Varennes a brüsszeli eseményen kiemelte, az ENSZ mindent megtesz azért, hogy hangsúlyozza a kisebbségi nyelvek védelmének és a nemzetiségi nyelvű oktatásnak a fontosságát. A konferencia számos felszólalója közt volt Robert Dunbar, az Edinburgh-i Egyetem nyelvészprofesszora is, aki az anyanyelvi oktatásnak a gyermekre gyakorolt hatásáról elmondta: „Nagyszámú bizonyítékkal rendelkezünk arra, hogy az anyanyelvi oktatás teljességgel nélkülözhetetlen az emberi személyiség megfelelő fejlődéséhez.” A konferencián Nagy József (Híd) EP-képviselő elmondta, az általa kidolgozott kisebbségi jogminimumot az ENSZ különmegbízottja hivatkozási alapnak használja az etnikai feszültségek feloldására tett erőfeszítései során. Az olyan nemzetközi szervezetek, mint a 47 tagállammal rendelkező Európa Tanács, vagy az ENSZ ajánlásokat tehetnek az egyes államoknak a kisebbségekkel kapcsolatos ügyek megoldására. Tovább csökken a kormánypártok népszerűsége, miközben a szélsőjobb mér a második legerősebb politikai erőnek számít Szlovákiában - derül ki az AKO ügynökség legfrissebb felméréséből. Pozsony. Ha a parlamenti választásokat május elején tartották volna, ezt a Smer nyerte volna, a szavazatok 19,1 százalékát szerezve meg. A parlamentbe kilenc párt jutott volna be. Mindez az AKO aktuális felméréséből derül ki, amelyet április 29. és május 6. között végezték ezer válaszadó bevonásával. A szélsőjobb folytatja a diadalmenetét. A legfrissebb felmérés szerint Marian Kotleba pártja, az ESNS már a második legerősebb párt Szlovákiában. E hónap elején 13,9 százalékot mértek neki, szemben az áprilisi 11,5 százalékkal. Míg a Smemek 30 képviselője lenne az új parlamentben, Kotleba pártjának 22. Egy mandátummal kevesebbet, 21 parlamenti helyet szerzett volna a Progresszív Szlovákia (PS) és a Spolu pártkoalíciója (13,7%). A többi, parlamentbe jutó párt sorrendje a következőképpen alakult volna: SaS (13,1%; 20 mandátum), OEaNO (9,2%; 14 mandátum), Sme rodina (8,3%; 13 mandátum), SNS (8%; 12 mandátum), KDH (6,6%; 10 mandátum), Híd (5%; 8 mandátum). A parlamenti küszöböt ezúttal sem ugorta volna meg az MKP (2,6%). Az elmúlt hónapban a Hídnak és az MKP-nak sem sikerült növelnie a népszerűségét. A felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 5,1 százaléka nem járult volna az urnákhoz, 12,2 százaléknyian nem tudtak választani, 0,5 százaléknyian pedig nem árulták el, melyik pártnak vagy mozgalomnak adnák a voksukat. (tasr, mi)
