Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-02 / 101. szám
KÖZÉLET 2 I 2019. május 2.1 www.ujszo.com A kórházak is váljék a reformot SZAKÉRTŐK A KÓRHÁZREFORM ELŐNYEIRŐL, A BETEGEK SZEMPONTJÁBÓL *A válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek Forrás: Egészségügyi minisztérium NAGYROLAND Pozsony. A szakértők 83 százaléka támogatja az egészségügyi minisztérium kórhézreformját - derült ki a legújabb felmérésből. Marek Krajőí (OLaNO), a parlament egészségügyi bizottságénak tagja szerint a reform javíthat a fekvőbeteg-ellátáson, azonban kórházbezárásokhoz és a várakozási idő jelentős meghosszabbodásához is vezethet. Az egészségügyi tárca és. az Egészségbiztosítók Szövetsége (AZP) több mint 110 szakértőt kérdezett meg a közelgő változásokról, köztük orvosokat, nővéreket, kórházigazgatókat és egyéb egészségügyi szakembereket. A válaszadók csaknem 83 százaléka egyetért azzal, hogy szükség van a fekvőbeteg-ellátás megreformálására, mind a gyógyítás, mind a kórházak finanszírozása szempontjából. Csupán a megkérdezettek 3 százaléka véli úgy, hogy a kórházreform szükségtelen, de ha minden a tervek szerint halad, akkor akár javulást is eredményezhet. További 3 százalék úgy gondolja, hogy a reformot kifejezetten rosszul dolgozták ki, és nem hoz hasznot sem a betegeknek, sem a kórházaknak. A résztvevők 5,5 százaléka egyelőre nem tudott állást foglalni a reformmal kapcsolatban, és ugyanennyien a „más” lehetőséget karikázták be, ők kifejtették személyes véleményüket. A beteg nyer Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter örömmel fogadta a felmérés eredményeit. „Egy igencsak hosszú távú tervről van szó. A fő szempont, hogy a betegek jobb ellátást kapjanak, és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit is javítani szeretnénk. Természetesen a szakma véleményére is kíváncsiak voltunk, ezért megkérdeztünk minden érintett felet” - magyarázta Kalavská. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a reform elsősorban a betegek érdekeit szolgálja. Több mint 71 százalékuk úgy véli, a páciensek szempontjából a legfontosabb változás a kórházi ágyak jobb kihasználtsága lehet. A válaszadók több mint fele szintén fontos változásnak jelölte meg a hosszú távú betegellátás fejlesztését. Kalavská tervei szerint 2030-ra több mint 3 ezer új ágyat helyeznének el a kórházakban, kifejezetten a műtét után lábadozó betegek számára. A szakértők többsége azonban kétli, hogy a reform anyagi szempontból is javíthat a kórházak helyzetén. Kevesebb mint harmaduk gondolja, hogy a változásoknak köszönhetően a kórházak több pénzt kaphatnak fejlesztésre. Erre figyelmeztet a kórházszövetség (ANS) elnöke, Marián Petko is, aki szerint reform megvalósításához a tervezettnél jóval több pénz kell. Spórolás helyett bezárás További fontos változás, hogy előírnák a kórházi osztályok számára, hogy évente hány beavatkozást kell elvégezniük. Ha ezt nem teljesítik, az egészségbiztosító nem lesz köteles szerződést kötni velük, ami hosszabb távon az egész kórház bezárásához vezethet. Hosszabb várólista A Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adatai szerint 115 állami kórház van az országban, a reform a törvényi minimumot 42 kórházban határozza meg, vagyis akár több tucat kórház megszűnhet az elkövetkezendő 10 évben. Marek Krajcí (OEaNO), a parlament egészségügyi bizottságának tagja úgy véli, emiatt hoszszabb lehet a várólista. „Az új osztályozás értelmében a bonyolultabb beavatkozásokat már az úgynevezett regionális kórházakban végzik, ezekből összesen 10 lesz. Az osztályozás nem tiltja a kisebb, lokális kórházaknak, hogy ott is végezzenek ilyen beavatkozásokat, de a kritériumokat valószínűleg nem tudják majd teljesíteni. A kisebb kórházak sorra megszűnhetnek, ez pedig egyre nagyobb megterhelést jelent a regionális kórházaknak, így elképzelhető, hogy még hosszabb lesz a várólista” - magyarázta az OEaNO képviselője. Nem közösködik az MKP Pozsony. A Híd kedden bemutatta 15 pontos európai választási programját, az MKP pedig cáfolta, hogy bárkivel is a parlamenti együttműködésről tárgyalna. A Híd a tagországok kompetenciáinak tiszteletben tartása mellett szeretné felgyorsítani és egyszerűsíteni az EU döntéshozatali mechanizmusát. „Európának meg kell állítania az illegális migrációt a külső határokon, a menekültek befogadása és a gazdasági migráció témái a tagországok kezében kell, hogy maradjanak” - mondta Nagy József, a párt EP-listavezetője. A Híd be szeretné vezetni a kisebbségi jogminimumot is. „Amely garantálni fogja a kisebbségek jogait a kultúra, iskolaügy és a nyelvi jogok terén” - mondta Nagy. A Híd listájának második helyezettje, Vitkó Andrea jogász szerint fontos teljes mértékben biztosítani az EU-s polgárok egyenjogúságát, meg kell őrizni a szabad mozgás, a szabad tanulás, munkavállalás jogát és a szolgáltatásokhoz való egyforma hozzáférést. A 15 pontos program családtámogató, női és polgári egyenlőséget támogató intézkedéseket is tartalmaz, de a környezetvédelmet is hangsúlyozza. A párt transzparens számlája szerint eddig több mint 81 ezer eurót költött az EP- kampányra. További 23 760 euró van még ezen a számlán. Az MKP ugyancsak kedden kiadott nyilatkozatában azt írta, a párt abszolút prioritása az európai parlamenti választáson való jó szereplés, és egyúttal cáfolta és spekulációnak nevezte, hogy a parlamenti együttműködésről tárgyalna más pártokkal. * (czg) Maroknyi tüntető a parlamentnél. Jövő csütörtökig minden nap tüntetni fogna k a pedagógusok. (Somogyi Tibor felvétele) Tüntetés a parlamentnél Pozsony. Az oktatási tárca azt állítja, hogy a pedagógustörvény jelentősen javítja a tanárok helyzetét, a módosítás előkészítés során viszont a két fél nem találta meg a közös hangot. A tárca állítja, minden jelentős szervezettel egyeztetett és az észrevételeket igyekezett bedolgozni a módosításba. A tiltakozó tanárok szerint viszont kizárólag a szakszervezet és az önkormányzatok észrevételeit vették figyelembe. A tanárok jövő csütörtökön a kormányhivatal előtt gyülekeznek, onnan a parlament elé vonulnak. Abban bíznak, hogy a képviselők a politikai alkuk támogatása helyett hallgatnak az érvekre. A jogszabályt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége is ellenzi, az aláírásgyűjtést is támogatta, (ie) Elszakad a V4-ektől a magyar külpolitika KÓSAANDRÁS Az utóbbi hetek kétoldalú diplomáciai találkozóit összevetve egyértelműen látszik, hogy Orbán Viktor teljesen másfelé orientálódik, mint a visegrádi 4-ek többi kormányfője. Beszédes volt, hogy míg a Visegrádi 4-ek és Japán csúcstalálkozóján Pozsonyban a múlt héten Magyarországot Varga Mihály képviselte, az esemény időpontjában Orbán Viktor miniszterelnök Pekingben találkozott Li Ko-csiang kínai miniszerelnökkel és azt az Egy övezet, egy út kezdeményezést méltatta, amelyet az Egyesült Államok egyre nagyobb gyanúval kezel: Szintén múlt heti fejlemény, hogy a Huawei bejelentette: tudományos együttműködést kezdeményez a Szegedi Tudományegyetemmel. A kínai céget viszont egyre több nyugati kormány kezeli nemzetbiztonsági kockázatként. Ha megnézzük, az utóbbi hetekben milyen kétoldalú diplomáciai találkozásokat bonyolítottak le a Visegrádi 4-ek kormányfői, világosan kirajzolódik, hogy Orbán Viktor másfelé vezeti a magyar külkapcsolatokat, mint három kollégája. Februárban Mike Pompeo amerikai külügyminisztere járt Budapesten - ez volt idén eddig az egyetlen magas szintű nyugati diplomáciai látogatás. Még februárban tartottak szintén Pozsonyban egy V4 plusz Németország csúcstalálkozót, ezen részt vett a magyar miniszterelnök is, ahol találkozhatott - nem négyszemközt - Angela Merkellel. A Politico valószínűleg ennek a megbeszélésnek a kapcsán írta márciusban, hogy kínos csend fogadta, amikor a magyar kormányfő arról kezdett beszélni: Soros György állhat a belgrádi kormányellenes tüntetések mögött. Orbán ezután az Arab Liga migrációval foglalkozó csúcstalálkozóján vett részt Sarm es-Sejkben. Március 10-én szintén V4-es megbeszélések következtek a NATO-csatlakozás 20. évfordulója alkalmával, ezután viszont már nem találkozott nyugati vezetőkkel. A V4-es csúcs másnapján Thongloun Sisoulith, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke járt Budapesten, majd Orbán a Fidesz-delegáció élén Brüsszelbe ment az Európai Néppárt gyűlésére - ezt nyilván megspórolta volna, hiszen ott volt kénytelen bejelenteni, hogy „önkéntesen” felfüggesztik a Fidesz tagságát az EPP-ben, elkerülendő az azonnali kizárást. Március végén a Zöld-foki Köztársaságba utazott Orbán és Ulisess Correia miniszterelnökkel tárgyalt, majd Szabadkán került sor a szerb-magyar kormányfői találkozóra. Ezután jött a kazah út és Kaszim Zsomart Tokajev elnök, majd a pekingi látogatás. Lengyel utak Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő januárban elment a davosi Világgazdasági Fórumra (ott Magyarországot senki nem képviselte), majd februárban Mike Pence amerikai alelnökkel találkozott. Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök még tavaly szeptemberben találkozott Washingtonban Donald Trumppal - a magyar kormányfő egyelőre hiába vátja a Fehér házi meghívót -, majd Bruno Le Maire francia gazdasági miniszterrel tárgyalt Varsóban. Ezután a litván elnökkel találkozott, majd a grúz parlament elnökének meghívására járt Tbilisziben. Márciusban a belga és a finn kormányfő is Varsóban járt Morawiecki meghívására, áprilisban a litván kormányfővel tárgyalt a lengyel miniszterelnök, majd április 15-én Brüsszelben Günther Oetinger költségvetési, Maros Sefcovic energiaügyi és Phil Hogan mezőgazdasági biztossal tárgyalt. BabiS keleten kezdett A cseh kormányfő egyhetes távolkeleti körúttal kezdte az évet (Szingapúr, Thaiföld, India), majd szintén elment Davosba. Ezután Andrej Babis fogadta a migráció szempontjából kulcsszerepet játszó líbiai egységkormány vezetőjét, Fayez al- Sarrajt, majd jött a már említett V4 plusz német csúcs. Egy nappal később Margrethe Vestager uniós versenyügyi biztos látogatott Prágába, végül háromnapos amerikai körút következett, Babis Donald Trumppal a migráció szempontjából szintén alapvető jelentőségű szíriai biztonsági helyzetről is tárgyalt. Pellegrini-Trump Peter Pellegrini holnap találkozik Trumppal Washingtonban, a múlt héten pedig négyszemközti tárgyalást is folytatott Pozsonyban Ábe Sindzóval. Előtte Párizsban Jósé Angel Gurriával, a gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárával találkozott. Áz év elején Strasbourgban Atonio Tajani, az Európai Parlament elnöke volt a tárgyalópartnere, februárban Mike Pompeo járt Pozsonyban - az amerikai külügyminiszter Budapestről utazott Szlovákiába. Orbán tehát inkább keletre orientálódik, nyugati vezető egyre ritkább vendég a magyar fővárosban, a legrendszeresebben Vlagyimir Putyin jár Magyarországra, idén is biztosan sort kerít erre. Igaz, a magyar miniszterelnököt nem lehet azzal vádolni, hogy ne játszana nyílt lapokkal: a kazah fővárosban például arról beszélt, hogy „megváltozott a kelet és nyugat egyensúlyának helyzete”, amit Magyarország ki szeretne használni, így a keleti kapcsolatok erősítése a fő cél.
