Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-10 / 85. szám
Kelet- és Közép-Szlovákia 2019. április 10., szerda, 13-14. oldal A Rozsnyó vonzáskörzetébe tartozó Várhosszúrét nemcsak a közeli Buzgó-barlangról, hanem a falu szívében díszelgő, a helyiek által csak faragott kocsmaként emlegetett Buzgó panzióról is híres. Mivel a falu kultúrházáta beneSi dekrétumok alapján államosították, Ulman István fafaragó a kilencvenes évek végén megvásárolta azzal a céllal, hogy egy egyedi, fából faragott fogadót hoz létre benne. A Buzgó épületéhez tartozó udvaron különféle nyári táborokat, táncos- és pásztortalálkozókat szerveznek, de évről évre itt táborozik például az llosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes is. A tulajdonos szerint nem pusztán egy kocsmáról van szó, hanem jelentős kulturális helyszínről, mely rengeteg fontos eseménynek ad helyet. A kocsma nemcsak kinézete és a benne található népművészeti, fafaragó vagy éppen mezőgazdasági eszközök miatt érdekes, hanem azért is, mert évekkel ezelőtt ebben a kocsmában tartott beszélgetést az Aranycsapat négy tagja: Puskás, Buzánszky, Grosics és Hidegkúti. A fogadó falain belül ezentúl olyan érdekességekre bukkanhatnak a látogatók, mint például a falu Trianon előtti címere vagy éppen gróf Andrássy Dénes arcképe. (Németi Róbert felvételei) Búcsúsok kerek temploma az ércbányászok földjén SZÁSZI ZOLTÁN Szent Annának szentelték a szerény, alig 9,7 méter átmérőjű, mégis sajátos hangulatú rotundét, amelyet csak tíz éve sikerült végleg helyrehozni. A gömöri bányavidék északi részén - ahol a tatárdúlás után a kipusztított falvakba, az elhagyott bányatárókba bajor és szászországi német ajkú telepesek érkeztek a Gömör-Szepesi Erchegység arany, ezüst, réz, ólom, antimon és vas nyersanyagát kitermelni - máig áll egy aprócska körtemplom, amelyről azt írják a források, hogy egykor búcsújáróhely is volt. Kisperlász temetőjében található a hasított kőből felhúzott, szerény, de mégis méltóságot mutató rotunda. Búcsújáróhely lehetett Néhány évtizede Kisperlász kör alakú temetői kistemplomát még barokk kori kápolnaként kezelte a nyilvántartás, mígnem 1977-ben egy építészettörténeti feltárás be nem bizonyította, hogy a barokk kornál jóval korábban, még román stílusban épült fel a rotunda, amely a közeli Süvéte híresen szép, jelenleg zárt és feltárás alatt álló, lőréses fallal védett téglatemplomával és a föléjük magasodó Muten-hegyen egykor állt erőddel az északibb bányavárosok, A körtemplom sokáig romos volt, de mára rendbe hozták (A szerzó felvétele) Tájoló Kisperlász községbe a Tornaija és Jolsva közti 532-es útról Süvéte községben nyugatfelé, a 2836-os útra letérve juthatunk el. A körtemplom a falu szélén, a Ratkó felé vezető úton a 48.580/20.239 GPS-koordinátáknál található. Csetnek és Jolsva védelmét szolgáló egyfajta erődrendszerét, jelzőrendszerét alkotta. Van olyan vélemény is, mely szerint a kisperlászi körtemplom búcsújáróhely volt. Annyi bizonyos, hogy a kutatás szerint a 13. század elején kezdték el építését, a tatárdúláskor vélhetően elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, majd a IV. Béla ország-újraszervezésekor ide költöző, feltételezhetően főleg német ajkú telepesek hozták helyre az egyszerűségében máig csodálatosan szép kis templomot. Védőszentjéül azt a Szent Annát választották, akinek nagy a kultusza ezen a bányavidéken. A rozsnyói püspöki székesegyházban őrzött, 1513-ban készült táblakép azért is különleges, mert a 15. és a 16. század fordulójának korabeli bányatechnikáját is ábrázolja egy klasszikus kompozíció háttereként, amelyen Szent Anna harmadmagával látható. Kisperlászon sajnos nem maradt fenn ilyen festmény, ahogy a templombelső festéséből sem maradt fenn sok. A rotunda ugyanis elég sokáig romos állapotban, tető nélkül, széthulló falakkal, az időjárás viszontagságainak kitéve várta sorsának jobbra fordulását. Az 1977-es restaurátori és műemlékvédelmi feltárás után csak 2009-ben sikerült végleg helyrehozni az értékes körtemplomot. Maga az építmény alig 9,7 méter átmérőjű, falai a helyben fejthető hasított kőből épültek, fazsindelyes borítású. Jelenleg is egyházi célokat szolgál, a licei római katolikus plébánia felügyelete alatt áll, állapotajó, de arról sajnos nem sikerült értesülést szerezni, hogy az egykori búcsújáróhelyen megújították-e a búcsú szokását. A kisperlászi temetőben, egy enyhe emelkedőjű domb oldalában áll. Szent Anna kultusza Szent Annát Jézus nagyanyjaként tartja számon a hagyomány, már a nyolcadik században kedvelt védőszent volt, az 1255 és 1266 közt írt, ún. Arany Legendában is szerepel, de érdekes módon az Újszövetség kanonizált iratai közül egyik sem említi, amikor Jézus családfájáról írnak. Szent Anna Szűz Mária édesanyja, aki a legenda szerint sokáig élt gyermektelen házasságban bizonyos Joachimmal, mígnem egyszer a félj negyvennapos böjtöt fogadva kivonult a sivatagba gyermekáldásért imádkozni. Kérése meghallgattatott, és megszületett Szűz Mária, de Joachim ezután meghalt. Az Arany Legenda szerint Szent Anna ezután Kleofás próféta felesége lett, majd miután ismét megözvegyült, harmadszor is férjhez ment, bizonyos Salamonhoz. A Szent Anna harmadmagával ábrázolások elég gyakoriak és közkedveltek lettek, főleg a késő gótikában és a reneszánsz idején. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy IV. Sixtus pápa 1481-ben Szent Anna nevét beemeltette a római naptárba, majd alig egy évszázaddal később XIII. Gergely pápa egyházi ünneppé emelte Szent Anna napját. A védőszent népszerűsége a korabeli rendek Szűz Máriakultuszának erősödésével is összefügghet. Kisperlászon valóságos kis remek a Jézus nagyanyjának tiszteletére felszentelt körtemplom, érdemes meglátogatni.
