Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-10 / 85. szám

Kelet- és Közép-Szlovákia 2019. április 10., szerda, 13-14. oldal A Rozsnyó vonzáskörzetébe tartozó Várhosszúrét nemcsak a közeli Buzgó-barlangról, hanem a falu szívében díszelgő, a helyiek által csak faragott kocsmaként emlegetett Buzgó panzióról is híres. Mi­vel a falu kultúrházáta beneSi dekrétumok alapján államosították, Ulman István fafaragó a kilencvenes évek végén megvásárolta azzal a céllal, hogy egy egyedi, fából faragott fogadót hoz létre benne. A Buzgó épületéhez tartozó udvaron különféle nyári táborokat, táncos- és pásztortalálkozókat szerveznek, de évről évre itt táborozik például az llosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes is. A tulajdonos szerint nem pusztán egy kocsmáról van szó, hanem jelentős kulturális helyszínről, mely rengeteg fontos eseménynek ad helyet. A kocsma nemcsak kinézete és a benne található népművészeti, fafa­ragó vagy éppen mezőgazdasági eszközök miatt érdekes, hanem azért is, mert évekkel ezelőtt ebben a kocsmában tartott beszélgetést az Aranycsapat négy tagja: Puskás, Buzánszky, Grosics és Hi­degkúti. A fogadó falain belül ezentúl olyan érdekességekre bukkanhatnak a látogatók, mint például a falu Trianon előtti címere vagy éppen gróf Andrássy Dénes arcképe. (Németi Róbert felvételei) Búcsúsok kerek temploma az ércbányászok földjén SZÁSZI ZOLTÁN Szent Annának szentelték a szerény, alig 9,7 méter átmérőjű, mégis sajátos hangulatú rotundét, amelyet csak tíz éve sikerült végleg helyrehozni. A gömöri bányavidék északi ré­szén - ahol a tatárdúlás után a ki­pusztított falvakba, az elhagyott bá­­nyatárókba bajor és szászországi német ajkú telepesek érkeztek a Gömör-Szepesi Erchegység arany, ezüst, réz, ólom, antimon és vas nyersanyagát kitermelni - máig áll egy aprócska körtemplom, amelyről azt írják a források, hogy egykor bú­csújáróhely is volt. Kisperlász te­metőjében található a hasított kőből felhúzott, szerény, de mégis méltó­ságot mutató rotunda. Búcsújáróhely lehetett Néhány évtizede Kisperlász kör alakú temetői kistemplomát még barokk kori kápolnaként kezelte a nyilvántartás, mígnem 1977-ben egy építészettörténeti feltárás be nem bi­zonyította, hogy a barokk kornál jó­val korábban, még román stílusban épült fel a rotunda, amely a közeli Süvéte híresen szép, jelenleg zárt és feltárás alatt álló, lőréses fallal vé­dett téglatemplomával és a föléjük magasodó Muten-hegyen egykor állt erőddel az északibb bányavárosok, A körtemplom sokáig romos volt, de mára rendbe hozták (A szerzó felvétele) Tájoló Kisperlász községbe a Tor­naija és Jolsva közti 532-es útról Süvéte községben nyu­gatfelé, a 2836-os útra letérve juthatunk el. A körtemplom a falu szélén, a Ratkó felé veze­tő úton a 48.580/20.239 GPS-koordinátáknál található. Csetnek és Jolsva védelmét szolgáló egyfajta erődrendszerét, jelzőrend­szerét alkotta. Van olyan vélemény is, mely sze­rint a kisperlászi körtemplom bú­csújáróhely volt. Annyi bizonyos, hogy a kutatás szerint a 13. század elején kezdték el építését, a tatárdú­­láskor vélhetően elpusztult vagy sú­lyosan megrongálódott, majd a IV. Béla ország-újraszervezésekor ide költöző, feltételezhetően főleg né­met ajkú telepesek hozták helyre az egyszerűségében máig csodálatosan szép kis templomot. Védőszentjéül azt a Szent Annát választották, akinek nagy a kultusza ezen a bányavidéken. A rozsnyói püspöki székesegyházban őrzött, 1513-ban készült táblakép azért is különleges, mert a 15. és a 16. szá­zad fordulójának korabeli bánya­technikáját is ábrázolja egy klasszi­kus kompozíció háttereként, ame­lyen Szent Anna harmadmagával látható. Kisperlászon sajnos nem maradt fenn ilyen festmény, ahogy a templombelső festéséből sem ma­radt fenn sok. A rotunda ugyanis elég sokáig romos állapotban, tető nél­kül, széthulló falakkal, az időjárás viszontagságainak kitéve várta sor­sának jobbra fordulását. Az 1977-es restaurátori és műemlékvédelmi feltárás után csak 2009-ben sikerült végleg helyrehozni az értékes kör­templomot. Maga az építmény alig 9,7 méter átmérőjű, falai a helyben fejthető hasított kőből épültek, fazsindelyes borítású. Jelenleg is egyházi célokat szolgál, a licei római katolikus plé­bánia felügyelete alatt áll, állapotajó, de arról sajnos nem sikerült értesü­lést szerezni, hogy az egykori bú­csújáróhelyen megújították-e a bú­csú szokását. A kisperlászi temető­ben, egy enyhe emelkedőjű domb oldalában áll. Szent Anna kultusza Szent Annát Jézus nagyanyjaként tartja számon a hagyomány, már a nyolcadik században kedvelt védő­szent volt, az 1255 és 1266 közt írt, ún. Arany Legendában is szerepel, de érdekes módon az Újszövetség ka­nonizált iratai közül egyik sem em­líti, amikor Jézus családfájáról írnak. Szent Anna Szűz Mária édesanyja, aki a legenda szerint sokáig élt gyer­mektelen házasságban bizonyos Jo­­achimmal, mígnem egyszer a félj negyvennapos böjtöt fogadva kivo­nult a sivatagba gyermekáldásért imádkozni. Kérése meghallgattatott, és megszületett Szűz Mária, de Joa­chim ezután meghalt. Az Arany Le­genda szerint Szent Anna ezután Kleofás próféta felesége lett, majd miután ismét megözvegyült, har­madszor is férjhez ment, bizonyos Salamonhoz. A Szent Anna harmad­magával ábrázolások elég gyakoriak és közkedveltek lettek, főleg a késő gótikában és a reneszánsz idején. Ez valószínűleg annak köszönhe­tő, hogy IV. Sixtus pápa 1481-ben Szent Anna nevét beemeltette a ró­mai naptárba, majd alig egy évszá­zaddal később XIII. Gergely pápa egyházi ünneppé emelte Szent Anna napját. A védőszent népszerűsége a korabeli rendek Szűz Mária­­kultuszának erősödésével is össze­függhet. Kisperlászon valóságos kis remek a Jézus nagyanyjának tiszte­letére felszentelt körtemplom, érde­mes meglátogatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom