Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-04 / 80. szám
www.ujszo.com | 2019. április 4. KULTÚRA I 9 Harapások a Zsemléből Izgalmas versantológiát jelentetett meg az Irodalmi Szemle kiadója RÖVIDEN Színdarab készül Toröcsik Mariról JUHÁSZ KATALIN Tizenhat szerző négyelemű versciklusa szerepel abban az antológiában, amely az Irodalmi Szemle online felületén közzétett anyagból állt össze a 2015-ben megjelent prózaválogatás folytatásaként, Zsemle II. címmel. Az ötlet rendhagyó és remek: a felkért szerzők négy héten át hetente küldtek a lapnak egy-egy verset, amelyek összefüggnek, továbblendítik a gondolatokat, érzéseket, egymásba kapaszkodva alkotnak egészet. Az egyetlen megkötés - vagy inkább kihívás—az volt, hogy az Irodalom és.... cím kipontozott helyét valamivel kiegészítsék. Van itt Irodalom és idegenség (Fekete Anna), Irodalom és lomtalanítás (Nagy Hajnal Csilla), Irodalom és kert (Weiner-Sennyey Tibor), Irodalom és egy tüzes gombostű a fejbe (Terek Anna), hogy csak néhányat soroljunk. Ilyen antológia tudomásunk szerint nem készült még a magyar nyelvterületen. Ez azért is fontos, mert manapság nem igazán „trendik” az antológiák, sem a kiadók, sem az olvasók körében. A Madách Egyesület vezetője, Csanda Gábor a pozsonyi könyvbemutatón elmondta, hogy 1995-ig szinte futószalagon jelentek meg nálunk az antológiák, ám a bennük szereplő alkotók nem mindig voltak érettek arra, hogy műveik ilyen formában is az olvasók elé kerüljenek. Aztán hosszú csend következett, emiatt (is) robbant akkorát a Zsemle prózaantológia tíz évvel később. Mivel a magyar könyvkiadás állami támogatása továbbra is döcög, ez az antológia egy három-négy évvel ezelőtti állapot lenyomata. Az akkoriban kezdőnek számító szerzők közül azóta például többen futottak be komoly karriert, már amennyire költőnek lenni karriert Nagy Csilla, Csanda Gábor, Juhász Tibor és Mizser Attila a Pozsonyi Magyar Intézetben megtartott könyvbemutatón (A^zerzőfelvétele) Az ötletes borító és a tördelés Gyenes Gábor és Václav Kinga munkája jelent manapság. Sőt, meglehet, hogy páran már saját akkori teljesítményükkel sem elégedettek. A pozsonyi bemutatón részt vevő Juhász Tibor például elárulta, hogy az antológiában szereplő versei egyszerre képviselik azt a lírai nyelvet, amelyet azóta elhagyott, és az új utat, amelyet akkoriban keresgélt és szerencsésen megtalált. Az üstökösként érkező, költőként és íróként egyaránt elismert salgótarjáni szárma-1995-ig futószalagon jelentek meg nálunk az antológiák, ám a bennük szereplők nem mindig voltak érettek arra, hogy műveik az olvasók elé kerüljenek. j zású szerző három éve tudta meg, : hogy létezik Szlovákiában egy Iro: dalmi Szemle nevű folyóirat. Amikor Pozsonyban járt a Palócföld szerkesztőségével egy lapbemutatón, Szalay Zoltán, a Szemle akkori főszerkesztője megkérdezte tőle, : lenne-e kedve verseket küldeni ne: kik. A megszorítás csak annyi volt, amennyi a többi szerzőnél. Juhász Tibor az Irodalom és lakásbelsők címet választotta, és - régi költői nyelv ; ide vagy oda — markáns helyzetáb: rázolásai, sokat sejtető, szinte filmszerű pillanatképei, valamint a szociológiai szintű érzékenység szerintünk azonnal felismerhetővé teszi az ; egyedi hangú szerzőt. 2015 óta sok minden változott az Irodalmi Szemle háza táján: Mizser ; Attila személyében új főszerkesztő : érkezett, Száz Pált pedig Nagy Csilla váltotta a szerkesztői munkakörben. Ő állította össze a Zsemle II. antológiát a Szalay által hátrahagyott anyagból. A bemutatón Nagy Csilla elmondta, hogy ez a kötet a magyar irodalom egészét próbálja lefedni, földrajzilag és a stílusokat illetően is. A legtöbb szerző magyarországi, de vannak köztük erdélyiek és hazaiak is, például a füleki Mizser Attila, aki ezúttal nem főszerkesztőként, hanem költőként volt jelen a bemutatón. Szerinte kifejezetten jót tesz az alkotó embernek, ha határidőre kell elkészülnie egy szöveggel. O az Irodalom és hallgatás címet választotta, szinte ösztönösen, mivel épp akkoriban állította össze a Cselek hallgatásra című verskötetét. Az Irodalmi Szemle online rovatát jelenleg Nagy Hajnal Csilla szerkeszti, továbbra is készülnek a „zsemlék”, amelyekbe élvezet beleharapni. Csanda Gábor azt ígéri, lesz folytatása az antológiáknak, hiszen egészen egyedi módon jelennek meg benne a kortárs irodalmat jellemző trendek, stílusok, nézőpontok. És bár a régi szép időket nem lehet visszahozni, az egyszerre induló írók, költők ma már nem lépnek fel „nemzedékként”, sőt, a közös antológiákban szereplők gyakran nem is ismerik egymást személyesen, Csanda hasznos megjelenési formának tartja az antológiát. Lehet közös felolvasóesteket szervezni a szerzőknek, a szakma hamarabb megismeri a nevüket, mintha csak folyóiratokban publikálnának, erősítik egymást, és az iskolákban is jó szolgálatot tesz egy-egy kortárs antológia, például amikor a magyartanár szavalóversenyre keres szöveget a diákjainak. Még nem tudni, mikor kerülhet a könyvesboltok polcaira a beígért Zsemle III., csak annyi bizonyos, hogy nem idén - 2019-ben ugyanis csupán két kötetet tud megjelentetni a hajdan volt Madách Posonium romjain küzdő Madách Egyesület, amelynek legfőbb feladata az Irodalmi Szemle kiadása. Addig is érdemes olvasgatni a Zsemle rovatot a lap online verziójában. Budapest. Járai Máté, Törőcsik Mari fogadott unokája játssza majd a főszerepet abban a darabban, amely a Kossuth-nagydíjas színésznő életéről készül. A negyvenéves színész a Győri Nemzeti Színház társulatának tagja, és Törőcsik Mari férjének, Maár Gyula rendezőnek az első házasságából származó unokája. A 80-as években Maár Gyula és Selmeczi György írt egy lemeznyi dalt Törőcsik Mari számára, ezeket adja elő Járai Máté. „Megkértem Mari mamát, segítsen ebben, és nagyon megható volt, amit mondott. Senki másnak nem adná oda a jogokat, de szerinte én nagyon jól tudom majd előadni a dalokat és a verseket is. Úgy gondolom, ez egy igazán személyes, intim előadás lesz, hiszen gyerekként saját magam tapasztaltam, milyen is Törőcsik Mari élete” - mondta a színész a Blikknek. A Törőcsikest bemutatója a tervek szerint december 13-án lesz. (k) Álljon meg egy novellára! Budapest. Ismét novellapályázatot hirdet JCDecaux, hogy idén nyáron is kortárs irodalommal plakátolják tele a buszmegállókat. Május 1-ig várják a 3600- 4000 leütés teijedelmű szövegeket, a legjobbak Budapest és a nagyobb városok buszmegállóit díszítik majd. Bővebb információk: http://novella.jcdecaux.hu/ . A 2017-es 2500 pályázat után tavaly már 3800 írás érkezett. Ezek közül a Grecsó Krisztián író vezette zsűri választotta ki a legjobbakat. Az esélyegyenlőség érdekében a nevezés anonim, a tavalyi szerzők között akadt ismert író, neurológus és marketinges is. 2017-ben a legjobb 20 között végzett a párkányi Forgács Péter is. (jak) A Kabaré bemutatója a Komáromi Jókai Színházban Holnap 19 órakor mutatja be a Komáromi Jókai Színház legújabb nagyszínpadi produkcióját, John Kander - Fredd Ebb - Joe Masteroff: Kabaré című musicaljét Rusznyák Gábor m. v. rendezésében. Komárom. A darabot először 1966-ban a Brodway színpadán mutatták be. Hatalmas sikert aratott, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 11 Tony-díjra jelölték, melyből 8-atmeg is szerzett. Az 1972-ben bemutatott, Bob Fosse által rendezett filmváltozat - Liza Minelli és Michael York főszereplésével - új stílust teremtett, a drámai musicalt. A filmet nyolc Oscar-díjjal jutalmazták - elvitte egyebek mellett a legjobb rendezőnek, a legjobb filmzenének és a legjobb látványnak járó szobrocskát. De Fosse rendezése a legjobb filmnekjáró Golden Globe-ot is megszerezte zenés film és vígjáték kategóriában. A történet a weimari köztársaság idején, Berlinben játszódik. A középpontban egy angol kabaré-előadó, Sally Bowles és egy amerikai író, Jelenet a komáromi Kabaréból (Kiss Gábor Gibbó-felvétele) Cliff Bradshaw kapcsolata áll, valamint a háttérben zajló történelmi események. Kapcsolatuk egyébként sem egyszerű, ám még inkább bonyolítja az a helyzetet, hogy a szabadság és szabadosság városa felett gyülekeznek az árnyak, a Harmadik Birodalom árnyai. A Komáromi Jókai Színházba látogató közönség élő zenével és táncosokkal kiegészülő, nagyszabású előadást láthat. A konferanszié szerepét alakító Tóth Károly szerint az előadás arról szól, hogy a szex és a pénz vezérel mindent és mindenkit. „A konferansziét is - mondja. — A Kabaré erősen a képünkbe toija ezt a világot. Tartok is egy kicsit a nézői fogadtatástól, mert nem hiszem, hogy az emberek eleget beszélnek a homoszexualitásról, a nem elfogadásról, az egyik ember másik feletti mindenhatóságáról. Mert ilyen tabutémákat feszegetünk.” Az előadás főbb szerepeiben Tóth Károlyt m. v, Szabó Viktort, Mokos Attilát, Bandor Évát, Fabó Tibort, Holocsy Krisztinát és Holocsy Katalint láthatj a a közönség. (tb)
