Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-04 / 80. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2019. április 4. I 7 E jelben veszteni fogsz Fico és a Smer elsüllyesztette Sefcovicot MARIÁN LEŐKO eljesen világos, hogy miért veszítette el Maros Sefcovic az elnökválasztást. Annyira nyilvánvaló, hogy nyolc betűvel is le lehet írni: Fico, Smer. Úgy mint öt évvel ezelőtt, a Smer elég erős volt ahhoz, hogy bejuttassa jelöltjét a fináléba, ott viszont már akkora hátrányt jelentett Sefeovic számára a Smer támogatása, hogy nem is gondolhatott komolyan a győzelemre. A Smer tizenegy éves kormányzása már akkora ballaszt, ami őt is elsüllyesztette, bár nagyon határozottan igyekezett eljátszani, hogy ő aztán nem pártjelölt, hanem bizony független. Persze elég volt belenézni egyetlen tévévitába, meghallgatni, hogy hogyan kerüli meg a válaszadást a Smerrel kapcsolatos kényes kérdésekre, és ezután még csak tévedésből sem gondolhatta róla senki, hogy független jelölt lenne. Mindent megtett a kampány során, amit a Smer főnöke elvárt tőle, és ugyan nem váltotta be Fico reményeit, de így is biztos lehet abban, hogy a kényszerű pozsonyi menet után egy újabb brüsszeli kiküldetést kap. Csakhogy már egy kicsit más fogadtatásra számíthat, Sefcovicot ugyanis nem arról ismerték ott eddig, amit idehaza most előadott. Az sem megfejthetetlen rejtély, hogy miért nyert Zuzana Caputová. Fia Václav Havel megérte volna ezt a választást, örömmel jelentené ki, hogy Szlovákiában a polgári társadalomjelöltje győzött. Győzött a polgár. Aki figyelemmel követi a politikát és a közéletet, de már nem mindig van kedve hozzászólni. De azt tudja, hogy amikor nagy és rendkívül komoly dolgokról van szó, akkor nem hagyhatja a döntést a politikusokra. Talán évekig hallgat, begubózik inkább, de ha ekkora a tét, feléled. A tavaly februári kettős gyilkosság utáni tüntetések, polgári megmozdulások, a civil szervezetek, a sajtó felélesztették az elképzeléseinket arról, hogy mégis hogyan kellene működnie egy normális, tisztességes országnak. Zuzana Caputovában a polgári társadalom megtalálta a maga jelöltjét, elhitte neki, hogy teljesíti az elvárásait azután, hogy júniusban leteszi az államfői esküt. De nemcsak az fontos, hogy miért nyert Caputová, hanem az is, hogy hogyan. Úgy, mint 2004-ben, most is kevesebben mentek el szavazni a második fordulóban. Tizenöt évvel ezelőtt sokan nem láttak akkora különbséget Ivan Gasparovic és Vladimír Meciar között, hogy vették volna a fáradságot és elmentek volna leadni a voksukat az egyikre vagy a másikra. Egykutya, nem? Most egyesek számára megismétlődött ez a helyzet. Sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem volt nekik kire, nem volt „saját” jelöltjük. De a parlamenti választáson bizony bőven lesz ínyükre való választék a rendszerellenes jelöltekből. így aztán megismétlődhet az, ami harminc évvel ezelőtt a lengyeleknél: a „mi államfőnk, a ti kormányfőtök” helyzet. A szerző a Trend hetilap kommentátora Orbánnét letaszították a trónról Elkészült a Forbes a legbefolyásosabb magyar nőket rangsoroló idei listája. Vannak visszatérők, de új nevek is: a mostani gyűjtésbe Mészáros Lőrinc felesége is bekerült. A magyar Forbes ötödször készítette el A legbefolyásosabb magyar nők listáját, ami azért is érdekes, mert a Közélet kategória első helyét idén először nem Orbán Viktor felesége szerezte meg. Lévai Anikó négy alkalommal volt az első, idén viszont csak az ötödik, a helyét Bártfai-Máger Andrea, a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter vette át. Bártfaihoz számos állami cég tartozik, miniszterként ő gyakorolja a tulajdonosi jogokat például a Magyar Villamos Művek, a regionális vízművek, a regionális közlekedési központok, valamint a Volánbusz, vagy a Szerencsejáték Zrt. fölött - írta a lap. A listán szerepel a legidősebb Orbán-gyermek, Orbán Ráhel is, aki a negyedik, így megelőzte édesanyját. Rajtuk kívül több új név is feltűnik a közélet és a politika területén: több év után visszakerült a listára a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta. A F orbes szerint az Üzlet kategória élmezőnye is változott: a Volán és a DAICK élén álló Dávid Ilona nemzetközi befolyása ugyan megmaradt, de Hegedűs Éva, a Gránit Bank tulajdonosa és elnöke nála is jelentősebb befolyást szerzett. Visszatért Heal Edina, a Google korábbi vezetője, aki ma a Republic Group operatív igazgatója, illetve Mészáros Lőrincné Kelemen Beatrix személyében új szereplő is van: a felcsúti milliárdos felesége az Echo tévé élén volt aktív, ám onnan távozott, hamarosan a Life és az Ozone csatornák elnökeként folytatja. Kultúra kategóriában Havas Ágnes (Nemzeti Filmalap) pozíciója megingathatatlannak látszik a lap szerint, és itt is van új szereplő: Keserű Ilona, aki a Magyarországon élő és alkotó festőművész nők között az elmúlt tíz év eladásait tekintve kiemelkedő, 36,1 millió forintos aukciós bevételt tud felmutatni. A Média kategóriát Vidus Gabriella RTL-vezér nyerte. A Forbes lista elkészítéséhez idén is a Bisnode céginformációs rendszerét használta. (hvg) Itt az idő, válasszatok! DUDÁSTAMÁS F gy tűnik, most már tényleg közeleg az utolsó óraátállítás. Az Eu-U rópai Bizottság után az Európai Parlament is egyetértett azzal, hogy 2021 -ben véget vessünk a mutatók tologatásának, és minden uniós tagország eldöntheti, hogy a nyári vagy a téli időszámítást használja-e majd. Ezzel a döntéssel az EU arra a közvéleménykutatásra reagál, melyben a résztvevő 4,6 millió állampolgár döntő része az óraátállítás eltörlése mellett foglalt állást. így nem kétséges, hogy a lépésnek pozitív visszhangja lesz az egész EU-ban, de az ünneplés mellett érdemes a következményeken is elgondolkodni. Elméletileg minden tagállam önállóan dönti el, melyik időszámítást választja, de most is érvényes lesz, hogy a nagyobb tagországok véleménye többet nyom a latban. Az igazság az, hogy az EU túl széles ahhoz, hogy egy időzóna minden tagországnak megfeleljen. Az egységes időzóna egyeseknek hajnali napfényt és korai naplementét, másoknak sötét reggeleket és hosszú, napfényes estéket jelentene. Ezért valószínűleg az EU két nagy időzónára szakad, mivel a tagországok egyik csoportja a nyári időszámítást választja, a másik pedig a télit. Az egyes tagországok döntését még nem ismerjük, de szinte biztosan sok vitával fog járni. Mi például a téli időszámítás véglegesítésével búcsút mondanánk a hosszú nyári estéknek, ugyanis a naplemente még a nyári napfordulókor is este nyolc óra előtt lenne. Nyáron viszont a nap már hajnali négy előtt kelne, ami nem mondható túl hasznosnak. Nem meglepő ezért, hogy a szlovákiai lakosság nagy része a nyári időszámítás megtartását szeremé, még akkor is, ha ez sötét téli reggeleket eredményez. Hogy a téma mennyire érzékeny, azt jól szemlélteti a hazai közvélemény reakciója arra, hogy a munkaügyi tárca a téli időszámítás bevezetését támogatja. A lakosság egy része azonnal hevesen tiltakozni kezdett a szociális hálókon, és online petíció indult a nyári időszámításért. Az ellenállást látva a minisztérium gyorsan visszavonulót fújt, mondván: a bejelentést mindössze vitaindító javaslatnak szánta. Vitára szükség is van, de előbb vagy utóbb Szlovákiának le kell tennie a voksát valamelyik időszámítás mellett. És nem kizárt, hogy a kormány olyan döntést lesz kénytelen hozni, amely nem nyeri el a lakosság többségének tetszését. Ugyanis a gazdasági és társadalmi szempontok figyelembe vétele mellett a végső döntést koordinálni kell a szomszédos országokkal is. Nem lenne jó, ha például Csehországba lépve más időzónában találnánk magunkat. Érdemes továbbá megfontolni a legfontosabb gazdasági partnerek választását is, főleg Németországét. A lakosság nagy része ott is nyári időszámítást szeretne. Ha Németország tényleg ezt választja, Közép-Európa szívesen követni fogja. Nehezebb lenne a döntés akkor, ha Berlin a téli időszámítást véglegesítené, mert akkor a „német időzóna” sötét nyári estéket és elégedetlen szlovák lakosságot jelentene. A gazdasági tényezők viszont azt diktálják, hogy egy időzónában maradjunk Németországgal. Egyelőre annyit tehetünk, hogy egyeztetünk szomszédainkkal és várjuk a német-francia tengely döntését. Reméljük, hogy végül nem bánjuk meg az óraátállítás eltörlését, és pár év múlva nem sírjuk vissza a régi szép időket a kétféle időszámítással. FIGYELŐ Több millió dollárt ós házat kaptak Hasogdzsi gyerekei Házakat kaptak és havi járandóságot is folyósítanak a meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi négy gyerekének Szalmán szaúdi király döntése nyomán - írta a The Washington Post. Az amerikai lapot a család tájékoztatta erről, az újságnak Hasogdzsi is a munkatársa volt. Úgy tudni, az ingatlanok a Vöröstenger partján fekvő Dzsidda városában találhatók, és egyenként csaknem négymillió dollárt érnek. Emellett az újságíró négy felnőtt korú gyerekének „öt számjegyű” összeget folyósítanak havi rendszerességgel, ami tovább emelkedhet a Hasogdzsi meggyilkolásával vádolt emberekjanuárban kezdődött és jelenleg is tartó bírósági pere alatt. Az újság úgy véli, a kompenzációval Rijád igyekszik csillapítani Hasogdzsi családjának felháborodását. Tavaly október óta a családtagok valóban kerülik a feltűnést: Szaláh Hasogdzsi, a legidősebb fiú novemberben újságíróknak azt mondta, bízik a szaúdi igazságszolgáltatásban és Szalmán király ígéretében, hogy mindenkit, akinek köze volt a gyilkossághoz, bíróság elé állítanak. A lap értesülései szerint a három, az Egyesült Államokban élő testvérével ellentétben Szaláh a királyságban szeretne maradni. A szaúdi vezetést élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután bement Szaúd-Arábia isztambuli fókonzulátusára, hogy az esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. Török menyasszonya az épületnél várta, de már nem jött ki. Hang- és videófelvételek alapján török sajtóbeszámolók, valamint nevük elhallgatását kérő török tisztségviselőktől származó amerikai értesülések szerint Hasogdzsit a főkonzulátuson brutálisan meggyilkolták és testét feldarabolták. Rijád a gyilkosságot először tagadta, később azonban beismerte, hogy az újságíró „dulakodás következtében” vesztette életét. A gyanúsítottak elleni per januárban kezdődött, azóta pedig a szaúdi kormány többször hangsúlyozta, hogy belpolitikai ügynek tekinti a történteket. Sokan azonban, köztük az ügy kivizsgálásával megbízott ENSZ-jelentéstevő a szaúdi trónörököst, Mohamed bin Szalmánt tartja a felbujtónak. Hasogdzsi földi maradványai a mai napig nem kerültek elő. (MTI) Kikeresztelkedés
