Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-03 / 79. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. április 3.1 www.ujszo.com Kemény brexit a láthatáron A brit alsóház mindenre nemet mond, nincs elfogadott megállapodás a kilépés feltételeiről A brexit hívei Londonban tüntettek az azonnali kilépés érdekében (TASR/AP) táson. Az április 12-i határidő meg­RÖVIDEN Szigorú új-zélandi fegyvertartás Wellington. Első olvasatban el­söprő többséggel jóváhagyta az új-zélandi parlament tegnap az új fegyvertörvényt, amelyet ajog­­alkotók reményei szerint a jövő hét végéig hatályba is lehet lép­tetni. A törvénytervezetben be­tiltanak minden olyan fegyvert, mint amilyenekkel a múlt hó­napban két christchurchi me­csetben meggyilkoltak ötven embert. A120 fos törvényhozás­ban csupán egy képviselő szava­zott az indítvány ellen, amelynek elfogadását a pártok egységesen támogatták. A szavazás az első lépés volt a szükséges háromból, hogy a kezdeményezés törvény­erőre emelkedjen. (MTI) Julija Timosenko csalásról beszélt Kijev. Julija Timosenko, az uk­rán Haza (Batykivscsina) párt jelöltje azzal gyanúsította meg Petro Porosenko hivatalban lévő államfőt, hogy szavazatokat vett el tőle és csalással jutott be az ukrán elnökválasztás 2. forduló­jába. Timosenko hozzátette, hogy nem támadja meg a válasz­tás eredményét, mert nem bízik az igazságszolgáltatásban. A költségvetésből fedezett szava­zatvásárlásnak nevezte a nyug­díjasoknak kifizetett egyszeri nyugdíj-kompenzációt, a re­zsitámogatások készpénzben történő kifizetését és az egysze­rűsített eljárású szociális támo­gatásokat a választás előtt. (MTI) USA-fegyverstop Törökországnak Washington. Az Egyesült Álla­mok leállította az F-35-ös va­dászgépek fogadásához és had­rendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását Törökországnak - je­lentette be Charles Summers, a védelmi tárca szóvivője. A szó­vivő közölte, hogy az US A vilá­gosan értésére adta Törökor­szágnak: elfogadhatatlannak tartja, hogy Sz-400-as orosz ra­kétavédelmi rendszert vásárol, Ankara azonban nem változtatott döntésén, és folytatja a tárgyalá­sokat az orosz fegyverzet meg­vételéről. Washington ezért mindaddig felfüggeszti az F—35- ös vadászbombázók még csak tervezett szállításához szükséges felszereléseket, amíg Ankara fel nem hagy az orosz fegyverzet vásárlásának tervével. (MTI) lohannis: Dilettáns a román kormány Bukarest. A bukaresti szociál­demokrata kormány a tehetet­lenség és dilettantizmus szino­nimája, és biztonsági kockázattá vált Románia számára - jelen­tette ki Klaus lohannis román államfő a román parlament teg­napi díszülésén. A Szociálde­mokrata Párt (PSD) vezetői - Liviu Dragnea házelnök és Vio­­rica Dancila kormányfő - az ünnepi alkalomra hivatkozva nem válaszoltak ajobboldali el­nök támadásaira. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. A brit EU-tagság meg­szűnésének (brexit) feltétel­­rendszerét tartalmazó meg­állapodás egyetlen alternatí­vája sem kapott többséget a londoni alsóhéz hétfő éjszakai szavazásán. Az unió szerint egyre valószínűbb a megállapodás nélküli kiválás. A brit alsóház egy hete hagyta jó­vá azt a képviselői indítványt, amelynek alapján a törvényhozók saját kezdeményezésükre szavaz­hatnak a brexit feltételrendszerét rögzítő - eddig háromszor elutasított - hivatalos egyezmény különböző alternatíváiról. Ez a brit alkotmá­nyosság újkori történetében gyakor­latilag példátlan kísérlet arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezé­ből a holtpontra jutott brexitfolyamat további irányítását, annak ellenére is, hogy úgynevezett véleménynyilvá­nítási célú, jogilag nem kötelező sza­vazásokról volt szó. Az alternatív ja­vaslatokról tartott szavazások múlt szerdai első fordulóján 8 ilyen indít­vány került a ház elé, de akkor sem kapott többséget egyik sem, bár az egyik, amely átfogó és állandójellegű vámunió fenntartását célozza az EU- val a brexit után is, közel járt a több­ség eléréséhez. 4 javaslatot vetettek el A szűkített, négy javaslatot tartal­mazó listáról tartott hétfő éjjeli sza­vazáson ugyanezt a javaslatot szoros, 273:276 arányban utasította el a ház. Egy másik indítvány szerint az Egye­sült Királyság a kilépés után is az Eu­rópai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja maradna. A har­madik szerint bármilyen típusú brex­­itmegállapodás parlamenti elfogadá­sa esetén a kormánynak népszavazást Abdel-Azíz Buteflika algériai elnök még az április 28-ig tartó mandátumának lejárta előtt bejelenti lemondásét - közölte a politikai válság sújtotta észak-afrikai ország államfői hivatala. Algír. A húsz éve hatalmon lévő, 82 éves Buteflika fennmaradó hiva­tali ideje alatt még fontos intézke­déseket hoz annak érdekében, hogy a lemondását követő átmeneti idő­szakra biztosítsa a hatóságok zavar­talan működését. Az észak-afrikai ország alkotmánya értelmében ez esetben Abdel-Kader Benszaláh, a felsőház elnöke veszi át az államfői teendőket 90 napra, amíg választást tudnak tartani. A hétvégén Nureddin Bedui miniszterelnök vezetésével megalakult az ország ügyvivő kor­mánya. A kormányban az előző kor­mány hat tagja is helyet kapott, töb­bek közt Ahmed Gáid Szaláh vezér­kari főnök is, aki a múlt héten Bu­teflika alkotmányos úton történő felmentését szorgalmazta. Hétfőn Algír belvárosában százak tüntettek az újonnan kinevezett ügy­vivő kormány lemondását követelve. Egyelőre nem tudni, hogyan valósul meg a bejelentett átmeneti időszak. A kell kiírnia az adott egyezményről, mielőtt a megállapodás életbe léphet­ne, a negyedik pedig megtiltaná a megállapodás nélküli kilépést, akár a brexitfolyamat elindításáról hozott döntés visszavonása árán is. A hétfő éjjeli szavazáson azonban ezek egyi­ke sem kapott többséget. Az EU-val novemberben elért 585 oldalas hiva­talos megállapodást és a hozzá kap­csolódó - a jövőbeni kétoldalú kap­csolatrendszert körvonalazó - politi­kai nyilatkozatot a londoni alsóház először január 15-én, a brit parlamen­tarizmus történetében példátlan, 230 fos többséggel, a március 12-i máso­dik szavazáson 149 fős többséggel utasította el. A konzervatív párti brit kormány múlt pénteken harmadszor is a ház elé teijesztette a brexitmeg­­állapodást - leválasztva róla a politi­kai nyilatkozatot -, ám a képviselők ezúttal 58 fos többséggel ismét eluta­sították az egyezményt. Határidők kavalkádja A brit EU-tagság az eredeti menet­rend alapján múlt pénteken megszűnt volna, de Theresa May miniszterel­nök már a brexitmegállapodás máso­dik alsóházi elutasítása után kezde­ményezte az EU-nál a kilépés elha­lasztását június 30-ig. A március végi EU-csúcson született kompro­misszumos megoldás szerint az Eu­rópai Unió május 22-ig tartó halasz­tásba egyezett bele, de ehhez a bre­­xitegyezményt a korábbi kilépési ha­táridőig, vagyis péntek éjjelig jóvá kellett volna hagynia a brit parla­mentnek. Miután ez nem történt meg, érvényét vesztette a rendezett brit ki­lépésre megállapított május 22-i ha­táridő, és életbe lépett egy új: Lon­donnak immár április 12-éig, vagyis jövő péntekig jeleznie kell a brexit­folyamat további menetével kapcso­latos terveit, és azt, hogy ha e határ­idő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti válasz­megromlott egészségű Buteflika ko­rábban április végénél tovább akart hatalmon maradni, az utóbbi hetek­ben azonban ez ellen Algéria több vá­rosában tömegtüntetéseket tartottak. Az észak-afrikai országot 1999 óta vezető államfő február 10-én beje­lentette indulási szándékát az erede­tileg április 18-ra kint elnökválasz­táson. A tiltakozások hatására az el­nök március elején visszalépett és el­halasztotta az elnökválasztást, vala­hosszabbításához is szükséges az EU- ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása. Törvényerejű határo­zatban kötelezné az alsóház többpárti képviselőcsoportja a brit kormányfőt arra, hogy kezdeményezze az unió­nál a brit EU-tagság megszűnésének hosszabb ideig tartó halasztását. Teljes a patthelyzet A brexitfolyamatban teljes patt­helyzet állt be: jelenleg nincs elfo­gadott megállapodás a kilépés felté­teleiről, a ház kétszer elvetette az összes beterjesztett alternatív meg­oldást is, és az utóbbi hetekben több szavazáson nagy többséggel a meg­állapodás nélküli kilépést is elutasí­totta. A megállapodás nélküli brexit kockázata azonban nem szűnt meg. Ha ugyanis a jövő pénteki határidőig nincs előrelépés a további menet­rend ügyében, és ha az EU a brexit­­határidő újabb halasztása fejében ra­gaszkodik a brit részvételhez az EP- választáson, ám ezt a brit kormány elutasítja, akkor jövő pénteken a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet. mint kompromisszumos megoldást kínált az elégedetlenkedőknek. En­nek értelmében népszavazásra bo­­csátanának egy új alkotmányt, amelynek elfogadásáig Buteflika hi­vatalban maradna. Ez azonban olaj volt a tűzre, a tüntetések folytatód­tak, és a tiltakozók immár egyhan­gúlag az elnök távozását követelik. Az elnök mögül sorra hátráltak ki tá­mogatói, köztük pártja, a kormányzó Nemzeti Felszabadítási Front. (MTI) Uniós vélekedés Egyre valószínűbbé vált az elmúlt napokban az Európai Bizottság bre­­xitügyi főtárgyalója szerint, hogy megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság. Michel Bamier tegnap ugyanakkor azt is mondta, még mindig van remény en­nek elkerülésére. Úgy vélekedett, nem valószínű, hogy a következő na­pokban Londonban elfogadják a rendezett kiválást biztosító egyez­ményt. Elmondta, az unió továbbra is kész arra, hogy Nagy-Britanniával Norvégiához hasonlóan speciális kapcsolatot tartson fent, illetve arra, hogy bent tartsa a vámunióban. Le­szögezte, az unió nem fogja újratár­gyalni a megállapodást, annak elfo­gadása nélkül pedig London nem kapja meg az EU-tagsága megszűnését követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszak le­hetőségét sem. Csaknem elkerülhe­tetlenné vált Nagy-Britannia rende­zetlen kiválása az Európai Unióból - állítja Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának ve­zetője, aki egyúttal a brit kiválás ko­ordinálásáért felel az EP-ben. r Ciprasz Eszak- Macedóniában Szkopje. Három elvesztegetett évtized után Görögországnak és Észak-Macedóniának is sietősen lépéseket kell tennie a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében - jelentette ki Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök Szkopjé­ban tett, a sajtó által máris törté­nelmi jelentőségűnek nevezett tegnapi látogatásán, amelynek keretében számos megállapodást kötöttek meg. Görög kormányfő először látogatott Eszak- Macedóniába az ország függet­lenné válása óta. A vizitre a majd­nem 3 évtizedig tartó névvita le­zárása és a délszláv ország név­­változtatása után került sor. Cip­rasz, aki találkozott Zoran Zaev macedón kormányfővel, felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét országnak sietős lépéseket kell tennie a kapcsolat javítása érde­kében. „A háborúktól és a meg­osztottságtól terhelt történelem­től forduljunk egy új narratíva, az együttműködés és a növekedés felé” - húzta alá a görög vendég. Hozzátette, minisztereivel és több mint száz üzletemberrel azért ér­kezett Eszak-Macedóniába, hogy „falak helyett végre hidakat épít­senek”. (MTI) r Április végéig lemond Algéria elnöke Agyvérzését követően Abdel-Azíz Buteflika már csak önmaga árnyéka (tasr/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom