Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-03 / 79. szám

www.ujszo.com | 2019. április 3. KULTÚRA 5 Karthago - Együtt 40 éve!!! A rockegyüttes pénteken Komáromban is bemutatja a budapesti sportarénás koncertjét A Karthago: Kiss Zoltán Zéró, Kocsándi Miklós, Takáts Tamás, Szigeti Ferenc és Gidófalvy Attila (Képarchívum) PUHAJÓZSEF „Barátok nélkül az ember nem élhet" - dúdoltam még sokáig a Karthago slágerét, miután találkoztam a legendás zenekar négy tagjával március elején az egyik próbájuk szünetében. Takáts Tamás igazoltan hiányzott, lányát, Lucát kísérte el gimnáziumi felvételi vizsgájára. A Karthágót öt jóbarát alkotja. Egy húron pendülő társaság. Takáts Ta­más énekes, Szigeti Ferenc gitáros, Kiss Zoltán Zéró basszusgitáros, Gidófalvy Attila billentyűs és Ko­csándi Miklós dobos - immár negy­ven éve ugyanaz a felállás, ugyanaz a lendület, ugyanaz az összhang. Akárcsak tíz évvel ezelőtt, most is készítettek új stúdiólemezt a ju­bileumi koncertjükhöz. Miközben pályatársaik többsége a régi nagy slágereiből él. Szigeti: Folyamatosan érünk, mint a jó bor. Úgy érezzük, erőseb­bek vagyunk, mint tíz éve, s még erősebbek, mint húsz éve. A CD ta­núbizonyságot ad róla. Tavaly janu­ártól áprilisig az első öt dal készült el. Aztán a nyáron volt negyven fellé­pésünk. Októbertől decemberig tar­tottak a lemez másik felének a mun­kálatai. Kiss: A megújulás lehetősége inspirál bennünket. Bár próbálni nem igazán szeretünk, komponálni, hangszerelni annál inkább. Be akar­tuk bizonyítani, hogy erőnk teljében vagyunk. Gidófalvy: A minőség a legfon­tosabb! Csak akkor állunk elő új da­lokkal, ha zeneileg és a szövegekkel is tudunk újat közölni. Kocsándi: Mi már benne va­gyunk a korban, és mindent tudunk egymásról. Ez a kettő garancia az al­bum hitelességére. Szigeti: Anno az első lemezünkön dolgoztunk a legtöbbet. Hónapokig gyakoroltunk egy budapesti pincé­ben. Korszakalkotó - mondták róla. A munka most is ugyanannyi volt, de gyorsabban végeztünk vele, mert MOZIJEGY Csak a látvány Gyors léptekkel haladunk abba az irányba, hogy a Disney elkészítse az összes eddigi meséjének élőszereplős változatát, és ami azt illeti, nincs is azzal gond, ha fogják A dzsungel könyvét vagy épp a Hamupipőkét, hogy új köntösben mutassák meg egy újabb generációnak, léteznek ám ilyen remek történetek. Baj akkor van, ha a látványon és a várható nye­reség reményén túl nem igazán talál­ni okát egy-egy remake-nek. Mint a Dumbó esetében, amely egyúttal sajnos azt is bizonyítja, hogy Tim Burton már nem az a filmes, aki anno az Ollókezű Edwardot és a szintén nagyszerű Batmant készítette. Pedig hát itt lett volna az alkalom, hogy a felújításokban, remake-kben jártas Burton (szintén a Disneyvel készítette el 2010-ben az Alice Cso­­daországbant) megmutassa, hogy tud még mesélni, képes életet lehelni régi mesékbe. Ebből mindössze annyi látszik a Dumbóban, hogy a rendező már tökéletesen ismerj ük egymást. A 2009-es Időtörés című album gitár­centrikus, a mostani, az Együtt 40 éve!!! a gitár és a Hammond-orgona összjátékán alapul. A Karthago első éveiben már folyt tudatos tervezés? Kiss: Tudatosan terveztünk min­dig, de örömzenélés folyt, mert jól éreztük magunkat együtt. Most is ez a helyzet. Mi akkor is összejártunk, amikor az együttesünk szünetelt. Előfordul, hogy kirándulni is együtt megyünk. Gidófalvy: A Karthago a világ legnagyobb találkozása. Öt külön­böző ember más-más zenei közeg­ből érkezett. Nem erőltettük egy­másra az akaratunkat. Mindenki a saját zenei világát, elképzeléseit te­szi hozzá a produkcióhoz. Itt senki sem irigy vagy féltékeny a másikra. Ettől működik a dolog olyan jól. Már hetek óta gyakorolnak az Együtt 40 éve!!! című jubileumi koncertre, pedig az imént mond­ták, hogy annyira nem is szeret­nek próbálni. Szigeti: Több mint hatezer élő képes volt kitágítani a történetet - a nagy cirkusz harca a kicsivel, a jók és a kapzsik harca egymással ez -, a Disney 1941-es, mindössze egyórás filmjéből lett egy egész estés mozi, melyben most nem csupán az óriási koncert után a dalainkat már való­ban nem szükséges próbálni. Az együttlét, a jó hangulat a fontos. Az új lemez dalait viszont gyakorolni kell. Lesz akusztikus blokk, azon is dolgozunk még. A gyermekeink is zenészek, közülük öten a koncerten előadják a Senkiföldjén című dalun­kat, ráadásul nem azokon a hang­szereken, amelyeken eredetileg ját­szanak. Sajnos ez Komáromban nem jön össze, mert két csemete külföld­ről érkezik a jövő héten. Kocsándi: Az akusztikus koncer­teket is nagyon szeretjük. Azt mond­ják, hogy a nagy hangerő ápol és el­takar. Itt viszont ugyanúgy rocko­­san, de finoman, izgalmasan, kama­rajelleggel adjuk elő a repertoárt. Kiss: A próbán hiába játszunk el akár százszor is egy dalt, az igazából a színpadon áll össze, ezért fontos az olyan főpróba, amilyet Komárom­ban tartunk. Szigeti: A fellépések előtt még mindig lámpalázasak vagyunk. A színpadon persze minden gurul ma­gától. Az élő fellépés sosem hibát­lan, előfordulnak kisebb malőrök. Mi ezeken nevetünk. Emberek va­gyunk, nem robotok. Egyszer Gidó füllel és a repülés képességével megáldott elefánton, hanem a szí­nészek által játszott karaktereken van a hangsúly. Pontosabban csak volna, mert itt bukik el a Dumbó: hiába hozott remek színészeket viccesen megkérdezte tőlem, hogy Az áruló című dal alatt én melyik számot j átszottam... Kocsándi: Ez olyan, mint amikor az evésnél leeszed magad. Gyere­keknél sűrűbben fordul elő, most már nálunk is... Gidófalvy: A lényeg, hogy a kö­zönség mindig elégedetten távoz­zon. Mi nemcsak a bulira, hanem a buliból haza is együtt, ugyanazzal a busszal megyünk, s ott is mindig pompás a hangulat. Mi lesz április 13. után? Kiss: A tartalmas, jó rockzenére mindig is lesz igény. A mai divat­stílusokkal sincs baj, kellenek, első­sorban a fiataloknak, de amikor meg kell tölteni nagy stadionokat, az leg­inkább a rockzenekaroknak sikerül. Szigeti: A jó koncert olyan, mint a jó szex. Utána egyfajta kielégülést érez az ember. 1979-ben álmodni sem mertünk arról, hogy negyven év múlva, hetven felé haladva is így öten a színpadon állunk majd. Ez óriási dolog. Sok koncertünk lesz még az idén. Ma már megválogat­juk, hogy hol és milyen körülmé­nyek között lépünk fel. Burton, ha nem tud, vagy éppen nem akar velük mit kezdeni. Hiába van itt Danny DeVito vagy épp a ripacs­­kodásban mindig tökéletes Michael Keaton, ha valójában csak díszletek Burton világában. Hogy ez a világ színes, látványos és megint arról szól, amiről a rendező filmjei általában (különös, furcsa fi­guráról egy nem túl barátságos vi­lágban), az nem kérdés, csak ezek a pozitívumok még nem adnak választ arra, hogy miért is kellett elkészíteni a Dumbót. Persze, ott van a tanulság, hogy a kicsik legyőzhetik a nagyot, a mohó cirkuszmágnás sem győzhet mindig, és hogy a különlegesség igenis érték. Ami nagyon is igaz, de kicsit mégis szomorú, hogy az új Dumbó csupán ennyit tud mondani. Gera Márton Dumbó. Amerikai családi film, 112 perc, 2019. Rendezte: Tim Burton. Szereplők: Colin Farrell, Michael Keaton, Eva Green, Danny DeVito. Harmos Károly festményei a Jókai Színházban Komárom. Harmos Károly születésének 140. évfordulója alkalmából a Komáromi Jókai Színház felső előcsarnokában a festő életművét bemutató kiállí­tást nyitnak meg holnap 18.30- kor. Az életművet Csekei Tímea művészettörténész méltatja. A tárlat különlegessége, hogy olyan alkotásokat mutat be, melyek nem szerepelnek különféle mú­zeumok állandó kiállításában. Harmos Károly több szállal is kötődött Komáromhoz. 1910-től a bencés gimnázium rajztanára volt, rajziskolát vezetett, a komá­romi Jókai Egyesület mellett művészeti szabadiskolát nyitott, a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályának volt a vezetője. Rendszeresen szervezett kiállítá­sokat, felelős volt a művészkép­zésért. Tevékenységének kö­szönhetően a város képzőmű­vészeti élete fellendült, és hála neki - Pozsony és Kassa mellett - Komárom a szlovákiai magyar képzőművészet egyik meghatá­rozó központjává vált. Az 50-es években a Magyar Területi Szín­ház munkáját segítette, egyebek közt díszleteket tervezett. A Harmos Károly műveiből válogató időszaki kiállítás a Jó­kai Színházban a Duna Menti Múzeummal közös szervezés­ben készült. (tb) Harmos Károly: Önarckép (Képarchívum) Öt művész kap életműdíjat a Filmhéten Budapest. Andorai Péter, a nemzet színésze, Bánsági Ildikó, a nemzet művésze, Bodrogi Gyula, a nemzet színésze, Koncz Gábor Kossuth-díjas színmű­vész, valamint Venczel Vera Já­szai Mari-díjas színművész művészi pályáját ismeri el élet­műdíjjal a Magyar Filmakadé­mia Egyesület - közölte tegnap a szervezet. A díjakat első alkalommal a Magyar Filmhét nyitóesemé­nyén, április 22-én a budapesti Corvin moziban adják át. Az életműdíj Varga Viktor ötvösművész alkotása. A tervek szerint a filmakadé­mia minden évben életműdíjban részesít öt olyan művészt, akik nevüket beírták a magyar film­történelembe - olvasható a köz­leményben. A Magyar Filmakadémia Egyesület az NMHH Médiataná­csa és a Magyar Nemzeti Film­alap támogatásával április 22. és 27. között rendezi meg az 5. Ma­gyar Filmhetet a budapesti Cor­vin moziban. (MTI) Ebben a filmben nemcsak a repülés képességével megáldott elefánton, ha­nem a színészek által játszott karaktereken van a hangsúly (Fotó: tasr/ap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom