Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-03 / 79. szám
www.ujszo.com I 2019. április 3. KÖZÉLET 3 Ma újra nekifut a parlament az alkotmánybíró-választásnak Az alkotmánybíró-jelöltek meghallgatása (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tegnap még nem volt megegyezés a koalícióban az alkotmánybírójelölt-választásról, de arra van esély, hogy legalább 6 jelöltet megválasztanak. A jelöltekről ma reggel kezd tárgyalni a parlament, a választás estére várható. A koalíciós tanács múlt héti ülése óta nem egyeztetett a koalíció az alkotmánybíró-jelöltek megválasztásáról. „Akkor az közös álláspont született, hogy legalább 6 jelöltet megválaszt a koalíció, hogy a köztársasági elnök három alkotmánybírót ki tudjon nevezni, és ezzel a testület működőképessé válik” - mondta lapunknak Sólymos László, a Híd alelnöke. A Híd számára elfogadható mind a titkos, mind a nyilvános szavazás. „Az a lényeg, hogy hat jelöltet megválasszunk. Ha azonban azt fogjuk látni, hogy valaki nem játszik tisztán, akkor a nyilvános szavazáshoz fogunk ragaszkodni” - jelentette ki Sólymos. Szerinte erre akkor kerülne sor, ha attól fognak tartani, hogy a Smer az ellenzékkel, például Marian Kotleba és pártja támogatásával akarna alkotmánybíró-jelölteket választani. Arra nem lát esélyt, hogy hatnál több jelöltet válasszon ma a parlament. Sólymos nem tudta kizárni azt a lehetőséget sem, hogy akárcsak első alkalommal, most is kudarcot vall a választás. „Nem tudunk felelősséget vállalni egyetlen más párt képviselőiért sem, a koalíciós pártokéiért sem” - mondta a Híd alelnöke. Az ellenzékkel egyelőre nem akarnak egyeztetni. „Még érvényes a koalíciós szerződés, alapvetően a koalíciós pártokkal akarunk megegyezni” — tette hozzá. Arra is nagyon kis esélyt lát, hogy hatnál több jelöltet válasszanak. „Az első választás során egyet sem sikerült megválasztani, és akkor 39 jelölt volt” - magyarázta a Híd alelnöke. Nincs egyezség a koalícióban, jelentette ki Andrej Danko, az SNS elnöke is. Szerinte pártjának is megfelel mind a nyilvános, mind a titkos választás, és nem tartja kizártnak, hogy a koalíciónak sikerül megegyeznie legalább 6 jelölt megválasztásában. Ezt erősítette meg korábban Robert Fico, a Smer elnöke. Ő is úgy látja, hogy legfeljebb 6 jelölt megválasztására van esély. Az első választás során azonban éppen Fico volt az, aki felrúgta a koalíciós egyezséget, amelyet nélküle kötöttek pártja képviselői a másik két koalíciós párttal. Nem tudott koalíciós megegyezésről tegnap Peter Pellegrini kormányfő sem. Csak annyit tudott, hogy a választás előtt még találkoznak a koalíciós pártok képviselői. Andrej Kiska köztársasági elnök nem érti, hogy miért nem tud a parlament 18 jelöltet választani a 29-ből. „Van elegendő jó jelölt a 29 ember között, nem értem, miért csak néhányat akar megválasztani közülük a parlament” - fejezte ki elégedetlenségét az államfő. Szlovák és magyar értelmiségiek nyílt levélben szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy felelősségteljesen, nyílt szavazáson döntsenek, amivel elejét veszik a szélsőségesekkel való alkuknak. Az alkotmánybíró-jelöltek megválasztását ma délutánra tervezte be a koalíció, a jelöltekről várhatóan már reggel megkezdődik a vita. A parlament alkotmányjogi bizottsága jóváhagyta a második fordulóba jelentkezett összes jelöltet, a képviselők 29 név közül választhatnak. (TASR, -pj) Törésvonalak a Smerben Pozsony. Tegnap tartotta Pozsonyban szűk körű elnökségi gyűlését a Smer kormánypárt. Az ülés előtt Pellegrini úgy nyilatkozott, a párton belül meg kell beszélniük, hogy miként lépjenek tovább. „A pártban senkinek nem kellene ezt tragikusan, vagy drámaian felfognia” - utalt Pellegrini a Smer által támogatott államfőjelöltnek, Maros Sefcovicnak a választáson való alulmaradására. Peter Ziga (Smer) gazdasági miniszter, a Smer alelnöke tagadta, hogy az elnök, Fico leváltása is az ülés napirendi pontjai között szerepelne. Juraj Blanár, aki szintén a Smer alelnöke, arról beszélt, a pártban nincs törésvonal. Az elnök leváltására vonatkozó kérdésre pedig azzal válaszolt, hogy az elnökválasztás utáni állapot minden párt számára kihívást jelentene. Az államfőválasztás második fordulója után Robert Fico pártelnök élesen kritizálta Zuzana Caputovát, a Progresszív Szlovákia választáson győztes jelöltjét. Maga a Smer párt pedig sikerként igyekezett beállítani, hogy Sefcovic alulmaradt. A leköszönőben lévő pénzügyminiszter, Peter Kazimir (Smer) szerint pártja nem beszélhet arról, hogy megerősödve jött ki az államfőválasztásból. (czg) Összefogással győzhet az ellenzék Budapesten KÓSAANDRÁS Két olyan elemzés is napvilágot látott, amely szerint megfelelő együttműködés esetén az ellenzéki pártoknak lehet esélyük Budapest visszahédítására a Fidesztől az őszi önkormányzati választáson. Közben egy összellenzéki támogatással bíró polgármesterjelölt már vissza is lépett „a családja biztonsága érdekében". Budapest. Három hétig sem volt az újpesti ellenzék közös polgármesterjelöltje Szalma Botond. A KDNP egykori politikusa már korábban is rendszeresen szembefordult saját pártjával és a Fidesszel, például, amikor azt mondta, a plágiumügybe keveredett Schmitt Pál köztársasági elnöknek le kellene mondania. Innen egyenes út vezetett a kizárásához 2014-ben. Március 8-án jelentették be Budapest IV. kerületének MSZP-, Jobbik, DK-, Párbeszéd-, Momentum- és LMP-szervezetei, hogy egységesen Szalma Botondot támogatják az októberi helyhatósági választáson, múlt héten már be is j elentette, hogy visszalép. A Magyar Hang szerint ráadásul ezt úgy indokolta, hogy „mint mindenki más számára, nekem is a családom és a családom biztonsága az- első”. Majd később pontosította közlendőjét és azt mondta, nem arra gondolt, hogy veszélyben lenne bárki is, hanem egy „meg nem nevezett családi ok” áll döntése hátterében. Karácsony esélye Pedig az ellenzéknek lehet esélye Budapesten megverni a Fideszt. A kormánypárt 32 százalékos támo-Tarlós István, Budapest polgármestere gatottságával szemben az MSZP, a : Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, az LMP és a Momentum választási szövetsége 36 százalékot érhetne el Budapesten a helyhatósági választáson, így Karácsony j Gergelynek, ha közös főpolgár- ; mesterjelölt lenne, érdemi esélye nyílna a győzelemre - ez derül ki a : Závecz Research legfrissebb felméréséből, amit a Népszava felkérésére készítettek. A Závecz kutatóintézet adatai szerint jelenleg Tarlós István támogatottsága 44 százalékos, megelőzve a szavazók 38 százalékának bizalmát élvező Karácsony Gergelyt. Az LMP és a Jobbik támogatásával induló Puzsér Róbertre i egyelőre 5 százaléknyian szavaznának. Igény az összefogásra A Závecz Research több lehetséges választási forgatókönyvről is megkérdezte a választókat, de minden esetben arra a következtetésre jutottak, hogy a baloldali ellenzéki szavazók kifejezetten igényelnék a pártok összefogását. Nem feltétlenül igaz ez ugyanakkor a Jobbik és az LMP támogatóira Karácsony Gergely esetében. A felmérés szerint egy Tarlós-Karácsony mérkőzés esetén az LMP-sek 29 százaléka, a jobbikosok 55 százaléka inkább a jelenlegi főpolgármesterre szavazna. Mint a felmérést ismertető Népszava írta, „ha pedig a meccs - bár a kutatások alapján ez jelenleg valószínűtlen - Tarlós és Puzsér között zajlana, akkor valamennyi ellenzéki párt hívei a regnáló városvezetőt támogatnák”. A Jobbik nélkül Amennyiben - csakúgy, mint a májusi európai parlamenti választás esetében - minden párt külön indul Budapesten, a Fidesz összességében 33 százalékos összesített eredményt érhetne el, az MSZP-Párbeszéd, valamint a DK összesen 25 százalékot szerezne, a többi párt 1-4 százalékkal szerénykedne, míg 26 százaléknyi választó inkább senkire nem szavazna. Amennyiben az LMP is betársulna egy MSZP-Párbeszéd-DK szövetségbe, annaktámogatottságamár33 százalékra erősödne, míg a Fideszé 32-re csökkenne. „A feltételezett 8 százalékos növekedés nagy részét a bizonytalanok adnák, az ő arányuk ugyanis ebben a modellben 20 százalékra csökkenne” - írja a Népszava. Ha ehhez a Momentum is csatlakozna, akkor jönne ki a cikk elején már említett 36-32 százalékos ellenzéki fölény. Érdekes, hogy a Jobbik csatlakozása ezt már 34 százalékra csökkentené, míg a másik oldalon a Fidesz ugyanekkora arányú támogatottságra számíthatna. A Závecz Research szerint a tavaszi előválasztás is jó eszköz lehet az ellenzéki szavazók aktivitásának növelésére: a megkérdezettek 26 százaléka mondta már azt, hogy biztosan elmenne júniusban, ha sor kerülne rá Puzsér Róbert és Karácsony Gergely között. Ez azt jelentené, hogy az 1,4 millió budapesti szavazóból 350 ezren vennének részt az előválasztáson. Ellenzéki remény A Závecz Research mellett a Republiken Intézet is végzett egy felmérést a fővárosi ellenzéki esélyekről, ebben azt nézték meg, hány kerületben tudna az ellenzék nyerni egy teljes összefogás esetén - ilyen már biztosan lesz például a már említett IV. és a XI. kerületben. A felmérés szerint elvileg egyetlen esetben sem lehetne kizárni az ellenzéki győzelmet, hiszen az áprilisi országgyűlési választáson a Fidesz legjobb eredménye is 43 százalék volt - a Várat is magába foglaló I. kerületben. A Republikon szerint a 23 fővárosi kerületből 11-ben lehet komoly esélye az ellenzéknek ősszel, főleg a pesti külső kerületekben. Hét kerületet neveztek „billegőnek”, itt egyforma eséllyel nyerhetne az ellenzéki összefogás és a Fidesz is - ezek közé sorolták egyébként a IV. kerületet is. Végül a konzervatívabb belvárosi és budai kerületeket még így is megtartaná a Fidesz - ezekből ötöt számolt össze a Republikon.
