Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-30 / 100. szám
141 KULTÚRA 2019. április 30.1 www.ujszo.com Az írók és olvasók ünnepe Április 25-28. között zajlott a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, norvég és magyar sztárokkal (A szerző felvétele) JUHÁSZ KATALIN A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál azért is szimpatikusabb (számomra) a júniusi Ünnepi Könyvhétnél, mert fedett helyszínen zajlik, így az ember idegeit nem tépázzák a szeszélyes időjárás naponta új meglepetéssel szolgáló ingadozásai. * Míg utóbbi (hivatalosan) a magyar szerzőkre, előbbi a világirodalomra fókuszál, minden évben van díszvendég ország, illetve egy díszvendég író. Idén a kettő egybeesett, Norvégia, illetve a norvégok világsztárja, Kari Öve Knausgard kapott fokozott figyelmet, aki úgy olvas fel dallamos anyanyelvén, hogy közben ringatózik saját szövegének ritmusára. Felejthetetlen látvány volt számomra, és a mintegy háromszáz magyar rajongó is meglepett, akik tűzön-vízen át akartak eljutni kedvencük felolvasására, mint valami rocksztár koncertjére. A közönségtalálkozó előtt elcsíptem egy sokatmondó pillanatot: egy fotós felfedezte az oldalt szerényen várakozó főszereplőt, és jelezte neki, hogy készítene egy portrét róla. Kari Öve Knausgard barátságosan bólintott, majd azonnal produkálta azt a bizonyos szigorú nézést, amely minden róla készül fotón látható. Kétméteres norvég írók ide vagy oda, azért Bodor Ádám volt az idei könyvfesztivál egyik nagy sztáija. Sehol címmel jelent meg elbeszéléskötete a Magvetőnél, és a hét szövegből öt olyannyira összekapcsolódik, hogy akár egy új regény alapját is képezhetné - de Bodor nem elemzi ilyen aprólékossággal saját prózatechnikáját, ezt az örömet meghagyja a szakállas, szemüveges irodalomtudósoknak. A Millenáris csarnoka felülnézetből Tömegjelenetek tanúja voltam a rákbetegségből felépült Grecsó Krisztián dedikálásán - tőle sokan puszit is kértek az aláírás és a közös fotó mellé. Spiró György felolvasásán is legalább annyian ültek a teremben, mint a norvég díszvendég jelenésén. Spiró - rá egyáltalán nem jellemző módon - humoreszkeket gyűjtött kötetbe Egyéni javaslat címmel, a jogi blikkfanyelvet parodizáló nyelvezet és keserű irónia jellemzi ezeket a témájukban swifti, Örkényi, sőt orwelli szövegeket. Böszörményi Gyula, a kis- és nagykamaszok kedvence pedig évről évre kilométeres sorokat csinál. Szombaton 13 órától 15 óráig dedikált, én fél háromkor léptem oda a sor végére, hogy megkérdezzem a srácoktól, mit szeretnek legjobban a könyveiben. Letehetetlen olvasmányok, izgalmas történetfűzés, hihető, hús-vér alakok, akik mégis valamiféle mesevilágból valók. A lényeget összefoglaló két lány másfél órája állt sorban, de elmondták, hogy tavalyelőtt kétszer ennyi időbe telt megszerezniük az áhított dedikációt kedvencüktől. A Millenárison az a jó, hogy az ember reggel leteszi a kabátját a ruhatárban, és egész nap rövid ujjú pólóban csatangolhat a felnőtt-, illetve a gyerekpavilonban, vagy válogathat a könyvbemutatók között, függetlenül a trópusi és a sarkvidéki levegő gyors változásaitól. Eközben a pénztárcája is kímélő üzemmódba kerül: a legtöbb kiadó ilyenkor négy napon át 20 százalékos kedvezménnyel csalogatja a vásárlókat a friss portékához. De akár már 500 forintért is hozzá lehet jutni színvonalas szépirodalomhoz, ha az ember jól szétnéz. A pestiek zöme azonban nem böngészési céllal érkezik (Budára), hanem fura módon elsősorban a dedikálásokért. Egészen hihetetlen és zavarba ejtő számomra, hogy sokan képesek órákon át sorban állni, csak azért, hogy kedvenc írójuk aláírását, és a „Zsófinak szeretettef’-dedikációt megszerezzék. Sosem értettem igazán ezt a szenvedélyt, pedig irodalmárokkal és olvasókkal is elég sokat beszélgettem róla. A sztáríró elé lépve, ott és akkor, egy-két percben nincs idő csevegésre, ismerkedésre - pedig a legtöbb szerző nyilván szívesen beszélgetne hosszabban is a kötetét megvásárlókkal. Többször odaálltam hallgatózni: általában csak annyi hangzott el, hogy imádom a könyveit, mester, és hogy köszönöm szépen, milyen névre lesz. Idén fúltanúja voltam annak is, amikor egy Kossuthdíjas író az odacipelt öt kötetre pillantva kijelentette, hogy csak kettőt tud most dedikálni. De számos olyan író is ült az asztalkáknál, aki a rokonságot és a baráti kört mozgósította, hogy érzékelhető legyen az érdeklődés. Velük együtt lett a programok száma hivatalosan kétszáz - minden egyes dedikálást beszámítottak a szervezők. Péterfy Gergely, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők: Egyesülésének igazgatója 60 ezren túli látogatottságot tippelt, és külön kiemelte a fiatalok üdítő jelenlétét, akik igenis, szeretnek olvasni - amennyiben számukra izgalmas könyveket találnak a kiadók kínálatában. RÖVIDEN Mától Mediawave Fesztivál Dél-Komárom. Ma kezdődik és május 4-ig tart a komáromi Monostori erődben a 29. Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Együttlét. Az alternatív művészeti fesztivál idei témája a,situs’’, a sorsfordító eseményeket kísérő ősi rituálék. Ilyen például a legény-, illetve a lánybúcsú, a lakodalmas menet és a lakodalom. Az univerzum változásait kísérő rítusok az évszakok váltakozásához kötődnek. A május eleje a tavaszünnep, amelyhez szintén sok szokás, rituálé kapcsolódik a különböző kultúrákban. A Mediawave-en filmben, zenében, közösségi programokban és a gasztronómiában is a tavaszrítus fűszerei dominálnak. Holnap egyebek mellett szó esik a marokkói berber kultúráról, lesz minimal tangó a Nosnach Duó előadásában, fellép Ferenczi György és az Fső Pesti Rackák, májusfát állítanak a Figurás és a TallérosNéptáncegyüttes közreműködésével, a legkisebbek pedig gyermektáncházban rophatják. A rendezvényen művészeti műhelyek is váiják az érdeklődőket. (luk) A Rossz versek nyerte a legjobb játékfilm díját A Rossz versek című alkotás nyerte a legjobb játékfilmnek járó 2019-es Magyar Filmdíjat. A moziforgalmazású alkotások díjátadó gáláján összesen 19 kategóriában osztottak ki elismeréseket vasárnap este a Vígszínházban. Budapest. A legjobb rendezőnek Reisz Gábort választották a Rossz versekért. A legjobb női főszereplő Szamosi Zsófia (Egy nap) lett, a legjobb férfi főszereplő Magyar Filmdíját Hegedűs D. Géza (A hentes, a kurva és a félszemű) kapta. A legjobb első filmnek járó elismerést az Egy nap, a legjobb egész estés animáció díját a Ruben Brandt, a gyűjtő nyerte. A közönségdíj győztese Goda Krisztina filmje, a BÚÉK lett. A legjobb forgatókönyv díját Szilágyi Zsófia és Mán-Várhegyi Réka (Egy nap) kapta. A legjobb fényképezés díját Erdély Mátyás (Napszállta), a legjobb vágást elismerő Magyar Filmdíjat Tálas Zsófia (Rossz versek) nyerte. A legjobb zenéért járó elismeréssel a 2018-ban elhunyt Melis Lászlót (Napszállta) díjazták. A legjobb férfi mellékszereplő Nagy Zsolt (A hentes, a kurva és a félszemű), a legjobb női mellékszereplő Monori Lili (Rossz versek) lett. Szamosi Zsófia, a legjobb játékfilmes női főszereplő Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap elnöke a gálán kiemelte: soha ennyi pénz nem volt még magyar filmre, ma már évi 10 milliárd forint áll rendelkezésre egész estés magyar játékfilmek támogatására. Az új filmtámogatási rendszer felépítésében az elmúlt nyolc évben kulcsszerepet játszott Andy Vájná - méltatta a nemrég elhunyt producert, filmügyi kormánybiztost Havas Ágnes. Hozzátette: tavaly 15,6 millió mozinéző volt Magyarországon, 500 ezerrel több mint 2017-ben. 2018-ban harminc magyar játékfilmet mutattak be, amelyek összesen több mint egymillió fős közönséget vonzottak. A Magyar Filmakadémia Egyesület tagjai az 5. Magyar Filmhéten bemutatott 21 nagyjátékfilm és 3 egész estés animációs film közül választották ki a Magyar Filmdíj jelöltjeit, majd a győzteseket. Szombat este a Pesti Vigadóban átadták a televíziós forgalmazású alkotásoknak járó Magyar Filmdíjakat is. A legjobb tévéfilmért és a legjobb tévéfilmes forgatókönyvért járó Magyar Filmdíjat a Trezor című történelmi thriller alkotói - Bergendy Péter rendező, Lajos Tamás producer és Köbli Norbert forgatókönyvíró - vehették át a gálán. A legjobb tévéfilmes férfi főszereplő Anger Zsolt (Trezor) lett, a legjobb női főszereplő díját Szávai Viktória (A színésznő) nyerte. A televíziós sorozatoknál a műfaj összes kategóriájában az Aranyélet nyert. A legjobb sorozatért járó elismerést Mátyássy Áron rendező kapta, a legjobb forgatókönyvért Vancsik Pétert és Vanicsek Olivért díjazták. A legjobb férfi és női főszereplőnek Thuróczy Szabolcsot és Ónodi Esztert választották. (MTI) Szávai Viktória, a legjobb tévéfilmes női főszereplő (Fotók: MTI)
