Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-30 / 100. szám
www.ujszo.com | 2019. április 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink 38. Nem a „szereknek" kellene főszerepet játszaniuk egy koncerten JUHÁSZ KATALIN "W-^ most nem lesz KJ r~M kellemes olvas- I 1 j J mány néhány ze-M—J nész számára, különös tekintettel egy Kossuthdíjasunkra, aki Magyarországon is komoly karriert futott be, és akire méltán lehetünk büszkék, hiszen egészen egyedi módon sikerült összeboronálnia a magyar népzenét a rockzenével, dalszövegei pedig irodalmi értékűek. Az illető egy országos rendezvényen lépett fel múlt csütörtökön zenekarával, irodalmi műsorként meghirdetett koncerten, legalább 450 ember előtt - hivatalosan ennyi a terem befogadóképessége, de a lépcsőkön is ültek, úgyhogy többen voltak. A közönség háromnegyede kiskorúakból állt. Nem tudni, módosította-e tudatát a művész, de szemtanúk szerint enyhén szólva nem volt a helyzet magaslatán, nagyon látszott rajta, hogy a fellegekben jár, nem itt, köztünk, a földön, egy poros kisvárosban, amely évente egyszer vendégül lát egy fontos rendezvényt. Aki látta már ezt a produkciót másutt, más körülmények között, állítja: nem ilyennek szánta az alkotó. Én nem voltam ott, úgyhogy nem tudhatom. Fura műfaj ez a könnyűzene: az írott és orális história számos olyan fellépést örökített meg az elmúlt hetven évben, amelyek főszereplői különböző szerekhez nyúltak a művészi élmény fokozása érdekében, vagy egyszerűen csak saját hangulatukjavítására. Van, akinek megbocsátja ezt a közönség, illetve a tudatmódosító szerek már szinte „tartozékai” a koncerteknek - itt van például egyik kedvencem, Shane MacGowan, a The Pogues együttes egykori frontembere, akinél mármár az számítana rendhagyónak, ha józanul lépne színpadra. Amikor a szervezők azt hiszik, botrányba fullad a koncert és hordágyon kell levinni a színpadról az est sztárját, akkor van igazán elemében Shane barátunk, aki azért ül végig a koncerten egy bárszéken, mert nem igazán tudna megállni a lábán. És úgy énekel, mint egy isten. A másik eklatáns példa Keith Richards a Rolling Stonesból, aki hetvenegy-néhány éves korában döntött úgy, hogy lejön a drogokról. Épp a múltkoriban nyilatkozta valahol, hogy rendkívül furcsa „tisztán” színpadra lépni, de ezt is meg lehet szokni, ha még úgy tíz-tizenöt év megadatik neki. Amy Winehouse 2011 -es botrányos belgrádi koncertjét is nyilván sokan látták anno a YouTube-on. Az énekesnő akkor már láthatóan segítségre szorult, később be is csekkolt egy elvonóra, de három nap után otthagyta, ahogy híres dalában (Rehab) is megénekli - ez a sláger egyébként évekkel korábban íródott, és egyáltalán nem ütötte ki a biztosítékot a rajongóknál, sőt, legtöbben díjazták kedvencük őszinteségét. A magyar mezőnyből pedig a hiperkarmás Bérezési Robi, a „hernyós” énekes a legevidensebb példa, akinek pokoljárásáról pár napja jelent meg egy izgalmas könyv, Én és az ének címmel. Száz szónak is egy a vége: az élelmiszerboltokban legálisan beszerezhető, illetve az illegálisnak minősülő, por alakban, tabletta formájában beszerezhető tudatmódosítók mindenkire másképp hatnak. Embere válogatja, ki képes színpadra állni illuminált állapotban, úgy, hogy a körülményekhez képest elfogadható minőségű produkciót nyújtson. Aki nincs tisztában a várható hatással, az inkább ne „tuningolja fel” magát fellépés előtt. Kár lerombolni mindazt, amit az ember évek szorgos munkájával felépített. Még akkor is, ha csak egy hakniról van szó... DIKTATÚRA, EMBEREK! A VEZÉRT ARRA KÉNYSZERÍTI ODABENT A BÍRÓSÁG, MONDJA AZT, HOGY NEM AKARJA ELTIPORNI ^ A DEMOKRÁCIÁT! . { (Cartoon izer) Timmermans: Repedés a V4-ek közt Erősödik a hajlandóság a közép-európai térségben a menekültkórdés közös megoldására az Európai Szocialisták Pártja európai parlamenti csúcsjelöltje, Frans Timmermans szerint. A holland politikus két inteijúban is arról beszélt, hogy változást tapasztal a migráció kérdéseinek megítélésében a visegrádi négyeknél. A Rheinische Postnak azt mondta, a menekültkérdést csak akkor lehet megoldani, ha valamennyi ország elkötelezi magát a szolidaritás mellett. Nem lehet magukra hagyni azokat az országokat, amelyekben a menekültek megérkeznek, különben a schengeni szabad határoknak vége. Mint mondta, Magyarországnak és Lengyelországnak „el kell magyarázni, hogy nem lesz többé nyitott határ Ausztria vagy Németország felé, ha csökönyös magatartásuk kárt okoz az egész schengeni övezetnek”. Nem büntetni kell a szolidaritástól tartózkodó országokat, de tudomásul kell venni azt a politikai tényt, hogy az EU-t a kölcsönös szolidaritás élteti. Timmermans azonban „növekvő hajlandóságot lát” a közös fellépésre Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban. A Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak úgy fogalmazott, hogy Közép- Európában enyhén a pozitív irányba fejlődik a gondolkodás a migrációról és a szolidaritásról, Magyarországon nem, de Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban lát némi javulást. (MTI) Kotleba nem lett mártír MÓZES SZABOLCS M ártír lesz vagy sem? Ez volt a Legfelsőbb Bíróság hétfői döntése előtt a kérdés. Kotlebának nem kell pártot váltania, aki azt hitte, egy betiltással elintézhetőek a szélsőségesek, az fordítva ül a moziban. Mivel pártról hoztak ítéletet, a döntésnek két síkja van: a jogi mellett politikai is. E sorok szerzője nem jogász, ezt a részt meghagyja azoknak, akik értenek hozzá, nagy érdeklődéssel várva a szakmai kommentárokat. A politikai vetület viszont egyértelmű. Most ezzel a perrel Kotleba csak nyerhetett. Sokat vagy keveset. Végül egy kis győzelmet aratott. Tudjuk, hogy a pártvezér készült a tárgyalásra. Nem először volt hasonló helyzetben, a Szlovák Testvériséget (azt a bizonyos Pospolitost’ot) mint pártot 2006-ban feloszlatta a bíróság. Ezért a Mi Szlovákiánk Néppárt megalakításakor Kotlebáék jobban ügyeltek, mit írnak az alapszabályba, a fekete neonáci egyenruhát felváltotta a zöld pulóver, a „Na stráz” jelszót pedig az 1488 eurós adomány és egyéb rejtett náci szimbolika. Kotlebáék semmit sem akartak a véletlenre bízni, ezért még két éve „megvásárolták” (igen, Szlovákiában ez így megy!) a Néppárt nevű, húsz évig vegetatív fázisban lévő bejegyzett pártot, amely Szlovákia Erőd Néppárt fantázianéven várta a bírósági döntést. Ha valaki azt hiszi, a Mi Szlovákiánk feloszlatása megoldotta volna a Kotleba-problémát, nem érti a valóságot. Ha betiltják a pártot, 2020-ban az Erőd listáján futottak volna neki a választásnak. Az indulást tehát nem lehetett volna ellehetetleníteni. Fontosabb kérdés, hogyan hatott volna egy tiltó ítélet a választókra? A polgárok többsége feltehetően helyeselt volna, de itt nem ez számít, hanem az, hogy a Kotlebára szavazók vagy a vele részben szimpatizálók mit gondoltak volna a döntésről? Le sem kellene írni, annyira egyértelmű: a Szólásszabadság eltiprását, a más véleményen lévő ellehetetlenítését, a politikai verseny szűkítését. Kotleba pedig mártírrá vált volna. Garantált, hogy 2020-ban még jobban szerepelt volna a választáson, mint a Mi Szlovákiánkkal fog. Jogos a kérdés: mi akkor a teendő, mit tehet a bíróság? A bíróság feladata, hogy politikai helyzettől függetlenül ítélje meg az ilyen helyzeteket, s ha valaki átlépi a „vörös vonalat”, akkor büntessen, tiltson, oszlasson. Most úgy néz ki, ehhez nem sikerült elég bizonyítékot letenni a bíróság asztalára. Ám minden egyes náci beszólás, megnyilatkozás, tettlegesség esetében szigorúan és gyorsan kell eljárnia az igazságszolgáltatásnak! Nagyon fontos viszont, hogy a szélsőséges mozgalmakat nem lehet csak tiltással legyőzni. A mutatkozó társadalmi igényt kell minimalizálni, ezt viszont csak őszinte és jó kormányzással és parlamenti munkával lehet megtenni, olyan közállapotokkal, amelyek miatt nem gondolja a kisember, hogy őt az út szélén hagyták. Ha van győztese a bírósági döntésnek, akkor nevezzük meg a vesztest is: az igazságszolgáltatás. A Kotleba-hívek a tegnapi döntés után nem fognak benne jobban bízni, míg a társadalom többsége „beszari alakoknak” fogja tartani a bírósági szenátus tagjait. Ennek a képnek a kialakulásában pedig nem vétlen az igazságszolgáltatás. 2013-ban Kotleba megyefőnök lett, legkésőbb ettől a pillanattól világos volt, hogy kinőtte a fútóbolond státust és érdemes komolyabban venni. 2016-ban parlamentbe került, a Főügyészség viszont csak bő egy évre rá adta be a feloszlatásra vonatkozó indítványt. Első kérdés az igazságszolgáltatás irányába: mire vártak 2017 májusáig? A második: mit csináltak a Legfelsőbb Bíróságon, hogy két év kellett az ítélet meghozatalára? Nem egy parkolási bírság ügyében kellett dönteni, hanem egy parlamenti párt létével kapcsolatban, egy kiemelt közéleti-társadalmi kérdésben. Elvárható lenne, hogy ilyen ügyben a bíróság sokkal gyorsabban, pár hónapon belül ítéletet hirdessen, minimalizálva ezzel az esetleges társadalmi károkat. Nem tették meg. Dicséretet senkitől se várjanak! FIGYELŐ Félmilliót ad a pápa a migránsoknak Félmillió dollárt adományozott Ferenc pápa azoknak a Mexikóban rekedt migránsoknak, akik a közép-amerikai migránskaravánokkal igyekeztek bejutni az Egyesült Államok területére, jelentette be a Vatikán. A kommüniké szerint az összeget a mexikói katolikus közösségeken keresztül használják fel a migránsok élelmezésére, elszállásolására és alapvető igényeik kielégítésére. A forrásokat 27 mexikói egyházmegyével és gyülekezettel kapcsolatos projektek között osztják szét. Még 2018-ban hat migránskaraván, összesen 75 ezer ember indult útnak Guatemalából, Hondurasból és Salvadorból az erőszak és a nyomor elől, az Egyesült Államok azonban nem nyitotta meg előttük a határokat. A katolikus egyház hangsúlyozta, a migránskaravánra irányuló médiafigyelem jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a kormányok és a magánszemélyek által a menekülteknek nyújtott támogatások és adományok aránya is egyre kevesebb. A katolikus egyházfő félmillió dolláros adományának tehát egyúttal az is a célja, hogy példát mutatva ismét felhívja a figyelmet a Mexikóban rekedtek sanyarú sorsára. Jelenleg egy tízezer főt számláló migránskaraván - vagy ahogy a mexikói belügyminiszter nevezte, „minden karavánok anyja” - tart Mexikón keresztül az amerikai határ felé. Donald Trump amerikai elnök még tavaly ősszel hirdette meg kampányát a migránskaravánok ellen. (mnemzet)
