Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-29 / 99. szám

www.ujszo.com I 2019. április 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kiska a ringben Kiska és Fico rivalizálása ősszel magasabb fokozatba kapcsol A 2014-es elnökválasztás második fordulójába Andrej Kiska és Robert Fico jutott, és azt a pár­harcot Kiska nyerte. Kettejük kü­­lönmeccse azóta tart, jóllehet az egymásnak feszülés néha veszített intenzitásából, de soha nem szűnt meg. A még hivatalban lévő államfő korábban úgy döntött, hogy nem in­dul a 2019-es elnökválasztáson, in­kább a pártalapítást, -politikát vá­lasztotta, így újra egy ringbe kerül Robert Ficóval, a rivalizálás ősztől magasabb fokozatba kapcsol, a kö­vetkező meccset bokszkesztyű nél­kül vívják. Az öt éve megválasztott államfő­nek az elnöki hivatal nyújtott némi védettséget, de teljesen nem védte meg a Smer támadásaitól. A táma­dássorozat egyik mélypontja az volt, amikor Robert Kalinák volt bel­ügyminiszter nagy hírveréssel be­jelentette, az elnöki úton összehányt kormánygép takarításának számlá­ját postázni fogja az elnöki hivatal­nak. Ha Kiska pártját bejegyzik, és az ország miniszterelnöke szeretne lenni, a Smertől és Robert Ficótól sokkal hevesebb támadásokra szá­míthat. Peter Pellegrini miniszterelnök a hétvégén arról beszélt, hogy a Smerben egyelőre nem téma a párt­elnök leváltása. Az utódot csak ab­ban az esetben keresték volna, ha az alkotmánybíróság elnökét Robert Ficónak hívnák. Csakhogy ezt a le­hetőséget is elvette Kiska, amikor bejelentette, hogy a volt miniszter­­elnököt távol tartja Kassától. Fico állítólag zsarolással próbálta meg rávenni az elnököt, hogy nevezze őt ki az alkotmánybíróság élére, az ügyet a Pozsonyi Kerületi Ügyész­ség vizsgálja. A Smer belső válságát egyelőre megpróbálják elrejteni a nyilvános­ság elől, de a kiszámíthatatlanul vi­selkedő, bukott Fico már a szűkebb környezetének is egyre nagyobb te­her. A Smer pártelnöke sokszor volt már nehéz helyzetben, mégis sike­rült visszakapaszkodnia, de akkor még vitálisabbnak mutatkozott, je­lenleg azonban - a kettős gyilkosság óta - a társadalmi elutasítottsága visszafordíthatatlan. A köztársaságielnök-választás első és második fordulójának ered­ménye már jelezte, a pártspektrum összetételének megváltozása elkez­dődött. Nemcsak Zuzana Caputová sikerének, népszerűségének a kiak­názásáról van szó. Az elmúlt hóna­pok viszonylag egyhangú közvélemény-kutatási eredményei­től eltérő képet mutatnak a frissen nyilvánosságra hozott felmérések. Az eltolódás, átrendeződés már most is érezhető, a következő hóna­pok történései pedig még löknek egyet ezen az elindult folyamaton, hiszen Kiska és Harabin pártalapí­tása már biztosra vehető. A működő többpárti demokráciák természetes velejárója ez a mozgás. Az új szereplők ugyanabból a tortá­ból akarnak egy szeletet maguknak - a nagyobb verseny nagyobb akti­vitásra ösztönzi a pártokat. A szlo­vákiai magyar pártok még dönthet­nek arról, milyen stratégiát válasz­tanak, milyen módon kívánják Szlovákia irányultságát befolyásol­ni. Forró nyár után forró ősz jön. A klímaváltozás elérte a szlovákiai politikát. Első 15 évünk az unióban SIDÓH. ZOLTÁN ájus elsején lesz 15 éve, hogy hosszú várakozás, felkészü­lés után a visegrádi és a balti sorstársainkkal együtt belép­tünk az Európai Unióba. A rendszerváltást követően azonnal hangot adtunk annak, hogy térségünk Európa vi­tathatatlan része, és nem a Kreml által képviselt leszakadó Kelet, hanem a fejlett országok fémjelezte Nyugat részévé szeretnénk válni. Az elhúzódó felkészülési időszak alatt illúziókba ringattuk magunkat: az uniós tagság gyorsan jóléttel, nyugati életszínvonallal jár, jön a brüsszeli pénzeső, és újra virágba borul a szocializmusba beleszürkült régiónk. A brüsszeli pénzeső nem maradt el, ám a felvirágzás a vártnál vontatot­­tabb lett. Időközben mintha a lelkesedés is lohadt volna, sőt az utóbbi é­­vekben egyre erőteljesebbé vált - főleg a populista húrokat pengető pártok részéről - a Brüsszelre való mutogatás. Óriási hiba, ha az unió hatékony­ságát csak aszerint vizsgáljuk, mennyi pénz pumpáltak hozzánk a közös kasszából. Ugyancsak öreg hiba, ha olyan csacsiságokat vetünk az Európai Bizottság szemére, hogy az a banán vagy az uborka megfelelő görbületé­nek meghatározásával van leginkább elfoglalva. Az még durvább csúsz­tatás, ha Brüsszelről mint mumusról, magunkról pedig mint ártatlan bá­­ránykákról beszélünk, ha a 28 tagú uniót „mi” és „ők” kategóriára osztjuk. Az Európai Unió távolról sem a pénzcsapról szól, amit legjobban a szervezetből kiválni képtelen Egyesült Királyság esete példáz. A britek nettó befizetők a közös kasszába, ám most egyre inkább azt veszik észre, ha elvágják Európától a köldökzsinórt, akkor sokkal többet veszítenek, mint amennyit a befizetések megtakarítása révén nyernek. Vajon hogyan mutassuk ki összegszerűen, mennyit ér a szabad külföldi munkavállalás vagy tanulás, ugyan mennyi pénzt adtunk volna 1989 előtt azért, hogy iz­galommentesen, még az útlevelünket sem használva lazán külföldre utazzunk? Aki a banán görbületével mint mihaszna döntéssel példálózik,, annak jelezzük, hogy csupán az első osztályú termékekre vonatkozik a hatékonyabb csomagolás és szállítás érdekében. Végezetül a „mi” és az „ők” felosztás azért hamis, mert valamennyi tagállam küld döntéshozókat Brüsszelbe, ahol a kormány- és államfők a rendszeres csúcstalálkozóik idején közösen elfogadott határozataikat öntik végső formába - magyarán a döntési folyamatokba minden tagnak beleszólása van. Ezért szó szerint gyermeteg dolog ún. szabadságharcot folytami az Európai Unió ellen, pláne azok részéről, akik ipari szinten nyúlják le az uniós forrásokat... A történelemben példa nélkül álló szervezet, amely az öreg kontinens országainak kapuit egymásba nyitotta, és amely az áruk, eszmék, szolgál­tatások és emberek szabad áramlását lehetővé téve általános és hosszan tartó felvirágzást eredményezett, Európa békéjének egyik letéteményese. Az EU a több mint 500 milliós közös piac kialakítása mellett elsősorban értékközösség, a demokratikus működési elvek letéteményese. Ezt fontos tudatosítani, hiszen a 2004 óta belépett új tagok kormányának egyike­­másika a demokrácia tartóoszlopait piszkálja, s bár Brüsszel nem éppen a szigoráról ismert, ám időnként felemeli hangját, ha a kormányon levő pár­tok túlságosan kreatívan értelmezik a demokrácia játékszabályait. Tény, az unió döntéshozási mechanizmusa bonyolult, az eurokraták apparátusa esetenként nehézkes, ám ez még nem ok arra, hogy a populista politikusok minden problémára könnyen érthető, ám hamis válaszát elfogadjuk. Szlovákia az elmúlt 15 évben vitathatatlanul profitált az uniós tagságá­ból. A demokrácia játékszabályait - minden eltévelyedés ellenére - azóta egyetlen párt sem merte olyan szinte megsérteni, mint Meciar mozgalma. Részben az unió méretes piacának és a tagságból eredő biztonságnak kö­szönhetően Szlovákia gazdasága erőteljesen növekedett: belépésünk évé­ben, 2Ó04-ben az egy főre jutó hazai össztermékünk az uniós átlag 57%-án állt, napjainkban pedig 77%-on, beérve ezzel a portugálokat. Az Euroba­­rometer szerint EU-tagságunk hozományai közül főleg a személyek sza­bad mozgását élvezzük, ezt követi az EU által lefedett kontinensünk béké­je, a harmadik helyen pedig az euró átvétele áll. Vagyis tudatosítjuk az előnyöket, ezért ha bármelyik oldalról is bírálják (akár joggal) az uniót, gondoljunk arra: Közép-Európa utóbbi bő 100 évének viharos történeté­ben régiónknak először az EU nyújtott békés és kiszámítható kikötőt. Barátság kőolajvezeték: szándékos olajszennyezés történhetett Vizsgálat megindítását szorgalmazta szombaton a Barátság kőolajvezetéken át érkező szennyezett olaj ügyében az orosz elnök. Az orosz energiaügyi minisztérium később közölte, hogy vizsgálóbizottságot állított fel. Múlt héten Lengyelország, Né­metország, Ukrajna és több más or­szág, köztük Magyarország is fel­függesztette a kőolaj átvételét a Ba­rátság kőolajvezetéken, miután szerves klórvegyületek kerültek a vezetékbe. Igor Gyomin, a Transz­­nyefty orosz olajszállítási vállalat elnökének tanácsadója korábban elmondta, hogy büntetőeljárás in­dult a kőolajvezetékbe került olaj szándékos szennyezése miatt. Oroszország a tervek szerint két héten belül stabillá teszi az Euró­pába irányuló kőolajellátást a ve­zetéken keresztül. „Tudatában va­gyok a történteknek, a részleteket azonban nem ismerem, ahhoz ugyanis, hogy tudjuk, mi történt, vizsgálatot kell lefolytatni” — rea­gált Vlagyimir Putyin államfő a szennyezésre, hozzátéve, hogy rö­viden beszélt Aljakszandr Luka­­senka fehérorosz elnökkel. Az orosz energiaügyi minisztéri­um szombaton közölte, hogy az orosz energiaügyi miniszter Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök utasítására tárcaközi vizsgálóbi­zottságot állított fel a Barátság kő­olajvezetéken át érkezett szennye­zett olaj ügyében. A tárca közlemé­nye szerint a bizottságban az orosz szövetségi hatóságok vezetői és he­lyettesei vesznek részt, beleértve az energiaügyi, valamint az ipari és ke­reskedelmi minisztériumot, a szö­vetségi versenyhivatalt, az ásvány­kincsek kitermelésével foglalkozó Rosznyedr orosz állami ügynöksé­get, a Szövetségi Környezetvédel­mi, Műszaki és Nukleáris Ellenőrző Szolgálatot (Rosztyehnadzor), a Szövetségi Műszaki Szabályozási és Mérésügyi Ügynökséget (Rosz­­sztandart) és a Transznyeftyet. Putyin szombaton ígéretet tett arra, hogy ha a jelenlegi vizsgála­tok nem járnak eredménnyel, akkor a különleges szolgálatokat is be­vonja a folyamatba. A Transz­­nyefty orosz olaj szállítási vállalat elnökének tanácsadója pénteken Moszkvában elmondta, hogy bün-Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök utasítására tárcaközi vizsgálóbizottságot állítot­tak fel a Barátság kőolaj­­vezetéken át érkezett szennyezett olaj ügyében. tetőeljárás indult a Barátság kő­­olajvezeték olajának szándékos szennyezése miatt. Igor Gyomin szerint kimutatták, hogy a szerves klórvegyületek az olajat kisebb ter­melőktől begyűjtő Szamaranyefty- Terminal magánvállalat felügyele­te alatt álló mérőállomáson kerül­tek be a vezetékbe. Kedden Fehéroroszország leállí­totta, majd másnap részlegesen új­raindította a világos olajszármazé­kok Ukrajnába, Lengyelországba és a Baltikumba irányuló exportját. Szerdán a lengyel és a német olajfi­nomítók a szennyezettségre való hi­vatkozással elutasították az olaj fo­gadását, és az olajtranzit leállt a Ba­rátság kőolajvezeték északi ágán. Magyarországon a Mól pénteken je­lentette be, hogy átmenetileg felfüg­geszti a kőolaj átvételét a Barátság kőolajvezetéken. (MTI) (Lubomír Kotrha karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom