Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-27 / 98. szám

16 KITEKINTŐ PRESSZÓ 2019. ÁPRILIS 27. www.ujszo.com Az 5. században örményre fordított bibliai szöveg 15. századi kódexben A Nagy- és Kis-Kaukázus hegyei között s a vidék völgyeiben sokféle, eltérő nyelvű, vallású, kultúrájú nép vert tanyát a törté­nelem folyamán. Hódítók sora pusztította a törzseket, ugyanakkor a leigázók ott­hagyták kultúrájuk nyomát is e területen. A jereváni Matenaradan levéltár, kutatóintézet és múzeum épülete Meszrop Mastoc szobrával T öbb évezredes, viha­ros, harcokkal, küz­delmekkel teli törté­netet mondhatnak magukénak az itt élő népek. A feszültségek ma is élnek. A Szovjetunió szétesésével elképesz­tő indulatok szabadultak fel a nem­zetekben. Ennek kiváló keresztmet­szetét adja Szvedana Alekszijevics, a Nobel-díjas belorusz írónő El­hordott múltjaink című megrázó könyve. A Kis-Kaukázus Örményország északi részén húzódik, a valaha álta­luk birtokolt szent hegyük, az Ara­­rát csúcsa ma Törökországból tekint át. A hegy az örmények történelmé­nek jelentős szereplője. Ügy tartják, Noé bárkája ott feneklett meg, s fiának leszármazottját, Haikot tekintik ősatyjuknak, országukat Haisztannak nevezve. Armeniaként először Dareiosz idején, perzsa ék­írással rögzítették. Asszírok, görö­gök, perzsák, rómaiak, bizánciak, arabok, mongolok, törökök, oro­szok voltak urai e tájnak. Az örmények szívesen emlegetik régi dicsőségüket, Nagy-Ormény­­országot, amikor birodalmuk part­jait három tenger mosta. Keserű szívvel gondolnak vissza sorsüldö­­zöttségükre, különösen a 20. század eleji népirtásra, amelynek egyes becslések szerint Törökországban 1,5—2 millió örmény esett áldoza­tul. A genocídium során a kultu­rális értékek nagy része is megsem­misült. Örményország Törökországgal és A Kaukázus gyöngyszeme: Örményország (1.) Botero kültéri szobra Jerevánban Azerbajdzsánnal szomszédos hatá­rai zártak. Az országban körülbelül hárommillióan élnek, szerteszóród­va a világban ennél jóval többen. Az ország fővárosa, Jereván doku­mentumokkal igazoltan 2800 éve létező település. Hivatalosan a 12. főváros. Míg 1918-ban harminc­ezer lelket számlált, manapság kö­rülbelül egymillióan lakják. Számomra itt a legnagyobb él­ményt a Matenadaran múzeum, levéltár és kutatóhely jelentette. Az intézményben mintegy 450 ezer dokumentumot őriznek. Az épület előtt Meszrop Mastoc - szerzetes, teológus, iskolaszervező, bibliafor­dító -, az örmény írás megteremtő­jének szobra látható, előtte tanítvá­nya és életrajzírója, Korjun térdel. A megalkotott ábécé az örménység és a kereszténység megtartásának eszközévé vált már a Kr. u-i 5. szá­zadtól, betűi sajátosan számokat és imát is jelentenek. Az intézmény őrzi, gyűjti, menti és számon tartja a világban fellelhető örmény doku­mentumokat. Napjainkban a szíriai események nyomán Aleppóból és Damaszkuszból kaptak sok 11-12. századi kéziratot. A kiállításon so­káig elidőztem volna, a kézzel írott történeti, vallási, orvostudományi („tyúkszemtől kezdve szerelmi bá­natig”), zenei munkák iniciáléi, szépen formált betűi, a régi térké­pek látványa igazi élményt jelen­tettek. Magyar vonatkozás: az első örmény nyomdai betűkészletet Misztótfalusi Kis Miklós metszette az 1680-as években, Hollandiában. A velencei Lázár-szigeten élő ör­mény katolikus szerzetesek még a 20. század elején is használták. Magyar nyelvű kézirattal ottani ku­tató idegenvezetőnk eggyel találko­zott: örmény betűkkel egy népdalt rögzítettek. Egy-két kuriózumot hadd említsek. Egy 28 kg-os szer­tartáskönyvet 1915-ben, a török népirtás elől menekülve két darab­ban hozott át két asszony a határon. Naleki Gergely Siralmak, gyötrel­mek könyvét, „Szívből jövő fohász Istenhez”, sokan ma is párnán, a ház legelőkelőbb részén tartják. S végül: Mastoc imádságait, himnuszait is megőrizték az általa megalkotott írásjelek. A Kr. u-i 8. században - egy magyar forrás idegenvezetőnk szerint azt írja, hogy - az örmény nők is tudtak írni. Pedig Európa ek­kor még szinte analfabéta volt. A kelet-nyugat útvonalában fekvő várost többször feldúlták, házai le­égtek, csak egy-két 19. századi épü­let maradt meg az újkori örmény irodalom megteremtője nevét vise­lő Abovjan főutcán. Egyebek mel­lett egy bank vörös tufából emelt épülete áll ott, amelynek földszinti felirata jelenleg a pizza világuralmát hirdeti. A romboláshoz hozzájárult az 1988-as földrengés is, amelynek több tízezer áldozata volt. A város­kép meghatározó eleme a Cascade, valamint az opera és színház épü­lete. Az előbbi egy vízesést imitáló lépcsősor, amely előtt a tér, s az emelkedő szintjei kortárs alkotá­sok kiállító helyeiként szolgálnak. Meglepődve fedeztem fel a kolum­biai művész, Botero több kültéri szobrát is. Az ősi birodalom Urartu (Aratót) jelképe, a földbe fúródott nyílhegy is megjelenik. Az opera épülete 1933-ban készült el, terve 1937-ben aranyérmet nyert Párizs­ban. A nép szülötte Hacsaturján, a híres zeneszerző, akinek számos ba­lett- és zenekari művét az örmény népi dallamvilág ihlette. A Genocídium múzeuma állít em­léket a népirtások áldozatainak. Az örmény nép történelme során több pogromot szenvedett el. A sötétre elhatalmasodott rajta, összerop­pant. Befolyásos emberek közben­járására kiszabadult, ám élete utolsó 20 évét pszichiátriai intézetekben töltötte. Párizs mellett hunyta le örökre a szemét. A kiállítás megráz­za az ember lelkét; a múzeum mel­letti emlékműnél sokan helyezik el az emlékezés virágait. A város feletti hegyen magasodik az Örményország anyja szobor. A 30 méteres talapzaton álló 22 méter magas szobor kezében kardot tartva tekint a távolba, ahol a messzeség­ben az Aratót sejlik fel. Lenyűgö­zők a hegy méretei. A szobor előtti téren örök láng ég az elesetteknek: „A neved ismeretlen, a tetted hal­hatatlan” felirattal. A háborúknak emléket állító harci eszközök is idézik a múltat. Mögöttük békésen pihen a vidámpark óriáskereke. Az örmények most sem mondhatják el, hogy béke van az Olajfák hegyén. A Hegyi-Karabah miatti azeri-ör­­mény konfliktus rendezetlen, jelen­leg fegyverszünet él. Magyar emlékmű is található a városban: a II. világháborúban elhunyt magyar katonák és a Ma­gyarországon meghalt örmények tiszteletére. A Hrazdan folyón át­ívelő Győzelem hídját magyar és német hadifoglyok építették. A főtéren esténként zenélő szökőkút kápráztatja el fényjátékával az em­bereket. Jerevánban van a világszerte híres örmény konyak gyára is. A hegy­oldalban elhelyezkedő, hagyomá­nyos, színes tufából emelt épület kiállítással fogadja látogatóit. Pince­­alagútjaiban bemutatják a konyak-, helyesebben a brandykészítés törté­netét, folyamatát, a nevezetes láto­gatók, megajándékozottak fotóit, emlékeit. Annak idején annyi li­ternyi itókát ajándékoztak a magas szintű látogatóknak, ahány kilót nyomtak. Állítólag Jelcin elnök vizitálása után szűnt meg ez a gya­korlat. Churchillnek is az örmény konyak volt a kedvenc itala. Az immár francia kézben levő gyár egy hároméves s egy tízéves termékét mi is megkóstolhattuk. Nekem az utóbbi, az Akhtamar nevezetű vált kedvencemmé. A jereváni nagypiac pultjain szemet gyönyörködtető látvány a szárított gyümölcsök kínálata. Csábítóak a különleges formában csomagolt fi­nomságok. A várost járva azonban úgy láttam, a kisembereknek meg Szárított gyümölcsök a jereváni piacon hangolt múzeumi termekben fotó­kon, tudósításokon, számadatokon követhetjük nyomon ezeket. Egyes egyéni sorsok megrázó bemutatása a szörnyűségek hatására mutat rá. Ilyen például Komitasz - eredeti nevén Soghomon Soghomonian (1869-1935) — szerzetes története. Az ecsmiadzini teológián képezték s szentelték fel. Berlinben zenei ta­nulmányokat folytatott. Az örmény zenetörténet kiemelkedő egyénisé­ge volt, népdalokat gyűjtött, zenét szerzett, kórusával külföldön is népszerűsítette hazája muzsikáját. 1915 áprilisában örmény értelmisé­giekkel együtt táborba deportálták. Rögeszmés félelme, mások féltése (A szerző felvételei) kell küzdeniük a talpon maradá­sért. Szerény házak, kicsiny boltok, szerelőműhelyek sorakoztak a szál­lodánk mellett is. Jerevántól mindössze 20 kilométer­re fekszik Garni városa. A mintegy 8000 lelket számláló település több mint ezer évre tekinthet vissza. Né­hány száz évig az örmény királyok nyári szálláshelyeként szolgált. Leg­ismertebb látványossága, a pogány Mithrász szentély egy meredély szé­lén helyezkedik el. Mellette római kori fürdő maradványaira bukkan­tak. Napjainkban a nagyvárosból kiköltöző középréteg vásárol -itt telkeket, felújítandó házakat. Csermák Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom