Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-27 / 98. szám

2019. április 27., szombat, 12. évfolyam, 17. szám A szürke, ablaktalan, bunkerszerű betonkocka belülről világos és tágas Peter Keler bölcsője (1922) i Kiállítóterem (Fotók: TASR/AP, bauhauslOO.de) Bauhaus Parádé Weimarban Az új Bauhaus múzeum Weimarban Új Bauhaus múzeumot nyitottak a német­­országi Weimarban, az épp 100 éve alapí­tott művészeti és iparművészeti mozgalom első központjában, és elkezdődött A Bau­haus Weimarban él (Das Bauhaus lebt in Weimar) című fesztivál, amelyet szintén az évforduló alkalmából rendeztek. A Türingia tartományi város központjában álló ötszintes, 2000 négyzetméteres épü­let kívülről szürke, ablaktalan, bunkerszerű beton­kockának tűnik, belülről viszont világos és tágas, és az első kritikák szerint méltó otthon A Bauhaus Weimarból származik (Das Bau­haus kommt aus Weimar) című állandó kiállításnak, amelyen csak­nem 1000 alkotás - köztük például Breuer Marcel magyar formaterve­ző Vaszilij néven is ismert, B3 nevű széke - révén mutatják be az irány­zat történetét. A minimalista épület Heike Ha­­nada német építész munkája, 22,6 millió eurót költöttek rá, kivitele­zése három évig tartott. A tervet nemzetközi pályázaton választották ki, amelyen 536 építésziroda indult. A nyertes pályázatról sok vita volt, és a helyszínválasztással sem értett egyet mindenki. Az új múzeum a nemzetiszocialista múlt egyik fő helyi építészeti emléke, az úgyne­vezett Gauforum szomszédságában áll. A ma tartományi államigazga­tási irodaháznak használt épületből irányították a náci rezsim idején a térségben kényszermunkásokkal végeztetett beruházásokat, felépíté­sében is részt kellett venniük kény­szermunkásoknak, akiket a közeli Buchenwald koncentrációs táborá­ból vezényeltek ki. Az új múzeumot tudatosan helyez­ték el a Gauforum közelében, mert nem lehet a Bauhausról az elűzeté­­sének története nélkül megemlé­kezni - hangsúlyozta a megnyitó ünnepségen Benjamin-Immanuel Hoff tartományi kultuszminisz­ter német hírportálok beszámolói szerint. A hivatalos ünnepség után háromnapos népünnepély kez­dődött 24 helyszínen. Nemcsak a Bauhaust ünneplik, hiszen 2019 az első modem demokratikus né­met államberendezkedés, a weimari alkotmány kidolgozásának is a 100. évfordulója. A fesztiválon egyebek mellett hang- és fényins­tallációk, bábszínházi és táncszín­házi előadások, performanszok és hangversenyek révén mutatták be a Bauhaus és a német köztársaság születésének korát, és a látogatók ingyen tekinthették meg az új mú­zeum kiállítását. A Bauhaus interdiszciplináris és nem­zetközi tervezőiskolaként indult. A nácik számolták fel. Alapításá­nak 100. évfordulójára alkalmából nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek előtte szerte Németor­szágban. A Bauhaus Németország „legjelen­tősebb és leghatásosabb kulturális vívmányai közé tartozik”, és „a modernség szinonimája lett” - emelte ki Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök még janu­árban Berlinben az egész évben tartó rendezvénysorozatot elindító összművészeti fesztivált megnyitó beszédében. Az első, weimari ter­vezőiskola megalapításától az utol­só - berlini - iskola bezárásáig alig 14 év telt el, az eredmények mégis világraszólóak - húzta alá az állam­fő. Mint mondta, 1919-től 1933- ig „egy csoport ihlettel teli alkotó nagyszerű dolgokat hozott létre az építészetben, a képzőművészetben, a táncban, a formatervezésben, a tipográfiában, de a fotográfiában és a filmben is”. A weimari intézményt vezető Wal­ter Gropius és az utána következő igazgatók - Hannes Meyer és Lud­wig Mies van der Rohe - a nem­zetközi művészeti avantgárd egyik központjává tették az iskolát, olyan alkotókat nyertek meg oktatónak, mint Paul Klee német és Vaszilij Kan­­dinszkij orosz festőművész. (MTI) Álarcos nő Breuer Marcel magyar formatervező B3 nevű székében. Az álarc Oskar Schlemmer, a ruha Lis Beyer munkája Walter Gropius portréja az egyik kiállítóteremben » 100 éves a Bauhaus » A Staatliches Bauhaus épí­tészeti és művészeti iskola az 1860-ban alapított Nagy­hercegi Szász Művészeti Iskola és az 1908-ban lét­rehozott Weimari Képzőmű­vészeti Akadémia összevo­násával jött létre 1919-ben a fiatal és neves építész, Walter Gropius vezetésével. • A fogalommá vált Bauhaus elnevezés szójátékkal, a né­met Hausbau (házépítés) szó tagjainak felcserélésével szü­letett meg, és már önmagá­ban is újszerűséget sugallt. A Bauhaust összművészeti (Gesamtkunstwerk) alkotá­sok megteremtésére hozták létre. ■ A tervezési és a gyártási folyamatba a már megszo­kott oktatási alapok mellett a művészet, építészet, ipari formatervezés és tipográfia egyes elemeit is beépítette. A hallgatók féléves bevezető tanfolyam után kerültek a műhelyek­be, ahol a gyakorlatok két tanár - egy kézműves és egy művész (formamester)- felügyeletével folytak, így biztosították a művésziség és a gyakorlati kivitelezés egyensúlyát. A hallgatók három év műhelymunka után segédlevelet kaptak, és folytathatták tisztán művé­szeti stúdiumaikat. «A legendás Bauhaus-is­­kola mindössze 14 évig működött. A belső ellentétek miatt Gropius 1928-ban lemondott az igazgató­ságról, a vezetést Hannes Meyer vette át, de 1930-ban ő is távozásra kényszerült. Az új igazgató Ludwig Mies van der Rohe lett, aki magániskolává alakította az intézményt, amelyet az egyre erősödő nácik a „degenerált művészet", a „kozmopolita modernizmus", a kommunista értelmiség gyűjtőhelyének minősítet­tek. Hatalomra kerülésük után a politikai rendőrség (Gestapo) zaklatni kezdte a Bauhaust, amely 1933-ban beszüntette működését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom