Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-27 / 98. szám
www.ujszo.com I 2019. április 27. KOZELET 13 A szlovák gazdaságnak is fájhat a kemény brexit A szlovák kivitel nagyjából 5 százaléka irányul Nagy-Brltannlába, aminek a felét az autók, harmadát pedig a gépipari termékek adják (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák cégek 61 százaléka szerint a brit EU- tagság megállapodás nélküli megszűnése, vagyis az úgynevezett „kemény brexit" a szlovák gazdaságot is érzékenyen érinti - derül ki a ÓSOB Bank és a Datank ügynökség legfrissebb felméréséből. „A britek közelgő kilépésével párhuzamosan nő a cégek pesszimizmusa, az egyes társaságok között azonban látványos különbségek vannak. Nagy általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb egy társaság, annál sötétebb színekben látja a britek kiválását” - nyilatkozta Marek Gábris, a CSOB vezető közgazdásza. Hogy a brexit nem lesz hatással a szlovák gazdaságra, azt a megkérdezett cégvezetők alig negyede gondolja. A brit-szlovák kereskedelmi kapcsolatok alakulását illetően jóval nagyobb a pesszimisták aránya: a cégvezetők több mint kétharmada biztos benne, hogy a brit behozatal és Szlovákia Nagy- Britanniába irányuló kivitele visszaesik. Gábris szerint a cégvezetők pesszimizmusa indokolt, hiszen több ágazatban - elsősorban az autó- és gépiparban - fontos kereskedelmi partnernek számítanak a britek. A szlovák kivitel nagyjából 5 százaléka irányul a szigetországba, aminek a felét az autók, harmadát pedig a gépipari termékek adják. A CSOB felmérését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legutóbbi tanulmánya is alátámasztja, eszerint ugyanis súlyos hatást gyakorolna régiónk exportjára a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése. A szlovák gazdasági termelés összértékének az 1 százaléka lenne kitéve a negatív hatásoknak. „A kisebb szlovákiai cégek többsége ugyanakkor nem tart a brexittől, hiszen a tevékenységi körük általában nem terjed túl a szomszédos országokon” - tette hozzá Dása Polláková, a CSOB kis és közepes cégekért felelős osztályvezetője. (mi, tasr) Kiska-ügy: már Ficót és Bugáit is kihallgatták ÖSSZEFOGLALÓ Robert Fico (Smer) vallomást tett Andrej Kiska köztársasági elnök megzsarolásával kapcsolatban. Az államfő azzal vádolja Ficót, hogy megfenyegette őt az alkotmánybíró-választás előtt. Pozsony. „Azt mondta, ha nem nevezem ki őt alkotmánybírónak, személyes bosszút indít ellenem” - jelentette ki néhány héttel ezelőtt Kiska. Fico tagadta az államfő állítását, és azt mondta, késlekedés nélkül hajlandó vallomásttenni. Az ügyben a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) február végén indított eljárást. Az ügyben tanúként hallgatták ki Andrej Kiska államfőt, Roman Krpelant, Kiska szóvivőjét, Bugár Bélát, Peter Pellegrinit és Robert Ficót is, tájékoztatott Matej Izakovic, a Pozsonyi Kerületi Ügyészség szóvivője. Hozzátette: a folyamatban lévő nyomozásra tekintettel jelenleg nem adható bővebb tájékoztatás. Kiska szerint a fenyegetésekről Bugár Béla (Híd), a parlament alelnöke és Peter Pellegrini (Smer) kormányfő is tudott. Állítólag Bugár adta át neki Fico üzenetét, hogy indulni fog az alkotmánybírói posztért, és az államfő vagy kinevezi őt az Alkotmánybíróság elnökének, vagy tovább fog harcolni ellene. Kiska állítja, hogy a 2014-es államfői kampányához fűződő KTAG cég ellen indított büntetőeljárás is Fico személyes bosszújának része. „Kiskának a személyes támadások helyett inkább azt kellene megmagyaráznia, hogy miért kötődik egy olyan céghez, amely egy 146 000 eurós jogosulatlan áfa-visszaigényléssel lehet kapcsolatban” - reagált a Smer elnöke. (tasr, nar) RÖVIDEN Nem volt bűntett a Greenpeace-tüntetés Pozsony. Nem tekinthető általános veszélyeztetésnek, vagyis bűncselekménynek az aktivisták tette, akik tavaly felmásztak a nyitranováki bánya aknatornyára. Erről a Trencséni Kerületi Rendőrkapitányság határozott, amely az ügyet továbbította a privigyei (Prievidza) körzeti bányahivatalnak. Ez utóbbi szabálysértési eljárás keretében fogja vizsgálni az esetet. „A nyomozó határozata azt igazolta, amit kezdettől fogva magyaráztunk. A Greenpeace aktivistái nem követtek el bűncselekményt, tehát nem veszélyeztették senki testi épségét, életét, tulajdonát. Jelenleg olyan komoly problémával kell szembenéznünk, mint a klímaváltozás, az aktivisták cselekedete tehát bátor tett volt, nem bűncselekmény” - mondta Ivana Kohutková, a Greenpeace Szlovákia igazgatója. (TASR) Háromnegyedes kormányzati túlsúly a magyar médiapiacon KÓSAANDRÁS A Mérték Módiaelemző Műhely összesítése szerint a kormányzati, vagy kormányközeli médiumokhoz ment 2017-ben a magyar médiapiaci bevételek 78 százaléka. Ha létezne bármilyen összesítés arról, hogy a magyar kormánypárti politikusok mely kifejezéseket használják a leggyakrabban, Soros György nevének emlegetése után minden bizonnyal éles versenyben lenne a dobogó második fokáért a „migránsok” mellett a „liberális médiatúlsúly” kifejezés. Kormányoldalon evidenciaként kezelik, hogy a magyar médiapiacot még mindig a „liberális”, „migránsbarát” médiumok uralják. Ehhez képest Orbán Viktor a Népszava kérdésére, hogy ha szerinte is a „liberális” vagy ellenzéki médiumok vannak túlsúlyban Magyarországon, akkor miért ignorálja évek óta a választók nagyobbik része által követett sajtótermékeket, csak annyit mondott, hogy azért, mert az ott dolgozó újságírók „bikaviadalnak” fogják fel az interjúkészítést. Árbevételi adatok Bevallottan a fentiek ellensúlyozására jött létre 2018 novemberében Orbán Viktor egyik bizalmi embere, Liszkay Gábor vezetésével a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amihez rövid időn belül több mint 400 médium csatlakozott, úgy, hogy tulajdonosaik „felajánlották” őket az alapítványnak. A Mérték Médiaelemző Műhely most azt vizsgálta meg, az árbevételi adatok alapján mekkora a kormánypárti vagy kormányközeli médiumok súlya a magyar médiapiacon. Mivel a 2018-as adatok még nem érhetőek el, az egy évvel korábbi számokkal dolgoztak, de nagyságrendileg azóta biztosan nem változott a helyzet, bár némi átrendeződést hozott a médiapiacon, hogy a KESMA-n belül is voltak - egyelőre kisebb - változások, megszűnt például a Magyar Idők, illetve Magyar Nemzet néven folytatja tovább február óta. Vizsgált médiumok A kutatásban a politikai napi-, és hetilapok, a megyei lapok, a bulvár napilapok és az ingyenesen terjesztett - erősen bulváros - Lokál kiadóit vették számításba. A rádiók közül az országos kereskedelmi Retro rádiót, a gyakorlatilag szintén az egész országban fogható Rádió 1-et, valamint három politikai adót: az Info rádiót, a Klubrádiót és a Karc FM-et. A tévécsatornák esetében az RTL Klubot, a TV2-őt, és a három hírcsatornát, az ATV-t, a Hír Tv-t és az Echo Tv-t vették figyelembe - utóbbi néhány hete megszűnt, de nem volt jelentős szereplő hirdetési szempontból sem. Az online piacon az Index, az Origó, a 444.hu és a 24.hu jött számításba, a hvg.hu bevételeit a nyomtatott hetilaphoz számolták. Sem a rádiós, sem a televíziós piac elemzésénél nem vették figyelembe az MTV illetve a közrádió csatornáit, mert nem lehet tudni, hogy a közmédia teljes éves, nagyságrendileg 94 milliárd forintos költségvetéséből mennyi a bevétele ezeknek. A KESMA-n túl megállapítottak egy KESMA+kormánypárti kategóriát is, amibe az alapítványhoz közvetlenül nem tartozó médiapiaci szereplőket sorolták, a már említett TV2-őn és Rádió 1 -en túl a Demokrata című hetilapot és a Magyar Hírlapot. így a 2017-es árbevételi adatok alapján a nyomtatott lappiac volumene 60 milliárd forint volt, ebből a KESMA-hoz ment 46,8 milliárd forint, a KESMA+kormánypárti kategória már 48,1 milliárddal gazdagodott, ami 78, illetve 80,2%-os részarányt takar a teljes piacon - vagyis 22, illetve 19,8%-os bevételi részesedés jutott a „liberális médiatúlsúly” szereplőinek. A rádiók esetében a 3,6 milliárdos bevételből 0,6 milliárd ment az alapítvány rádióihoz, míg 3,1 milliárd az ezen felüli kormánypárti adókhoz (elsősorban a Rádió 1 -hez), amivel 8, illetve 86,8%-os részesedést értek el. A tévéknél az RTL piacvezető szerepe némileg kiegyensúlyozottabbá teszi a képet: itt a „KESMA- tévék” vittek el a 77 milliárdos piaci bevételből 6,5 milliárdot, a KESMA+kormánypárti kategóriás TV2-vel ez a szám már 41 milliárdra nőtt, de még így is „csak” 8,4-, illetve 52,8%-os részesedést tudhat magának a kormányoldal. Végül az online piac valóban kiegyensúlyozottnak mondható, a 11.5 milliárdos összes bevétel 5,6 milliárdja ment összesen a KESMA+kormánypárti szektorba, amivel éppen sikerült kisebbségbe csúszni 49,2 százalékos részesedéssel. így összességében a 2017-es 152,7 milliárdos médiapiaci tortából 59,2 milliárd forintos szelet jutott a KESMA-nak, a kormánypárti szatellitmédiumokkal kiegészítve a szám már 97,9 ifiilliárdra nő, ami 38,8, illetve 64,4 százalékos részt takar. A Mérték megnézte azt is, hogy változnak a számok, ha ehhez hozzáadják a közmédia bevételeit is: így a teljes árbevétel 152,7-ről 246,7 milliárd forintra nő, amiből a KESMA+ kormánypárti+közszolgá-lati szekció már 191,8 milliárdhoz jutott, ami a teljes médiapiaci bevétel 77,8 százaléka. Ilyen a médiatúlsúly. Orbán Viktor elégedett lehet, már a médiapiac jelentős része engedelmeskedik a kormánynak (Forrás: Facebook)