Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-26 / 97. szám
101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2019. április 26. | www.ujszo.com Mindennek nevet adni de miért? (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Megszületésünkkor szüléink nevet adnak nekünk - ezt természetesnek vesszük. Ám emellett az ember hajlamos az égegyadta világon mindenhez nevet társítani. Nem sokszor gondolkodunk rajta, miért van az, sokan élettelen tárgyaknak (régi varrógép, hűtő, számítógép...), háznak is nevet adnak. Valaki Marisnak hívja mosógépét, más Pirosnak bicaját, Vörös Villámnak motorkerékpárját. Egy ismerősöm barátja Királylánynak nevezi autóját. Autós névadás kapcsán megéri elolvasni a Bababilikék bébibálna és kockabogár, avagy az autónevekről c. tanulmányt (Névtani Értesítő, 2010), amelyben a szerző, Bágyi Barbara azt is leírja, kutatása során 280 autónevet gyűjtött össze. Ősemberek miként szólították egymást? Nem tudni. Ám az szinte biztos, az írott nyelvek megjelenésétől kezdve már használtak neveket eleink, így ez az ősi Mezopotámiában és/vagy az ókori Egyiptomban történhetett (az egyik ismert, 5000 éves babiloni ékírásos agyagtáblán egyes történészek szerint az utolsó két írásjel egy név, Kushim, aki talán a szöveg lejegyzője lehetett, de mások ezt vitatják). A címbeli kérdésre a lehetséges válasz a lélek rejtelmeiben keresendő. A pszichológia tudorai szerint e szokás részint onnan ered, formájuk miatt némely tárgyak, bizonyos szögből nézve, mintha állat- vagy emberszerünek látszanának. Bárkivel előfordulhat, egy jármű lámpáiban „szempárokat lát” - ez, jóllehet, csak a valóság félreértelmezése, de az ilyesmi mégis az életünk része. Idevágó a pareidolia fogalma. E lélektani jelenséget jelölő görög kifejezést arra mondják, ha valamely alakzatban szempárt, arcot vélünk felfedezni: például egy amúgy gyorsan tovatűnő felhőben, egy fa szabálytalan lombozata által vetett árnyékban, egy foltokban túlpirult ke-A hurrikánoknak is nevet adunk nyérszeletben. Meglepő eredményre jutott egy, a Journal of Experimental Social Psychology 2014. májusi számában kiadott amerikai kutatás: az antropomorfizmus (ezt emberi jelleggel felruházott tárgyakra mondják) növeli az önvezető autók iránti bizalmat. Amikor az ember valamilyen szinten képes kapcsolatot teremteni egy tárggyal, hajlamos azt emberinek tekinteni; innen csak egy lépés, hogy nevet is ad neki. Mellékszál: 2007-ben a Journal of Personality and Social Psychology közölte a Princeton, a Harward és a Nyugatontáriói Egyetemek kutatóinak eredményét, amely szerint a robotok emberibbnek tűnhetnek, ha mozgásuk sebessége jobban hasonlít az emberekéhez. Az emberekben kialakult egy nem a valósághoz igazodó képzet, hogy egy gép megbízhatóbb, kevésbé hibaképes, ennek folytán, ha egy járgány gyakran lerobban, tulajdonosa önmaga kiszámíthatatlanságát vetítheti a gépre, amitől aztán azt is „emberinek képzeli”. A névadás segíthet az egyénnek elkülöníteni a magántulajdonát a köztulajdontól. Sajátját ő nevezi el, másét nem érzi szükségesnek elnevezni. Ráadásul egy névvel felruházott eszközről azt érezheti, az őt szolgálja ki. Szóba jöhet az elnevezés, ha valami oknál fogva mély érzelmi kapcsolat fűz valakit egy tárgyhoz, lehet ez ajándéktárgy, de villanyszerelő is nevet adhat fúrógépének. Fajunk alapvetően társas lény, ezért nem meglepő, ha egyes elmagány osodottan élők megpróbálj ák az egyedüllétük miatti hiányt ellensúlyozni, gyakran háziállattal, de akár kedvenc tárgyuk megszemélyesítésével (Chicagói Egyetem kutatása, Psychologycal Science, 2008). Történelmünk során olyankor is személy- vagy becenevet kaphat eszköz, gép, jármű, találmány, ha a maga területén korszakváltást hoz, jelentős hatása lehet háborúban, fontos a feltalálónak, hasznára válhat a jövő nemzedékeinek, netán egy nemzet számára jelképez valamit. Nevesítettek sok hajót, mozdonyt (a MÁV 275-ös típusú gőzmozdonyának beceneve: Nyalóka), harangot (a lengyelországi Krakkó Zsigmondharangjának hangja ritkán hallható, például új pápa választásakor). James Hargreaves szövőszéke Fonó Jenny néven ismert. Szomorú, de közismert sok, emberpusztító fegyver és harci jármű kód- vagy beceneve: Nehéz Gusztáv vasúti ágyú, Matilda harckocsi, s az emberiség szégyenfoltjai, Little Boy és Fat Man, az amerikaiak által Japánra ledobott két atombomba. Találmányok sokszor kapják nevüket - gyakran utólag - a feltalálóról: archimédeszi csavar, pasztörizálás, Tesla-tekercs, Zeppelin léghajó, Petri-csésze, Braille-ábécé. A pezsgőfürdő eredeti neve is a feltaláló családnevéből ered: Candido Enzo Jacuzzi. Bíró László József golyóstollát a franciák ma is „biro”-ként ismerik. Hogy a Föld minden szegletében mennyire ragaszkodnak a személynevesítés szokásához azt sok terület igazolja. Földrajzi helyek: Bolívia állam neve Simon Bolivar után. Öltözet: Stetson kalap; John Batterson Stetson az első modelljét még a Préri főnöke néven árulta. Eszmeiségek: husákizmus; Gustáv Husák néhai csehszlovákiai elnökről. Bútorok: rekamié; Juliette Récaimer a korai 19. századi irodalmi és politikai körök híres nőalakja. Hajfazon: Kleoptra-frizura; VII. Kleopátra, az ókori Egyiptom utolsó fáraója után. Tudományterületek átszőtte világunk más tészta, mert bár ezek szakemberei is élnek a névadás lehetőségével, de náluk az ind(ok) nem lelki hátterű. Kémiai elemek: einsteinium. Rovarok: Enigmatica hangaya; az Ausztráliában honos Hangay rejtélyes gyászbogarat Dr. Eric Glasswell Matthews és Dr. Merkl Ottó, a faj leírói nevezték el Dr. Hangay György entomológusról. Növények: Kitaibel-mályva; Kitaibel Pál botanikusról. Ásványok: kochsándorit; Koch Sándor mineralógus után. Az emberi testet kutatók neve is megnevezéssé válhat: a Bartholinmirigyek; első lejegyzője Caspar Bartholin. Betegségek: Cameykomplex; e ritkán előforduló kórképet J. Aidán Camey írta le. Szinte nem telik el úgy hónap, hogy ne kapna nevet egy trópusi vihar, tájfún (Jongdari, 2018. június), hurrikán, ciklon (Idái, 2019. március). Mindezekre azért van szükség, mert segítenek a rengetegben eligazodni! Mindent összevetve, a névadás történelmi korszaktól, nemtől, tárgykörtől, mindentől függetlenül (vagy pont ezektől függően, attól függ, honnan nézzük!) az emberiség fejlesztéseinek nyomát is jelzi. A nagyon aktív csillagok elfűjják a bolygók légkörét A felismerés jelentősen csökkentik annak a valószínűségét, hogy a Naprendszeren kívül életet találnak (Fotó: Shutterstock) MTI-HÍR t A csillagoktól bizonyos távolságokra, tehát az álhető zónában lóvő bolygókon az élettel potenciálisan összeegyeztethető körülmények alakulhatnak ki. A nagyon aktív, fiatal csillagok azonban szó szerint elfüjhatják ezeknek az égitesteknek a légkörét — állapította meg egy osztrák kutatócsoport az Astronomy & Astrophysics Letters című szaklapban megjelent tanulmányában. A Földhöz hasonló bolygók utáni kutatás során viszonylag kis távolságra több Jelöltet” is megfigyeltek az egyre nagyobb teljesítményre képes teleszkópokkal. A keresés során elsősorban olyan bolygókra koncentráltak, amelyek úgynevezett M- törpék (M színképosztályhoz tartozó csillagok) körül keringenek - közölte a Bécsi Egyetem. Az egyetem és az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Űrkutatási Intézetének (IWF) kutatói vizsgálataik során arra keresték a választ, hogyan hat a Földhöz hasonlatos bolygók légkörére, ha egy ilyen nagyon aktív csillag röppályáján találhatóak. Bár az M-törpék kisebbek és hűvösebbek, galaxisunkban gyakrabban fordulnak elő, mint a Nap osztályába tartozó csillagok. Miközben a Nap a nagy aktivitású időszakát létezése első százmillió évében élte és a nagy energiájú UV-és röntgensugárzás kibocsátása később csökkent, az M-törpéknél ez másképpen van. Ezeknél a magas kibocsátási periódus több évmilliárdon át tarthat. A sugárzás erőteljesen felhevíti a külső légköri rétegek gázait. Ez ahhoz vezethet, hogy ezek a gázok eltűnnek a világűrben. A kutatók azt számolták ki, milyen gyorsan zajlik ez a folyamat. A nagyon aktív csillag körül keringő, Földhöz hasonló bolygók esetében a modellszámítások szerint csillagászati mértékkel nagyon gyors a légkörveszteség: mindössze egymillió év alatt elfüjná egy csillag a Föld légburkát. Miközben a Földnek a csekély napaktivitás miatt több százmillió év alatt lehetősége volt felépítenie nitrogénlékörét, az' M-törpék körüli lakható zónában keringő bolygók számára nem áll rendelkezésre több idő. Itt évmilliárdokba telne, míg kialakulna egy vastagabb burok. Az új felismeréseknek hatása van az élet jelenlétére is, és jelentősen csökkentik annak valószínűségét, hogy a Naprendszeren kívül életet találnak - fejtették ki a kutatók.
