Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-01 / 77. szám

6 KÖZÉLET 2019. április 1. | www.ujszo.com Szlovákia első elnöknője Ellenzői azt hangoztatták a leggyakrabban, hogy isme­retlen és a politikában nul­la tapasztalattal rendelkező személy nem lehet államfő. Caputová viszont távolról sem volt ismeretlen és tapasztalat­lan. Rendszeresen foglalkozott közügyekkel, bírálta az igaz­ságszolgáltatásban uralkodó állapotokat. Harabin ellen „Ha a bírók úgy gondolják, hogy Ste­fan Harabin ideális jelölt az igazság­szolgáltatás leg­magasabb poszt­jainak betöltésé­re, akkor ők az országban az utolsók, akik még ezen a vélemé­nyen vannak” - írta Caputová egyik kom­mentárjában még 2014- ben. Akkor még nem sej­tette, hogy néhány éven belül épp Harabin lesz az egyik vetélytársa az ál­lamfői posztért folytatott harcban. Mikor felmerült, Harabin bekerülhetne az államföválasztás második fordulójába, kész volt Ro­bert Mistrík javára lemon­dani az államfői posztról. Egyértelmű feltételt fogal­mazott meg: ha az a veszély fog fenyegetni, hogy a máso­dik fordulóba a Smer jelöltje és Harabin jut tovább, inkább lemond a jelölésről. A sors végül úgy hozta, hogy az, aki lemondott, Mistrík volt, hiszen az egyre gyakrabban megjele­nő közvéleménykutatásqkban jelentősen megugrottak Capu­tová preferenciái. Először Elnöknők a világban A világ 205 országa közül jelenleg 11-nek áll az élén választott női államfő. A máltai Coléira Precán kívül mindegyikük országa első női elnöke. Mistríket, majd^ a Smer je­löltjét, Maros SefCoviöot is megelőzte a felmérésekben, s végül az államföválasztás első és második fordulóját is meg­nyerte. A kezdet .. A kampány során teijedő álhírek szerint Stefan Strapák milliomos családjába szüle­tett, ám az új államfő azt állítja, hogy egy normális, középosztálybeli család­ból származik. Pozsonyi ! születésű anyja admi­nisztratív alkalmazott volt egy cégben, apja egy biztosító fiókiro­dáját vezette. ,Apám egészen a 17. szá­zadra visszamenőleg kidolgoztatta a csa­ládfánkat, s ebből ki­derült, hogy elődjeink nagyrészt gazdák, bo­rászok voltak” - mondta Caputová. Zuzana Caputová, szül. Strapáková, 1973. június 21-én született Pozsony­ban. A pozsonyi Komensky Egyetem Jogi Karán végez­te tanulmányait, amelyeket 1996-ban fejezett be. A tanulmányai elvégzése után a Bazini Városi Hivatal­ban dolgozott, először a jogi osztály asszisztenseként, majd a városi hivatal elöljárójának a helyetteseként. 1998 és 1999 között általános menedzs­ment - változásmenedzsment képzésre járt, 1999-ben pedig az oktatási minisztérium által akkreditált közvetítői kurzust végezte el. A környezetvéde­lemmel foglalkozó ügyvédek világszervezetének, az ELAW- nak a tagja. „Eredetileg pszichológi­át akartam tanulni. Értelmes dolognak tartom, ha valaki olyan munkát végez, amely valami fontosat szolgál. A környezetvédelmi kérdések a legfontosabb értékek közé tartoznak, hiszen az élettel és az egészséggel függnek össze. Ügyvédként tehát ezekkel az ügyekkel kezdtem el foglal­kozni” - mondta a Pezinéan nevű helyi újságnak. Sikeres aktivista 1998-tól a civil szférában kezdett működni. Az EQ Klub polgári társulás projektmene­dzsereként a helyi közösségek építésén dolgozott. 2001-től a Via Iuris társu­lással kezdett együttműködni. 2010-től a társaság ügyvéd­jeként dolgozott. A Via Iuris polgári társulás, amely az embereknek segít a jogaik vé­delmében, illetve abban, hogy részt vehessenek a közügyek­ben. Zuzana Caputová „A közhatalom nyilvános ellen­őrzése” és a „Köztisztviselők felelőssége” című témákkal foglalkozott, ezenkívül hang­súlyozta annak fontosságát, hogy a nyilvánosság is bele­szólhasson a nagyberuházá­sokkal kapcsolatos döntésho­zásba. Már az egyetem elvégzése után bekapcsolódott a bazini szemétlerakó létrehozása ellen folytatott harcba, amely még a kilencvenes évek végén kez­dődött. 1999-ben jelent meg az az információ, mely szerint Bazin központja közelében, a régi szemétlerakó mellett egy újat akarnak kialakítani. A le­rakó nagysága már a létreho­zása első fázisában tizenegy Kereti Kaljulaid (Észtország) 49 éves, 2016 óta hivatalban Az Európai Számvevőszéknél tevékenykedett, és a konzervatív Pro Patria párt színeiben politizált. Megválasztásakor a parlament öt nekifutásra nem tudott elnököt választani, a hatodik alkalommal a sötét ló Kaljulaid mögé a teljes politikai paletta felsorakozott. Névjegy • Név: Zuzana Caputová, született Strapáková • Életkor: 45 éves • Családi állapot: elvált, partnere Peter Koneöny • Gyermek: két lány • Lakhely: Bazin (Pezinok) • Nyelvtudás: angol- és orosznyelv • Tanulmányai: 1991-1996 a pozsonyi Komensky Egyetem Jogi Kara • Szakmai előmenetele: egyetemi tanulmányai alatt a bazini önkormányzat jögi osztályán asszisztens, később a hivatalvezető helyettese. 1998- tól dolgozik a civilszférá­ban, jobbára a közigazgatás problémáival, valamint zak­latásnak kitett gyermekekkel foglalkozik. 1999- től a bazini hulladéktá­rolót ellenzők kulcsfigurája, melyért 2016-ban Goldman­­díjjal (a környezetvédelem No­­bel-dfjának tartott kitüntetés) tüntették ki. 2001-2010 a Via luris jogásza Aktívan részt vett a meéiari amnesztiák eltörlését szorgal­mazó petíció elindításában. és fél futballpálya méretét tette volna ki, a mélysége pedig egy négyemeletes háznak felelt volna meg. A Legfelsőbb Bíróság 2013- ban visszavonta a lerakó létre­hozásával kapcsolatos enge­délyt. „Az egész közösség el­lene volt egy újabb hatalmas környezeti tehernek, amelyet a hatalmi gépezet törvénytelenül akart létrehozni a városunk­ban. Összefogtunk, és 14 és fél év után sikerült a győzelem” - mondta Caputová. 2016-ban Goldman Kör­nyezetvédelmi Díjat kapott, amelyet az ökológia Oscar-dí­­jának is neveznek. A Meéiar­­amnesztiák eltörlése érdeké­ben folytatott aláírásgyűjtésbe is aktívan bekapcsolódott. 2017 szeptemberében kilé­pett a Via luris csapatából, és folytatta az ügyvédi munkáját, továbbra is környezetvédelmi témákkal foglalkozott. Út a politikába Caputová 2017-ben lépett először a politikába. Az újon­nan megalakult Progresszív Szlovákia mozgalomban az igazságszolgáltatással, a kor­rupcióellenes harccal és a környezetvédelmi kérdésekkel kezdett foglalkozni. „Ügyvéd­ként csak konkrét ügyekben tudok konkrét embereknek segíteni. Szlovákiának viszont rendszerszintű változásokra van szüksége, s én ezekhez akarok hozzájárulni” - ma­gyarázta akkoriban Caputová, miért lépetta politikába. Zuzana Caputová 2019. ja­nuár 24-én adta le az államfő­választáson való indulásához szükséges aláírásokat, ame­lyekből több mint 18 40Ó-at si­került összegyűjtenie. „Eddig is arra törekedtem, hogy segít­sek azoknak az embereknek, akik jogtalanság vagy igazság­talanság áldozatai lettek. Azt gondolom, hogy az a fontos, hogy ebbén a pozícióban egy olyan ember legyen, aki kiáll az emberek és az igazságosság mellett” - mondta az elnökvá­lasztással kapcsolatban. Caputovát június 15-én ik­tatják be hivatalába, itasr, dem) Caj Jing-ven (Tajvan) 62 éves, 2016 óta hivatalban A liberális Demokratikus Progresszív Párt jogász politikusa az első olyan tajvani elnök, aki korábban nem volt Tajpej polgármestere. Elnökké választása előtt miniszterelnök-helyettes volt. Kampányában két macskája is részt vett. Dalia Grybauskaité (Litvánia) 63 éves, 2009 óta hivatalban A litván vasladyként is emlegetett politikus (aki egyébként feketeöves karatéka) államfővé választása előtt volt külügyminiszter-helyettes, pénzügyminiszter és az EU pénzügyi tervezési és költségvetési biztosa is. Marie-Louise Coléira Preca (Málta) 60 éves, 2014 óta hivatalban Málta második női elnöke a Máltai Munkáspárt színeiben politizált, húsz éve a parlament tagja, volt család- és szociális ügyi miniszter és EP-képviselő is. Az ő nevéhez fűződik a gyermek­­védelmi reform. Kolinda Grabar-Kitarovic (Horvátország) 50 éves, 2015 óta hivatalban 2003-ban került be a parlamentbe a konzervatív Horvát Demokradkus Közösség tagjaként, európai ügyek minisztere, később külügyminiszter volt. Az ország történetének legkisebb különbségével, ,48%-kal győzött az elnökválasztáson. Szalome Zurabisvili (Grúzia) 67 éves, 2018 óta hivatalban Grúz bevándoriók gyermekeként Párizsban született. Franciaország grúziai nagykövete volt, később felvette a grúz állampolgárságot, és grúz külügyminiszter lett. Elnökként szakított elődje túlzó luxusával, szerényebb rezidenciába költözött. Bindhádévi Bhandárí (Nepál) 57 éves, 2015 óta hivatalban Államfővé választása előtt a Nepáli Kommunista Párt alelnöke és a Nőszövetség elnöke volt. Első nőként az ország védelmi minisztereként is dolgozott, korábban pedig a környezetvédelmi tárcát vezette. Hatimah Yacob (Szingapúr) 64 éves, 2017 óta hivatalban A Népi Akciópártban kezdte politikai pályafutását, volt sport- és ifjúsági miniszter, majd a pariament elnöke. A legutóbbi elnökválasztáson egyedüliként felelt meg a feltételeknek, Szingapúr első muzulmán elnöke. Sahle-Work Zewde (Etiópia) 69 éves, 2018 óta hivatalban Megválasztása előtt karrierdiplomata volt, ő volt a második nő, aki az országot nagykövet­ként képviselhette, valamint az ENSZ-ben is jelentős pozíciókat töltött be. Jelenleg az egyetlen női államfő Afrikában. Paula-Mae Weeks (Trinidad és Tobago) 60 éves, 2018 óta hivatalban A Népi Nemzeti Mozgalom jelöltje volt az egyetlen jelölt a tavalyi elnökválasztás napján az elnöki posztra, így szavazás nélkül került az államfői szék­be. Végzettsége szerint jogász, nyugdíjba vonulásáig bíróként dolgozott. Hilda Heine (Marshall-szigetek) 67 éves, 2016 óta hivatalban Heine volt az első Marshall-szigeteki lakos, aki doktori címet szerzett, és egy női jogvédő szervezetet is alapított. Elnökké választása előtt oktatásügyi miniszter volt. Ő az első női elnök Mikronéziában. • összeállította: (bt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom