Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-25 / 96. szám

101 HASZNOS TANÁCS 2019. április 25. | www.ujszo.com Kiegészítő biztosítások Az életbiztosításhoz gyakran egyéb kiegészítő biztosítást szoktak kötni. Az ügyfelek leg­gyakrabban a következő termé­kek közül választanak: 1. Biztosítás halál esetére - ez a termék a fő életbiztosításon túl nyújt fedezetet az ügyfél és hozzátartozói számára. A bár­milyen okból bekövetkezett ha­lál esetére elsősorban hitelfede­zeti kiegészítő életbiztosítást szoktak kötni. 2. Baleset-biztosítás - halál, baleseti teljes és végleges egész­ségkárosodás, apró balesetek, baleset utáni kórházi kezelés stb. esetére szokták megkötni. 3. Biztosítás betegszabad­ság esetére - ha betegség vagy baleset következtében beteg­­szabadságon van valaki, a Szo­ciális Biztosítóból folyósított táppénzen kívül e kiegészítő biztosítás alapján is számíthat némi „táppénzre”, illetve az ügyfél jogosult lehet anyagi kárpótlásra. 4. Kiegészítő biztosítás kri­tikus betegségek esetére - a biztosított személy a biztosító részéről egyszeri teljesítésre (a szerződésben megegyezett összegre) számíthat, ha a felso­rolt civilizációs betegségek va­lamelyikét állapítják meg ríála: pl. szívinfarktus, agyvérzés, rák, vakság, süketség, végtag ampu­tálása, agyvelőgyulladás stb. 5. Kiegészítő biztosítás megrokkanás esetére - ha a Szociális Biztosító az egészség­­károsodott személy számára baleset vagy betegség miatt jó­váhagyja a rokkantsági nyugdí­jat, a biztosított jogosultságot szerez egyszeri kárpótlásra vagy ún. ideiglenes nyugdíjra. Ha az ügyfél az utóbbit választja, ak­kor a szerződés lejártáig rend­szeresen számíthat bizonyos összegre. 6. Kiegészítő biztosítás se­bészeti beavatkozás esetére -betegség vagy baleset miatt végzett műtét esetében a bizto­sított személy egyszeri anyagi kárpótlásra, egyfajta fájdalom­díjra számíthat — a konkrét összeget a biztosító e célból összeállított értékelő táblázatai alapj án határozzák meg. 7. Kiegészítő biztosítás mun­kanélküliség esetére - ezzel kompenzálható a biztosított sze­mély jövedelemkiesése, ha a munkaügyi hivatalban köt ki. (sza) Mire jó az életbiztosítás? ÖSSZEFOGLALÓ Az emberéletében előfordul­hatnak helyzetek, amelyekre nem lehet előre felkészülni. Hirtelen következnek be, és jelentős mértékben terhelik a családi költségvetést, főleg, ha a családnak nincs vész­helyzetekre kialakított forga­tókönyve. A megfelelően kivá­lasztott életbiztosítás mentő­övként szolgálhat. Naponta sok veszély leselkedik ránk. Sokan úgy próbálják védeni magukat a negatív hatásokkal szem­ben, hogy életbiztosítást kötnek, ami ugyan nem csökkenti a különböző kockázatokat, nem is véd meg az esetleges tragédiáktól, viszont bizo­nyos kedvezőtlen élethelyzetekben megkönnyítheti a dolgunkat. Balesetek Egy egyszerű munkahelyi baleset is hosszú időre, vagy akár végleg kiik­tathat minket a munkahelyi életből. A Szociális Biztosító statisztikai adatai szerint éppen a baleset tartozik a munkaképtelenség 3 leggyakoribb oka közé, sőt, a 44. életév betöltése előtt bekövetkezett halálesetek leg­főbb oka is. Szakemberek úgy vélik, érdemes megfelelő balesetbiztosítást kötni, amely kellő fedezetet nyújthat a tartós következményekkel járó bal­esetek esetében, és így egyrészt áthi­dalható a jövedelemkiesés miatt ki­alakult szorult helyzet, másrészt eb­ből fedezhetők az esetleges gyógy­kezelés és a rehabilitáció költségei, illetve beszerezhetők a szükséges egészségügyi segédeszközök. Az alábecsült rokkantság Szlovákiában mindössze 368,03 euró azoknak a rokkantaknak az átlag nyugdíja, akiknek a munkaképessége több mint 70%-kal csökkent. A be­tegszabadság első 3 napja alatt a táp­pénz a napi kivetési alap 25%-a, a ne­gyedik naptól 55%. Aki életbiztosítás megkötésén gondolkodik, annak ta­nácsos a hosszabb ideig tartó beteg­­szabadság vagy megrokkanás miatti bevételkiesés vagy -csökkenés fede­zésére is gondolni. „Rokkantság ese­tére a biztosítási összeget úgy kellene meghatározni, hogy abból legalább 2 évig pótolható legyen a megrokkanás előtti és utáni jövedelem közötti kü­lönbség. További lehetőség biztosí­tást kötni munkaképtelenség esetére, és így fedezhető a betegszabadság alatti bevételkiesés” - tájékoztatta la­punkat Jana Kovácová, a Generali biztosító termékmenedzsere. Súlyos betegségek Egyre fiatalabb korosztályok küszködnek súlyos betegségekkel. Szlovákiában naponta legalább egy 45 év alatti személy kap gutaütést, és rohamosan nő a rákbetegségben szenvedők száma is. Ezek a megbe­tegedések pszichikailag és anyagilag egyaránt jelentősen befolyásolják minden család életét. A biztosítók fo­lyamatosan újítják, bővítik terméke­iket, az egyes társaságok listáira idő­közben felkerülhettek olyan betegsé­gek is, amelyekre korábban nem le­hetett biztosítást kötni. Szükség ese­tén az eredeti, régi szerződést lehet módosítani, illetve kiegészítő bizto­sítást is lehet kötni. Főleg a civilizá­ciós betegségekre érdemes odafi­gyelni - ez esetben jó, ha a biztosítási összeg az éves kiadásoknak legalább a duplája, és ez a pénz vagy elég a gyógykezelésre, vagy pótolja a jöve­delemkiesést. Ha a családban gyak­ran fordul elő daganatos betegség, ér­demes rák esetére biztosítást kötni, ugyanakkor figyelmesen el kell ol­vasni a biztosítás feltételeit. A rák bi­zonyos fajtáit nem biztosítják, és más betegségek esetében sem mindig fi­zet a biztosító. Rák és szívinfarktus esetében például általában megköve­telik, hogy az orvos által igazolt di­agnózissal az ügyfél még legalább 30 napig életben maradjon. Bizonyos betegségek esetében pedig a diagnó­zist 2-3 hónap elteltével meg kell erő­síteni. Alzheimer- vagy Parkinson­­kór esetében a biztosítók általában csak 12 hónap elteltével, a diagnózist megerősitő ellenőrző kivizsgálások eredménye alapján fizetnek. Hitelbiztosítás A Millward Brown társaság fel­mérése szerint a szlovákiai polgárok 51%-a törleszt valamilyen hitelt, mi­közben a leginkább eladósodott kor­osztálynak a 35—44 közöttiek számí­tanak. Főleg a fiatal családoknak van szükségük mindkét partner rendsze­res bevételére - váratlan események és akárcsak az egyikük jövedelem­kiesése esetén kiszolgáltatott hely­zetbe kerülhetnek, komoly anyagi problémáik lehetnek. A legtöbb szlovákiai háztartás nem rendelkezik anyagi tartalékokkal, vagy csak mi­nimálissal, ezért nem tudják áthidal­ni a bevétel nélküli rövidebb­­hosszabb időszakot. Azok számára, akik valamilyen kölcsönt törleszte­­nek és családfenntartók, tanácsos hi­telbiztosítást kötni, ami az életbizto­sítások egyik gyakori kiegészítő ele­me. Az életbiztosítás a nyugdíjas évekhez is megfelelő hátteret jelent­het. Ugyanakkor nem árt tudatosíta­ni, hogy az életbiztosítás nem taka­rékoskodásra szolgál, és semmikép­pen sem nyereséges. Aki azonban mindenképpen ragaszkodik hozzá, hogy az életbiztosítás egyben spóro­lás is legyen például a nyugdíjas évekre, akkor szakemberek szerint érdemesebb a befektetési célú bizto­sítást választani, és ez esetben is olyan alapokat kell kitippelni, amelyekből viszonylag nagy nyereségre lehet számítani. Biztosítási ügynök Életbiztosítást köthetünk biztosí­tási ügynök, független közvetítő, in­ternetes közvetítő segítségével, vagy teljesen egyedül is. Az utóbbi meg­oldás annak ajánlott, aki kiismeri magát az egyes társaságok kínálatá­ban, jártas a pénzügyekben, és képes saját maga kiszámolni a megfelelő biztosítási díjat. Az ügynökök az ál­taluk képviselt biztosító valamennyi termékét ismerik, kínálják. Az ügy­fél számára hátrányt az jelenthet, hogy így nem tájékozódik a konku­rens társaságokajánlatairól. Akinem bízik a biztosítási ügynökökben, az internetes közvetítő szolgáltatásait is igénybe veheti. A független közve­títők nem ügynökök, egyetlen konk­rét biztosító számára sem dolgoz­nak, több társaság termékeit bemu­tathatják, egyszerre tájékoztatnak a konkurens cégek ajánlatairól, ugyanakkor közvetítői díjat is szám­láznak. (sza) Kockázat, megtakarítás és befektetés Az életbiztosítás a többi biz­tosításhoz hasonlóan úgy mű­ködik, hogy a biztosított sze­mély rendszeresen fizeti a meghatározott járulékot, és valamilyen esemény bekövet­keztekor - bizonyos feltételek teljesítése mellett - hozzájut a biztosítási összeghez. Az életbiztosításnak 3 fő típusa van: kockázati, megtakarításos és be­fektetési biztosítás. Kockázati életbiztosítás A legelőnyösebb, nem megtakarí­tási célú termék, amely a biztosított halála esetén teljesít. Ha a biztosítási idő alatt biztosítási esemény nem tör­tént, kifizetés nélkül megszűnik. Jel­legét tekintve leginkább a lakásbiz­tosításhoz hasonlítható abban az ér­telemben, hogy csak káreset esetén fizet. Vagyis egyedüli értelme abban rejlik, hogy valamilyen tragikus ese­mény bekövetkeztekor az ügyfél anyagilag bebiztosíthatja saját ma­gák illetve hozzátartozóit. Általában modulonként kérhető, hogy milyen esetekre fizessen (baleseti halál, bal­eseti rokkantság, kórházi ápolás, sú­lyos betegségek stb.), természetesen a fizetendő havi díjat befolyásolja, hogy milyen esetekben térít a bizto­sító. Spórolás A megtakarítási célú életbiztosítás lehet fix tartamú vagy teljes életre szóló. A biztosító a rendszeresen be­fizetett járulékokból garantál egy bi­zonyos minimális hasznot, úgyneve­zett technikai kamatmértéket (tech­­nická úroková miera). Ezenkívül rendszerint kifizetnek egy bizonyos részesedést is abból a haszonból, amely a biztosítási díj befektetéséből származik. Az ügyfél azonban nem befolyásolhatja a járulékok befekte­tését, a kockázat is a biztosítót terheli. Mivel a biztosító garantálja, hogy a meghatározott időben kifizet egy meghatározott összeget, úgy kell be­fektetni az ügyfél pénzét, hogy az az adott időpontban rendelkezésre áll­jon. Ebből kifolyólag csak nagyon biztonságos befektetéseket választ­hatnak, amelyek ugyanakkor kevés­bé nyereségesek. Befektetés A befektetési célú életbiztosítás el­ső ránézésre megegyezik a spórolá­­sos biztosítással, a különbség azon­ban az, hogy a befizetett járulékok befektetését az ügyfél befolyásolhat­ja. Mindenki saját befektetési straté­giát választhat. A biztosító nem ga­rantál semmilyen minimális hasznot, az ügyfél a megtakarításait a saját maga által választott eszközalapok­ban (különböző alapok, értékpapí­rok) gyüjtheti, felvállalva azoknak minden kockázatát és élvezve elvileg azoknak a hasznát is. A befektetéses életbiztosítás tartama alatt aktívan módosítható a befektetési stratégia, a szerződés lejárta előtt is ki lehet ven­ni pénzt, és kiegészítő biztosításokat lehet hozzá kötni. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: A NYUGDÍJ ÖSSZEGE ■ HOGYAN ÁLLAPÍTJÁK MEG ■ MIKOR VÁLTOZHAT A RÉGI NYUGDÍJASOK JÁRANDÓSÁGA Az életbiztosítás tartós egészségkárosodás esetén is segíthet (RöboHubae/NMH-fot

Next

/
Oldalképek
Tartalom