Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-24 / 95. szám
DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE Maradt a megosztottság a gútai képviselő-testületben A legutóbbi ülésen egy dologban voltakegységeseka képviselők: Samu István javaslatára-a himnusztörvény elleni tiltakozásul - közösen elénekeltéka Himnuszt (A szerző felvétele) V. KRASZNICA MELITTA Nem vezetett eredményre Gútán az elmúlt hetek tárgyalássorozata, amelynek az lett volna a célja, hogy megszüntessék a képviselőtestületen belül kialakult lövészárkokat. ma A zártkörű egyeztető és békítő tárgyalást a márciusi önkormányzati ülést követően Horváth Árpád polgármester kezdeményezte. A 17 tagú testület ugyanis 10:7 aránybankét táborra szakadt. A Forró Tibor vezette helloGúta és a Németh Iveta vezette ForTe 3-3 tagú frakció tagjai az MKP-ból kizárt Samu Istvánnal kiegészülve úgy vélik, nem kaptak kellő arányú képviseletet a városi tanácsban és a szakbizottságokban. Többen közülük egyetlen bizottságba sem kerültek be. A márciusi ülésen viszont blokkolni tudták egy általános érvényű rendelet elfogadását, amihez 11 képviselői szavazatra lett volna szükség. Baljós előjelek Az április 15-i testületi ülésen már a programpontok megszavazásánál nyilvánvaló volt, hogy nem sikerült a két tábornak megegyeznie. Először a többség elvetette Angyal Béla (ForTe) javaslatát a város szervezési rendjének napirendre tűzéséről, a későbbiekben pedig az Újratárgyalt általános érvényű rendelet elfogadásához - amely az óvodáknak, napköziknek, iskolakonyháknak és művészeti alapiskolának nyújtandó városi támogatás nagyságát szabályozná - nem volt meg a szükséges 11 szavazat. Az ülés szünetében a 7 képviselő sajtótájékoztatót tartott, ahol felelevenítették az elmúlt hetek történéseit, és magyarázták, miért nem támogatták az általános érvényű rendeletet. Nem barterezni akartak Angyal Béla elmondta, hogy a március 18-i egyeztetésre egy ötpontos javaslatcsomaggal érkeztek. Azt kérték, hogy Németh Iveta kerüljön be a városi tanácsba, alakuljon kulturális és örökségvédelmi bizottság Samu István vezetésével, a frakciók elnökei hozzanak létre egy bizottságot, amely akkor ülésezne, ha a 4 frakcióvezető közül bármely kéri összehívását a felmerült politikai kérdések megvitatására. Egy további pont arról szólt, hogy mind a polgármester, mind a képviselők kölcsönösen tartózkodnak a politikai támadásoktól, egymás lejáratásától, a városi szervezetek vezetőinek megfélemlítésétől. Kérték a város szervezési rendjének módosítását is úgy, hogy a képviselők automatikusan szót kapjanak bármelyik szakbizottsági ülésen, akkor is, ha nem tagjai az adott bizottságnak. „Azt azonban már az első egyeztetésen nyilvánvalóvá tettük, hogy nem barterezés folyik a részünkről. Az általános érvényű rendelet megszavazását szakmai kérdésnek tekintjük, ahol törvényességi aggályaink is vannak. Ez az öt pont viszont politikai kérdés. A másik félnek tudatosítania kellene, hogy nem lehet erőből kizárni 7 képviselőt olyan területekről, mint a szociális szféra vagy az iskolaügy” - magyarázta Angyal Béla. Ötből négyet elfogadtak A másik fél az öt pont közül egyet nem tartott elfogadhatónak: az új bizottság létrehozását. Válaszlevelükben arra kérték a „heteket”, hogy legkésőbb az április 15-i önkormányzati ülésig jelezzék, elfogadható-e számukra ez a kompromisszum. Megírták továbbá, hogy ezzel lezártnak tekintik az egyeztető tárgyalásokat. „Az ötből négy kérést akceptáltunk - a tíz képviselő erre a kompromisszumra jutott. Erre azt a választ kaptuk, hogy számukra ez így nem elfogadható, és vagy mind az ötöt támogatjuk, vagy tárgytalan az egész. Ilyen hozzáállás mellett viszont részünkről sincs miről tovább tárgyalni”—mondta Lengyel István, a Gúta Fejlődéséért Frakció vezetője, a pénzügyi bizottság elnöke. Elfogadhatatlannak tartja ugyanakkor, hogy az oktatási intézményeket érintő általános érvényű rendelet megszavazását a hét képviselő politikai alku tárgyává tette. Koczkás Beáta alpolgármester és Madarász Róbert, az MKP frakcióvezetője osztotta Lengyel István véleményét. „Az elmúlt hetekben háromszor ültünk le tárgyalni, és ezeken a megbeszéléseken rendre az öt pontról volt szó - mondta Koczkás Beáta. - A rendeletet illetően a hét képviselő nem állt elő konkrét javaslattal, csak két munkanappal az ülés előtt kaptunk tőlük egy módosító javaslatot, ami így nem kerülhetett a szakbizottságok elé, és szakmai vitát sem lehetett róla folytatni.” Madarász Róbert hozzátette, hogy Angyal Béla az oktatási szakbizottság ülésén sem jelezte kifogásait. Mi a baj a rendelettel? A hét képviselő elsősorban azt kifogásolja, hogy a javasolt általános érvényű rendelet szerint a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont egy gyerekre átszámítva magasabb normatív támogatást kap a várostól, mint a városi intézmények. A programpont tárgyalásakor márciusban és most is többször elhangzott azonban, hogy az önkormányzat fenntartásában lévő óvodákat, napköziket, iskolakonyhákat a város más formában, célirányos dotációval is tudja segíteni, míg az egyházi iskolaközpontot csak a normatíván keresztül. Végeredményben pedig így részesülhet minden óvodás és napközis egyforma támogatásban. A normatív támogatást egyébként a város abból a pénzcsomagból fedezi, amit az állami költségvetésből részadó formájában kap. „Évek óta bevett gyakorlat szerint készült a mostani általános érvényű rendelet is. A pénzügyi bizottság elnökeként én nem látok ebben problémát - mondta Lengyel István. - Az egyházi óvodába, napközibejáró gyerekek is gútaiak, miért kellene őket hátrányos helyzetbe hozni?” Angyal Béláék kifogásolták az ellenőrzés lehetőségének hiányát is az egyházi iskolában. Koczkás Beáta ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy nonprofit szervezetként más szabályok vonatkoznak rá, mint a város oktatási intézményeire, amelyek költségvetési szervezetek. A képviselők viszont bármikor megbízhatják a főellenőrt, hogy ellenőrizze a normatív támogatás felhasználását az egyházi iskolában is. Hogyan tovább? „Az általános érvényű rendeletre mindenképp szükség van. Ez alapján kaphatják a normatív támogatást az iskolák, óvodák - mutatott rá Horváth Árpád polgármester. - Addig fogunk róla tárgyalni, míg elfogadja a testület. A tervezetet ismét kifüggesztettük a hirdetőtáblán, várjuk hozzá a képviselői észrevételeket, május elején pedig soron kívüli ülést hívok össze a megvitatására.” A polgármester ugyancsak nehezményezte, hogy néhány képviselő a rendelet elfogadását a város szervezési rendjének módosításától, bizottsági helyek elosztásától tette függővé. Bár a békéltető tárgyalások nem érték el céljukat, a polgármester szerint nem voltak hiábavalók. Szerinte már az is eredmény, hogy egymás érveit meghallgatva, egy asztalhoz tudtak ülni a képviselőkkel. Komáromban kevesebb gyereket írattak a magyar alapiskolákba V. KRASZNICA MELITTA A hivatalosan meghirdetett időben összesen 378 gyereket írattak be szülei első osztályba; magyar tanítási nyelvűbe 235-öt, szlovákba 143-at. Sylvia Kunyiková, a városi hivatal sajtóreferensének tájékoztatása szerint a beíratott gyermekek összlétszáma mintegy százzal meghaladja Komárom iskolaköteles korú gyermekeinek számát. Ez abból adódik, hogy a város iskoláiba a környék településeiről is egyre nagyobb számban érkeznek diákok. A városban négy magyar (ebből egy egyházi) és három szlovák alapiskola közül választhatnak a szülők. ■ Tavaly összesen 379 volt a beíratottak száma, ebből 251:128 a magyar, illetve szlovák iskolát választók aránya, 2017-ben 250:136,2016- ban 237:131. Idén tehát az előző évekhez képest enyhén emelkedett a szlovák iskolát választók száma. Ami a magyar iskolák közti eloszlást illeti, a Munka Utcai Alapiskolát 66-an, az Eötvös utcait ugyan-A város iskoláiba -négy magyar és három szlovák - a környék településeiről is egyre nagyobb számban érkeznek diákok. csak 66-an, a Jókai Mór Alapiskolát 61-en, a Marianum Egyházi Iskolaközpontot pedig 42-en választották. Mivel mindenhol vannak halasztást kérők, és olyanok is, akiknél pedagógiai-pszichológiai kivizsgálást kér az iskola, illetve minden évben akadnak szülők, akik több helyre is beíratja gyereküket, ezért nem végleges adatokról van szó. Az Eötvös Utcai Alapiskolában a tavalyi 56-hoz képest idén tízzel több a beíratott gyerek. A halasztások számától függ majd, hogy két vagy három első osztályt tudnak nyitni; idén két első osztályuk van. A Munka Utcai Alapiskolában a tavalyi 80-hoz képest némileg csökkent a beíratottak száma. Az idei tanévben 3 első és egy nulladik osztályuk van. Jövő tanévben valószínűleg 3 osztályt tudnak nyitnak, igény szerint nulladikot is. A Jókai Alapiskolában is a halasztást kérők számától függ, hogy 2019 szeptemberében két vagy három osztállyal indul-e az oktatás; az idei tanévben 3 első osztályuk van. A Marianum Egyházi Iskolaközpontban jelenleg egy első osztályban folyik az oktatás, a jövő tanévben várhatóan kettőt tudnak nyitni. A Rákóczi Szövetség jóvoltából a magyar Iskolába íratott gyerekek iskolatáskát is kaptak (A MUAI felvétele)
