Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-23 / 94. szám

2 I KÖZÉLET 2019. április 23.1 www.ujszo.com Bemutatták a kórházreform részleteit Reform: Ha nem születik elég gyerek, bezárják a szülészetet. (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. Jövőre indulhat el az egészségügyi minisztérium kórházreformja, ha a parlament elfogadja. A reformot az ellenzéki pártok és szakértők is támogatják, de többen kételkednek a megvalósíthatóságában. Andrea Kalavská (Smer) egész­ségügyi miniszter szerint a reform elengedhetetlen, mert a fekvőbeteg­­ellátás nem hatékony. Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának fel­mérése szerint Szlovákiában két és félszer több ember hal meg a rossz betegellátás miatt, mint a nyugati országokban. Újszerű felosztás Az egyik legfontosabb változás a kórházak újszerű csoportosítása. A tárca 2023-tól három fő kategóriába sorolná a kórházakat. Az első cso­portba a kisebb, helyi kórházak tar­toznának, ezek fél órán belül elér­hetőek lennének a lakosság mint­egy 91 százaléka számára. Ezekben kötelező lenne sürgősségi osztály működtetése, legalább egy orvos és két nővér ügyelne. A működés fel­tétele lenne a sebészet, a gyermek­­osztály és a belgyógyászat. A második csoportba a regionális kórházak tartoznának, amelyek komplexebb ellátást biztosítaná­nak, például traumatológiai, kar­diológiai, és egyéb osztályokkal. Az itteni sürgősségen már legalább 4 orvos és 8 nővér lenne szolgálatban. A regionális kórházaknak legfel­jebb egy órán belül elérhetőnek kell lenniük a lakosság 92 százaléka számára. A harmadik csoportot a nemzeti kórházak alkotnák, a legjobb fel­szereléssel. A törvényi minimum szerint ezekből legalább 4 lenne, és a lakosság 99 százaléka számára 2 órán belül elérhetőnek kell lenniük. A minisztérium megszabná a kórházi osztályok számára, hogy évente minimálisan hány beavat­kozást kell elvégezniük, ha ezt nem teljesíti, akkor bezárnák. A tárca szerint ugyanis hatalmas probléma, hogy a műtéteket sokszor olyan or­vosok végzik, akik nem rendelkez­nek kellő gyakorlattal, vagy nem megfelelő az osztályok felszerelt­sége. Emiatt sok beteg a beavatko­zás után pár nappal visszakerül a kórházba, ami pluszköltséget, a be­tegeknek pedig további megpró­báltatást jelent. Kalavská szerint az ilyen osztályok feleslegesek, bezá­rásukkal a kórházak rengeteg pénzt takaríthatnának meg, amit a jó ered­ményeket elérő osztályok fejleszté­sére fordíthatnánk. Otthon lábadoznak Kalavská hangsúlyozta, hogy a műtétek utáni ellenőrzött felépülés rendkívül fontos része a kezelések­nek, de sok esetben erre nincs lehe­tőség. „Nincs elég kórházi ágy a lá­badozók számára, így a betegnek haza kell mennie, otthon azonban nincsenek meg a megfelelő feltéte­lek. Emiatt 2030-ig háromezer új, lábadozásra szánt ágyat szeretnénk elhelyezni a kórházakban” - ma­gyarázta az egészségügyi miniszter. Jana Cigániková (SaS), a parla­ment egészségügyi bizottságának képviselője lapunknak elmondta, alapvetően jónak tartja a kórházre­formot. „Az Egészségpolitikai In­tézet precíz tervet dolgozott ki, már csak világosan el kell magyarázni az embereknek, hogy miről is van szó” - mondta lapunknak az SaS képvi­selője. Hozzátette viszont, hogy a megvalósításban már kételkedik, mert a Smer kormányzása alatt ka­tasztrofális állapotba került az egészségügy, és nem hiszi, hogy a minisztérium képes végigvinni ilyen hosszú távú projektet. Az OEaNO szintén a Smert bí­rálta. „Szembeötlő, hogy az egész­ségügyet kis szünettel már 2006 óta irányító Smer csak most volt képes elindítani a reformot, így a problé­mákkal már a következő kormá­nyoknak kell számolniuk. A kór­házreform természetesen pozitív lépés, a betegek érdekeit tartja szem előtt. A legfőbb gyengesége azon­ban az, hogy nem határozza meg a tervezett regionális és nemzeti kór­házak finanszírozási módszerét. Ha ezeket nem hajtja végre megfelelő­en a minisztérium, akkor előfordul­hat, hogy a betegek még többet vár­nak majd a kezelésekre” - tájékoz­tatott Matús Bystriansky, a párt szóvivője. . Marián Petko, a kórházszövetség (ANS) vezetője kétkedve fogadta a tárca szándékát. A reformot ugyan nem ítéli el, de úgy véli, hogy a kór­házak így nem fognak spórolni. „A kórházak osztályozásához valószí­nűleg több pénz fog kelleni, mint a minisztérium gondolja” - mondta Petko. Hiányolja a tanulmányokat is, a tárca nem mérte fel, hogy a kór­házak mennyire állnak készen a változásra. Kalavská szerint a minisztérium sosem állította, hogy spórolni akar­nak. „Arra törekszünk, hogy a kór­házak hatékonyabban használják fel a pénzt” - reagált az egészségügyi miniszter. Máshol működik Iveta Lazorová, a nővérkamara elnöke lapunknak elmondta, a terv nem kifejezetten újdonság, több eu­rópai országban ezt az osztályozást követik. „Nincs kifogásunk az in­tézkedések ellen, de tudjuk, hogy nagyon nehéz lesz a megvalósítás. Egyes lépésék népszerűtlenek lesz­nek, ezért félő, hogy a reform meg­torpan a politikai nyomás miatt. Az sem teljesen világos, hogy a tárca pontosan hogyan képzeli el a hosszú távú betegellátást, nem ismerjük a részleteket. Előfordult már, hogy a minisztérium bevezetett olyan in­tézkedéseket, melyekről alig tájé­koztatott, és később kiderült, hogy nem is voltak átgondolva, így az egész összeomlott” - mondta Lazo­rová. Problémás betegszállítás Mária Lévyová, a Páciensek Jog­védő Szövetségének (AOPP) elnö­ke pozitívan fogadta, hogy a kór­házi osztályok számára feltételeket szabott a tárca, hiszen a betegeknek a minőségi ellátás a legfontosabb. „A másik fontos lépés, hogy a kór­házi ellátás elérhetősége javuljon. A sürgősségi ellátás 30 percen belül elérhető lesz a lakosság 91 százalé­ka számára. A reform keretében fontos lenne a betegszállítás fej­lesztése is, hiszen nem minden pá­ciensnek van autója, és sokuk egészségi állapota azt sem engedi, hogy a tömegközlekedést válassza” -jelentette ki az AOPP elnöke. A kórházreform a tervek szerint legkésőbb 2030-ban fejeződne be. A változásokkal kapcsolatos részletek a zdravazmena.sk weboldalon ta­lálhatók. Nem ilyen locsolást terveztek (TASR-felvétel) Erdőtűz a szárazság miatt Nyitra megye: 3,1%-ra esett a munkanélküliség TASR-HÍR Poprád. Alig köszöntött be a ta­vasz, de máris szárazság van. A szárazság miatt egyre több helyen kap lángra az erdő. A Pop­­rádi járásban található Erzsébet­­háza (Kravany) kataszterében va­sárnap délelőtt tört ki erdőtűz, pil­lanatok alatt kilenc hektárnyi nö­vényzet borult lángba. A tűzoltóság közleménye szerint a tüzet még vasárnap este sikerült ellenőrzés alá vonni, és a lángok az éjszaka folyamán sem terjedtek tovább. Hétfőn folytatták a tűzfészkek felszámolását, csak­nem 100 tűzoltó dolgozott a lán­gok megfékezésén. Az oltásban a hadsereg és a belügyminisztérium egy-egy helikoptere is segédke­zett. Hétfőn az Erdőháton is lángolt az erdő Malacka és Pernek között, amit a tűzoltóknak szintén a kato­naság segítségével sikerült elolta­niuk. ÖSSZEFOGLALÓ Nyitra megyében él a legtöbb szlovákiai magyar, és e régió munkapiaca is 180 fokos fordulatot vett az elmúlt években. Nyitra. Míg korábban az állásle­hetőségek hiánya okozott gondot, a megye több járásában ma már egyre jobban rászorulnak a vendégmun­kásokra. Az ezredfordulón Nyitra megye a munkanélküliség szempontjából még az ország második legrosszab­bul teljesítő megyéjének számított. Több állástalant akkoriban csak Kassa megyében regisztráltak. Míg 2012-ben Nyitra megye munkaké­pes lakosságának több mint 14 szá­zaléka volt állástalan, mára ez 3,14 százalékra esett vissza, és várhatóan az elkövetkező időszakban is tovább zsugorodik. Az egyes járások között itt is ta­pasztalhatunk különbségeket, még ha nem is olyan látványosakat, mint más megyékben. A Jaguar Land Ro­ver autógyártó nyitrai beruházásá­nak köszönhetően a Nyitrai járásban regisztrálják a legkevesebb állásta­lant, a munkanélküliség itt alig 2,4 százalékos. A sor végén a Komáro­mi járás található, 4,56 százalékos munkanélküliséggel. „A megye déli részén akadnak még kisebb gondok a foglalkozta­tottsággal, az északi járásokban azonban teljesen optimális a hely­zet. Arra persze mi sem számítunk, hogy az állástalanok számát nullára csökkentsük, ez utópisztikus elkép­zelés lenne” - nyilatkozta Milan Be­­lica megyefőnök. Szerinte a munkanélküliség lát­ványos csökkenése több tényezőnek köszönhető, amelyek közül kiemel­kedik a beruházók érdeklődése a ré­gió iránt. A Jaguar beruházása előtt még 12 százalékos volt az állástala­nok aránya a megyében. Belica ezzel kapcsolatban beis­merte, ma már egészen más problé­mákkal néznek szembe, mint akár csak pár éve. „Míg korábban bármi áron arra törekedtünk, hogy idevonzzuk a be­ruházókat, ma már a cégeknek a munkaerőhiány okoz gondot. Ennek azonban megvan az előnye is, leg­alábbis a lakosság számára. A mun­káltatók ugyanis kénytelenek maga­sabb bérrel magukhoz csábítani az alkalmazottakat, ami a lakosság szociális helyzetén is meglátszik” - mondta Belica. (Tasr, mi) A szlovák belügy már 2013-ban tudott Vadaiéról Pozsony. A korábbi rendőr­­főkapitány, Tibor Gáspár már 2013-ban tudomást szerzett ar­ról, hogy Antonino Vadala olasz vállalkozó létrehozott Szlováki­ában egy úgynevezett ’ndrinát, vagyis a kalábriai ’Ndrangheta maffiaszervezet egyik sejtjét. Az információt az olasz közszolgá­lati RAI unó televízió közölte. A Vadaidról készült riportot Maria Grazia Mazzola újságíró­nő készítette. Mazzola szerint Gáspár hazudott akkor, amikor 2018. március 3-án, pár héttel Ján Kuciak újságíró és jegyese, Martina Kusnírová meggyilko­lását követően azt állította, hogy a szlovák rendőrség nem rendel­kezik információkkal az olasz maffiáról. Az olasz rendőrség ugyanis már 2013 augusztusá­ban értesítette a szlovák bel­ügy et, hogy Vadala létrehozott egy ’ndrinát Kelet-Szlová­­kiában. Vadala szlovákiai kap­csolatairól a Sme hasábjain je­lent meg cikk. Az olasz férfi és a rendőrség beépített embere kö­zötti kommunikációból a napi­lap szerint kiderül, hogy itteni politikusokkal állt kapcsolatban. A lap értesülései szerint rend­őröket, vámosokat vesztegetett meg. (TASR, sme)

Next

/
Oldalképek
Tartalom