Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-20 / 93. szám
PRESSZÓ ■ 2019. ÁPRILIS 20. www.ujszo.com HÚSVÉT11 már nem csak a keresztszülők adhattak tojást a keresztgyermekeiknek A locsolkodó fiúknak is piros vagy hímes tojást adtak a leányok. A locsolkodással arra emlékezünk, hogy a Jézus feltámadását hírül vivő asszonyokat a katonák és a zsidók lelocsolták, hogy elhallgassanak. A víz ezenkívül a keresztségre is utal. A cukor- és csokoládétojások ajándékozása az 1800-as években Németországban kezdődött el, Magyarországon az arisztoktácia honosította. A nemesi kastélyok, kúriák kertjében kerestek először a kisasszonyok és úri fiúk nyuszi tojta tojásokat, majd a szokás a polgárságnál, később a parasztságnál is meghonosodott. Aranytojásban rubintszemű tyúkocska Az orosz cári udvarban nem festett tyúktojást, nem is csokoládétojást, hanem aranytojásokat ajándékoztak egymásnak. A leghíresebb ékszertojásokat Peter Carl Fabergé aranyműves készítette a 19. században, Szentpéterváron. Először III. Sándor orosz cár ajándékozott Fabergé-tojásokat feleségének, Marina Fjodorovnának 1886-ban. Ez a műremek platinából készült, belsejében az arany jelentette a tojássárgáját, abban miniatűr méretű, drágakövekből kirakott színes tollazatú, rubintszemű tyúkocska rejtőzött, a cári korona gyémántokkal kirakott pirinyó másolatával. Az ajándéknak olyan nagy sikere volt, hogy a cár aranyéremmel tüntette ki Fabergét, kinevezte udvari ékszerésznek, az Ermitázs ékszerrestaurátorának, és megbízta, hogy a következő év húsvétjára is készítsen meglepetéstojást. A hugenotta eredetű, balti-német Fabergé család ötvösműhelye egy csapásra híressé vált. A szentpétervári műhely vezetését Carl Peter átvette édesapjától. Üzletet nyitottak Odesszában, Kijevben és Londonban is. Szentpétervári műhelyükben ötven aranyművest foglalkoztattak. A megrendeléseket nagy gonddal, maga Fabergé tervezte, majd szigorúan felügyelte a kivitelezést. III. Sándor halála után fia, II. Miklós folytatta apja kezdeményezését: drágakövekkel díszített tojást kapott hitvese és az anyacárnő is a feltámadás ünnepére. Két kikötésük volt a magas rangú megrendelőknek: az ajándéknak a húsvéthoz kellett kapcsolódnia, és valamilyen meglepetést is kellett tartalmaznia, ezért a cári udvarban minden évben nagy érdeklődéssel várták, milyen lesz az újabb Fabergé-tojás. A cári család számára 1916-ig 50 Fabergé-tojás készült el - Fabergé egyéb munkáiról, aranytárgyakról, csodálatos ékszereiről és magas rangú arisztokraták és milliomosok számára készített vagy 15 húsvéti tojásáról most nem is beszélve. A Fabergé-tojások kultusza A divattal és a történelmi eseményekkel együtt változott a Fabergé-tojások stílusa is: van az art nouveau szellemében készített tojás, a Napoleonic nevű tojás empire stílusú, az egyik húsvéti ajándék a moszkvai Kreml épületegyüttesét ábrázolja, a tojásforma maga az egyik tornyot képezi, és az egész az orosz népművészetre utal. Nagy Katalint az egyik tojás belsejében minatűr gyaloghintón két szemesen viszi. Fabergé megörökítette a transzszibériai expressz 1908-as felavatását is. De fegyverek zajában Oroszországban is hallgattak a múzsák: az orosz-japán 1904—05-ös háború alatt nem készült húsvéti Locsolkodás Erdélyben. A locsolkodással arra emlékezünk, hogy a Jézus feltámadását hírül vivő asszonyokat a katonák és a zsidók lelocsolták, hogy elhallgassanak. A víz a keresztségre is utal. meglepetés a cári család nőtagjai számára. 1909-ben a tél még Oroszországban is szokatlan keménységét érezteti a művész a hegyikristályból kivájt tojásformával és a jégcsapokra emlékeztető tartószerkezettel. A tojás belsejében drágakövekkel kirakott virágcsokor a tavasz, a megújulás ígéretét hirdeti. 1916-ban és az I. világháború nehéz éveiben megváltozott a húsvéti tojások témája és anyaga is. Két munkát is szentelt Fabergé a vöröskeresztnek - kifejezve a cári család együttérzését a harctéren küzdőkkel, sebesültekkel, áldozatokkal. 1916-ban a cár megrendelésére készített húsvéti tojás anyaga acél A talált tojás Az októberi forradalom idején Lenin kiadta a parancsot, hogy a Fabergé-tojásokat a Kreml múzeumában, a fegyvertárban kell kiállítani. Ma is itt látható a cári család számára készített ötven darab húsvéti tojásból tíz. A többi szétszóródott a világban. Amikor a szovjet államnak nagy szüksége volt devizára, áruba bocsátottak néhány - a hozzá nem értők szemében „dekadens”- Fabergé-remeket is. A világon a legnagyobb Fabergé-tojásgyűjtemény az egyik leggazdagabb orosz oligarcha, Viktor Vekszelberg tulajdona, aki mint nemzeti kincset vásárolta össze külföldi aukciókon a gyűjteményét, megőrzendő az utókornak. A mai napig eseményszámba megy, ha egy-egy ilyen tojás előkerül, és a gyűjtők csillagászati összegeket adnak érte. 2014-ben bejárta a világsajtót a hír, hogy egy egyesült államokbeli régiségkereskedő évekkel ezelőtt vett egy aranytojást a régiségpiacon. A tyúktojás nagyságú, nemesfémből készült tojásutánzat kinyitható volt, benne egy régi, Valteron Constantin márkájú óra rejtőzött. Az aranytojás összevissza volt karcolva - az érdeklődők ily módon próbáltak megbizonyosodni arról, hogy valóban arany-e. Értékesíteni viszont nem tudta a régiségkereskedő a portéA tojás belsejében drágakövekkel kirakott virágcsokor a tavasz, a megújulás ígéretét hirdeti és II. Miklós harctéri látogatását örökíti meg a tojás belsejébe rejtett miniatűr akvarell. A második 1916-os tojás karéliai nyírfából készült, ezüsdánccal és ezüstdíszítéssel „patkóivá”. Az 1917-es húsvéti tojásoknak már csak a tervrajza készült el, a kivitelezésre nem jutott idő. A februári forradalom idején II. Miklós le mondott a trónról, Fabergé az áp rilis 25-én keltezett számláját már nem „minden oroszok cárjának”, hanem „Nyikoláj Alekszandrovics Romanov úrnak” címezte. kát, és már épp elhatározta, hogy beolvasztatja, amikor kíváncsiságból elkezdett keresgélni a neten. Szinte hihetetlen tényekre derített fényt, III. Sándor és fia, II. Miklós udvari ékszerészéhez, Carl Peter Fabergéhez vezettek a szálak. Elküldte a tojás fényképét egy híres londoni orosz ékszerszakértőnek, aki rögtön tudta, hogy Fabergé műhelyéből származó ritka kincs került elő, ráadásul a mester egy igen különleges darabja. Beazonosította Fabergé húsvéti tojását: egy széria harmadik darabja lehet, és valószínűleg 1887-ben készült a cári család számára. Repülőre ült, és 24 millió euróra becsülte az eredeti Fabergé-mű értékét, amit rögtön ki is fizetett a régiségkereskedőnek. Megbízója kikötötte, hogy a karcolásokat nem szabad eltüntetni a Fabergé-műtárgyról, mert a műkincs viszontagságos útja is tanulságos és csak fokozza az értékét. Hogy jön a tojáshoz a nyúl? Vannak tudósok, akik úgy vélik, hogy a húsvéti nyúl még a Krisztus előtti pogány hagyományokra vezethető vissza. Elterjedt az a magyarázat, miszerint Eostre (Ostara) germán istennő, a tavasz és termékenység nyúlfejű úrnője a húsvéti nyuszi pogány őse. Az egyik történet szerint Eostre kedvenc madarát nyúllá változtatta, ezzel szórakoztatva a gyerekeket, és az átváltozott madár hamarosan színes tojásokat tojt, melyeket az istennő a gyerekeknek adott. Valójában semmilyen bizonyíték sincs, hogy Eostre létezett volna, és az ajándékozó nyúl is csak aló. században jelent meg. Bár Bede Venerabilis (Szent Bede) középkori northumbriai szerzetes, történetíró művében egy megjegyzés erejéig megemlíti, hogy feltehetőleg e pogány istennőtől eredeztethető a húsvéti nyúl, de nem kizárt, hogy csak utólag illesztették bele a könyvébe. Ami esedeg még a kereszténység és a húsvéti nyuszi kapcsolata mellett szólhat, hogy a nyúl a bizánci állatszimbolikában Krisztus jelképének számított. Az, hogy az egyébként emlősállat nyúl kizárólag húsvétkor tojik tojásokat, mégpedig rögtön színeseket, kizárólag emberi találmány. Az arisztokrácia köreiben terjedt el, ahol valamilyen magyarázatot kellett találni arra, ki potyogtatta el a kastélykertben a sok hímest. Miután képeslapokon és gyermekkönyvekben is ábrázolták a tojásfestő nyulakat, elmaradhatadan jelképévé váltak a húsvéd készülődésnek. (Fotók: Shutterstock, képarchívum) A tojásfestés tilalma De nem jutott minden húsvétkor hímes a locsolóknak, száz éve, az első világháború idején takarékossági okokból még a tojásfejtést is betiltották tájainkon. A Pest-Budai Aukciósház árverésén került kalapács alá az a 47x63 cm-es plakát, 1917. március 20. kezését vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen tilalom hatálya mindennemű baromfitojásra kiterjed. A Székesfőváros Tanácsa.” Az élelmiszerhiány és a háború miatt hozott rendelet egyébként 1916-ban született meg: ,A háború ridegsége, az élelmiszerek drágasága és hiányossága eltörli most a húsvéti tojások szokását is. A miniszterelnök egyik legutóbbi rendeletében intézkedik a tyúktojások húsvétkor szokásos festése és más ily kikészítése tárgyában. A miniszterelnök a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján hozta meg az eltiltó rendeletét. Eszerint a tyúktojásnak a húsvéti ünnepek alkalmából szokásos festése, vagy hasonló kikészítése, továbbá az ily festett vagy kikészített tyúktojásnak forgalomba hozatala az egész ország területén tilos. Aki ezt a rendelkezést, vagy a hatóságnak a rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi, az amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a kivételes törvények értelmében két hónapig terjedő elzárással és 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntethető. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe és kihirdeté-A húsvéti tojás festésének eltiltása. A tanács az országos közélelmezési hivatalnak 1917. évi március hó 16-án 25.000/VII szám alatt kelt átirata alapján a m. kir. ministeriumnak (123/196. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi. A m. kir. ministerium a háború esetere szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: U A tyúktojásnak a húsvéti ünnepek alkalmából szokásos festése vagy hasonló kikészítése, továbbá az ily festett vagy kikészített tyúktojásnak forgalomba hozatala az ország egész területén tilos. Aki a jelen rendelet rendelkezését vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914. évi L t.-c. 9. s-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen tilalom hatálya mindennemű baromfitojásra kiterjed. amely 1917. március 20-án a következőket tette közhírré: ,A tanács az országos közélelmezési hivatalnak 1917. évi március hó 16-án 25.000/VII. szám alatt kelt átirata alapján a m. kir. ministeriumnak 1123/1916. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi. A m. kir. ministerium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §. A tyúktojásnak a húsvéti ünnepek alkalmából szokásos festése vagy hasonló kikészítése, továbbá az ily festett vagy kikészített tyúktojásnak forgalomba hozatala az ország egész területén tilos. 2. § Aki a jelen rendelet rendelH Székesfőváros Tanácsa. séről a helyi hatóságok gondoskodnak.” (Népszava, 1916. április 16.) A háború és az ínség tovább tartott, ezért a tojástilalom még 1918 húsvétján is érvényben volt. A locsolók - már ha az otthon maradt férfiaknak a frontról érkező híreket hallva még volt kedvük az efféle vigalomhoz - az első világháború idején így jó eséllyel csak képeslapokon találkozhattak a szépen festett hímes tojásokkal. Ma korládanul lehet tojást festeni és „forgalomba hozni”, a kérdés csak az, kinek van kedve hozzá, amikor a boltokban roskadoznak a polcok a csokoládétojásoktól, és a locsolók csak ritkán járnak. Vrabec Mária
