Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-20 / 93. szám
www.ujszo.com | 2019. április 20. KULTÚRA I 5 Hol itt az igazság? Életművésznők a Tháliában, ahol a szerző által kitalált karakterek is történeteket találnak ki A karakterek gyakran úgy mondják a szövegüket, hogy nem a partnerükre néznek, hanem a nézőkre (Fotó: Németi Róbert) JUHÁSZ KATALIN Ljudmila Ulickaja a legismertebb kortárs orosz írónő, műveit huszonvalahány nyelven falják az érzákenyebb olvasók, talán azért, mert univerzális kérdéseket vet fel, és olyan természetességgel fűzi egybe hőseinek a sorsát, mintha sok-sok talált pamutgombolyagból kötne sálat. Az Életművésznők hivatalosan hat, valójában ennél több történetből áll össze kisregénnyé, és szinte kiköveteli magának a színpadra állítást. Ami ráadásul férfiak nélkül is megoldható - a kassai Thália Színház előadásában csak a zeneszerző, Vranik Krisztián és a díszlettervező, Klimo Péter képviseli az erősebb nemet, ha nem számoljuk a tapasztalt Ulickaja-fordítót, Goretity Józsefet. A plakáton a műfaji meghatározás tragikomédia, de humoros helyzetből kevés van, pár gesztuson, reakción lehet csak elmosolyodni. Például, amikor Varga Anikó egy műszaki beállítottságú lány bőrébe bújva azt mondja — kevés meggyőződéssel —, hogy persze, azért szereti ő az irodalmat. Kényszerhelyzetben van, hiszen egy idős irodalom-tanárnőbe botlott a buszmegállóban, aki aztán rendesen megfertőzi őt versekkel, egy új világot nyitva ki előtte. E történet vége bizarr és meglepő, mint az összes többié, egyben gondolkodásra is késztet. Meg akarjuk fejteni, miért hazudnak (elég meredek dolgokat is) azok a nők, akikről a darab során ez kiderül. Hogy önámító hazugságokról van-e szó, vagy egyszerűen csak „alkotni” akarnak valamit, és kíváncsiak a hatásra. Miért meséli el egy anya egy másik anyának költői részletességgel, hogyan veszítette el egymás után négy gyermekét, ha ez nem igaz? Mi késztet egy kamaszlányt arra, hogy azt állítsa, negyvenes szeretője van? Miért talál ki egy idősebb fiútestvért magának egy kilencéves kislány, vagy bankár vőlegényt egy Svájcban dolgozó orosz prostituált? És ki hisz nekik? Mindannyian hiszünk nekik, a főszereplő Zsenyával együtt, aki életének különböző szakaszaiban találkozik ezekkel a mesélő kedvű lányokkal, asszonyokkal, miközben róla viszonylag keveset tudunk meg. Sem a könyvben, sem a Thália színpadán nem kerül közelebb hozzánk, de még csak szimpatikussá sem válik, azaz semmi nem jogosítja fel őt arra, hogy megkapja ezt a főszerepet. És nem is kapja meg: a Zsenyát játszó színésznők jelenetenként váltják Hídvégi Nóra rendező ebben az előadásban ugyanazt csinálja velünk, mint Ulickaja a kisregényben: elbizonytalanítás gondolkodásra késztet. egymást. Hídvégi Nóra rendező ezzel nyilván azt akarta jelezni, hogy mindannyian Zsenyák vagyunk, magunkat sem ismeijük, és nincs esélyünk közelebb kerülni mások leikéhez. Az elidegenítés nem csak a történeteket egybefogó karakter esetében sikerült: a többiek is hidegridegek maradnak, gyakran úgy mondják a szövegüket, hogy közben nem a partnerükre néznek, hanem ránk, nézőkre. Ettől herótot szoktam kapni - és itt pont ez lehetett a cél. Ráadásul ezek a nők hol látványosan bent maradnak a színpadi térben a jelenetük után, hol félig a takarásba húzódnak. Ez vajon rendezői következetlenség, vagy a koncepció része? Be vagyunk-e zárva a saját sorsunk, körülményeink, természetünk által kijelölt térbe, vagy ki-kiléphetünk belőle? És ha kilépünk, tényleg kint vagyunk, vagy csak képzeljük? Hídvégi Nóra ebben az előadásban ugyanazt csinálja velünk, mint Ulickaja a kisregényben: elbizonytalanít és gondolkodásra késztet. Csak a (hazug) sztorikat mutatja fel, és ránk hagyja a karakter lélektani elemzését, a miértek megfejtését. Olyan az egész, mintha egy krimiből kivágnák az utolsó tíz percet. A mai, szájbarágós világban, amikor léptennyomon mások akarják megmondani nekünk, mire gondoljunk és miben higgyünk, ez az előadás elég merész vállalás. A merészséget tetézi, hogy , egyhuzamban, szünet nélkül kell végigülnünk két órát a színházban, amihez nem szoktunk hozzá. Az alkotók ezzel saját magukat vizsgáztatják: ha a néző hosszúnak tartja a bezártságot, nem elég izgalmas az előadás. (E célra én rossz tesztalany voltam szerda este, mivel előtte hat órán át ültem bezárva egy autóban.) A szereplők közül a már említett Varga Anikó tűnik ki, főleg a csecsen takarítónő, illetve Mása szerepében. A magyarországi vendégművész, Fátyol Kamilla a különböző vallásoktól megoldást váró Chevaként marad meg bennünk leginkább, Szabadi Emőke Katalin a svájci bordélyház madámjaként, és a többieknek (Varga Lívia, Dégner Lilla, Varga Szilvia) is vannak bőven emlékezetes pillanataik, hiszen sokféle nőt jelenítenek meg. A stilizáltság a legtöbbször egyforma ruháikban is megnyilvánul (jelmezek: Ory Katalin), az itt-ott egyszerre végzett mozdulataik pedig (koreográfia: Kántor Kata) azt hivatottak jelezni, hogy ők hatan egy nagy egész részei, egy gépezet fogaskerekei, vagy ha úgy tetszik, madarak egy nagy kalickában. Négyszáz program a Budapesti Könyvfesztiválon Négy nap alatt mintegy 400 programmal, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, ismeretterjesztő előadásokkal és képregónykószítéssel várja a közönséget április 25. és 28. között a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a fővárosi Millenáris Parkban. Budapest. Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke úgy tájékoztatott, hogy a fesztivál díszvendég országa Norvégia, díszvendég írója Kari Öve Knausgard lesz. Most először fordul elő, hogy a díszvendég ország adja a díszvendég írót is. Idén is megrendezik a fesztivál hagyományos kísérőrendezvényeit, az Európai írótalálkozót, a Kis Könyves Éjt, a Könyvtáros Klubot és az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját is. A gyerekprogramok a frissen átadott Nemzeti Táncszínház aulájában kapnak helyet - tette hozzá Gál Katalin. A norvég díszvendégség keretében nyolc norvég szerző lesz személyesen jelen a fesztiválon. Emellett több kiemelt programmal igyekeznek felhívni a figyelmet a norvég—magyar kulturális kapcsolatokra is - emelte ki OJav Berstad, a skandináv ország budapesti nagykövete. Külön programmal emlékeznek meg arról, hogy 250 éve két magyar tudós, Hell Miksa és Sajnovics János Észak-Norvégiában megfigyelte a Vénusz átvonulását a Napkorong előtt. Az expedíció során számos adatot gyűjtöttek a Norvégiában ma is hivatalos számi nyelvről. Sajnovics János ezekre a megfigyelésekre támaszkodva alapozta meg a finnugor nyelvrokonság elméletét - mondta el Olav Berstad. Az Életa könyvfesztiválra jelenik meg először magyar nyelven A norvég olvasó nemzet, a könyv fontos szerepet játszik a norvégok életében. Az ország lakói átlagosan évi 12 könyvet olvasnak el, és 88 százalékuk olvas végig legalább egy könyvet évente - emelte ki a nagykövet. A díszvendég Kari Öve Knausgard köteteit a Magvető Kiadó jelenteti meg. A kiadó igazgatója, Dávid Anna elmondta: a norvég szerző hatkötetes Harcom című önéletrajzi regényével lett világhírű, a sorozat negyedik, Élet című kötete a könyvfesztiválra jelenik meg először magyar nyelven. Az 50 éves Kari Öve Knausgard „autofikciós” műve megmutatja mennyire mélységesen meghatározza egy ember, egy férfi életét az autoriter apa és a hozzá fűződő kapcsolat - fogalmazott az igazgató. A Millenáris Park 12. alkalommal ad otthont a könyvfesztiválnak. (MTI) A visszatérők fesztiválja Cannes-ban Párizs/Cannes. Pedro Almodovar spanyol, Ken Loach brit, Xavier Dolan kanadai, Arnaud Desplechin francia, Jean- Pierre és Luc Dardenne belga, valamint Terrence Malick amerikai rendezők legújabb filmjei versenyezhetnek egyebek között az Aranypálmáért a 72. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos programjában. A szervezők párizsi sajtótájékoztatójukon elmondták: a legfontosabb szekcióba eddig 19'alkotást hívtak meg a mintegy 1800 nevezés közül, de a következő napokban a válogatás még bővülhet. A szaksajtó által leginkább várt alkotás, Quentin Tarantino legújabb filmje, a Volt egyszer egy Hollywood nem szerepel a meghívottak között, mivel - mint Thierry Frémaux művészeti igazgató elmondta - még nem készült el teljesen. A korábbi cannes-i díjazottak és nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik a május 14-én kezdődő seregszemle. A szervezők azt is közölték, hogy egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje meghívást kapott a filmes .egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba. (MTI) Xavier Dolan kanadai rendező új filmje is versenyez az Aranypálmáért (Fotó: TASR/AP) RÖVIDEN A Terror a kisvárdai színházi fesztiválon Kisvárda. A 12 versenyelőadás mellett 11 versenyen kívüli színházi darab, koncertek, előadói estek, bábelőadások szerepelnek a június 21. és 29. között megrendezendő Magyar Színházak 31. Kisvárdai Fesztiváljának programjában. A június 21 -re tervezett első verseny előadás Botos Bálint Liget című drámája lesz a kolozsvári Váróterem Projekt Alternatív Színházi Társulat színrevitelében, az egy nappal későbbi megnyitót követően pedig a Nemzeti Színház társulata Döbrentei Sarolta Sára asszony című drámáját mutatja be. A közönség a versenyprogramban egyebek közt megtekintheti az Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című filmjéből készült színpadi játékot a Csavar Színház előadásában, a kassai Thália Színház tolmácsolásában pedig Ferdinand von Schirach Terror című drámáj át. (MTI)
