Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-16 / 90. szám
12| KULTÚRA 2019. április 16. | www.ujszo.com Napsugaras tornyok építője Sándy Gyula munkássága és fiatal építészek tervei a Pozsonyi Magyar Intézet kiállításán A Széli Kálmán térj Postapalota napsugaras tornya - a jellegzetes épületet Sándy Gyula tervezte; ez tekinthető fő művének (Fotó: pmi) RÖVIDEN Cineuropa-díjat kapott a Genezis Budapest/Lacca. Három zsűri is díjazta Bogdán Árpád rendezését, a Genezis című filmdrámát a hétvégén, az idén 20. alkalommal megrendezett európai filmek fesztiválján az olaszországi Leccében. A film fényképezéséért Dobos Tamás kapta a legjobb operatőr díját a fesztivál zsűrijétől, melyet Marco Müller producer elnökölt. A Cineuropadíjjal szintén Bogdán Árpád rendezését tüntette ki a szakmai zsűri, emellett a diákzsűri is a Genezisnek ítélte a legjobb film díját. A díjakat Bogdán Árpád a záróünnepségen vette át Leccében. Bogdán Árpád (Boldog új élet, 2007) második mozifilmje, a Genezis a bűn, a megtisztulás és az újjászületés drámája. A bibliai eredettörténet a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből érkező emberek sorsán keresztül elevenedik meg, a főszerepekben Cseh Annamária, valamint Csordás Milán és Illési Enikő Anna amatőr színészek láthatók. A Genezis világpremieije a 2018-as Berlinalén volt, azóta számos rangos fesztivál tűzte műsorra. (MTI) Agnes Varda a cannes-i fesztivál hivatalos plakátján Cannes. Agnes Varda, a francia újhullám két héttel ezelőtt, 90 évesen elhunyt, egyik meghatározó filmrendezője látható a 72. cannes-i fesztivál hivatalos plakátján. A plakátot a rendező első filmjének 1954-es forgatásán készült fotó alapján Flore Maquin tervezte. „Agnes teljes megvilágitásban. Magasan fent. Egyen-Agnes Varda több mint 50 filmet forgatott (Fotó: TASR/AP) súlyban. Egy flegma technikus hátára felállva. Belekapaszkodva a kamerába, amely szinte beszippantja. Egy 26 éves nő első filmjét forgatja” - olvasható az eredetileg fekete-fehér fotó leírásában, amely naplementét idéző narancssárga hátteret kapott a plakáton. A felvétel Agnes Varda első játékfilmjének, a Párbeszédnek a forgatásán készült a délfranciaországi Sete kisváros melletti halászfaluban. A 72. Cannes-i Filmfesztivál május 14-én kezdődik a francia Riviérán. Május 25-ig tart, a hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke Alejandro González Inárritu ötszörös Oscar-díjas mexikói filmrendező lesz. (MTI) TALLÓSI BÉLA Két építészeti kiállításra invitálja a közönséget a Pozsonyi Magyar Intézet. Az egyik a Fiatalok feketénfehóren című tárlat, mely - ahogy a címében is benne rejlik - a legújabb trendeket prezentálja, a másik a Napsugaras tornyok című Sándy Gyula építőművészetét mutatja be. A Fiatalok feketén-fehéren 2017 című tárlat Reischl Gábornak, a Magyar Építőművészek Szövetsége (MESZ) néhai elnökének kezdeményezésére 2006-ban elindított, és a MESZ által kétévente megrendezett program hatodik kiadása. Célja a fiatal magyar építészek és tájépítészek legjobb eredményeinek bemutatása; annak felmérése, hogyan működnek együtt, miként folytatják a hagyományokat, milyen módon járulnak hozzá egy hely vagy közösség karakteréhez. A pályázaton részt vehet valamennyi már diplomázott, de a negyvenedik életévet még el nem ért magyar építész, építőművész és tájépítész. Jellemzően itt nyernek első alkalommal bemutatkozási lehetőséget a fiatalok nemcsak a digitális médiában, de nyomtatott formában is. Világra nyitott tervek A program kurátora Borsos András építész. Értékelése szerint a díjazott pályaművek változatos műfajokat képviselnek. Van közöttük városi térrel foglalkozó terv, közösségi épület, alkotóműhely, családi ház, fiataloknak készített épületek és belsők. Található példa természetbe simuló alkotásra, kapcsolatra kulturális élettel, ipari rehabilitációval, vasúti közlekedéssel. A hagyományokhoz és az épített örökséghez való viszony több terv szerzőjét foglalkoztatta. A tervek a világra nyitottak, sok készült közülük Magyarországtól távoli helyszínre vagy a határon túlra, és a mintákat is a világ építészetéből hozzák. A MÉSZ a nyertes pályázatokból kiállítást és katalógust készített - ezt hozták el most Pozsonyba. A tárlat anyagában (és a katalógus-Nyolcvanhárom éves korában meghalt Bibi Andersson svéd színésznő, aki Ingmar Bergman 13 filmjében, köztük A hetedik pecsét és a Persona című alkotásokban is szerepelt. Los Angeles. Andersson halálának hírét a színésznő régi barátja, Christina Olofson svéd rendező erősítette meg - számolt be róla a The Hollywood Reporter című filmes portál. Az 1935-ben Stockholmban született Bibi Andersson első szerepe egy Ingmar Bergman által rendezte mosószerreklám volt 1951-ben. A finom vonású szőke színésznő drámai képességeit Bergman fedezte fel, neki köszönheti nemzetközi hírnevét is. Játszott kisvárosi színésznőt az Egy nyáréjszaka mosolyában (1955), majd A hetedik pecsét (1957) vándorszínész házaspárjának női tagját ban) a komáromi Csémy Krisztián Szerpentin című terve is szerepel, mely egy Dunára épülő múzeum és konferencia-központot prezentál. Pártázatos reneszánsz „Napsugáros tornyok épülése közben / Nagy és nemes volt lelkem hivatása...” - Sándy Gyula ezzel a mottóval kezdte önéletírását. Eperjesen született, és egész életében megőrizte kötődését ehhez a vidékhez emberileg is, építészetileg is - fogalmaz Varga Mariann múalakította. Ő volt A nap vége (1957) idős professzorának fiatalkori szerelme, majd az Arc (1958) cselédlánya is. 1962-ben Liv Ullmann-nal forgatott együtt Norvégiában a Rövid a nyár (1962) című produkcióban. A két színésznő külső hasonlósága megdöbbentette Bergmant. A rendező erre alapozta 1966-os Persona című filmjét, amelyben Bibi Alma nővért, az önkéntes némaságba burkolózó, Liv Ullmann által alakított színésznő ápolónőjét formálta meg. A film leghíresebb jelenete, a két női arc egymásra vetítése is a hasonlóságmotívumot használta fel. Az ekkor már harmincegy éves színésznő maga mögött hagyva a korábbi „hamvas” szerepeket ebben a megrázó filmben teljes érettséggel lépett a közönség elé, bemutatva egy fiatal nőt, aki nem is sejti, mennyire gonosz és ördögi tud lenni egy ember. A hetvenes évektől külföldön forgatott, amerikai, olasz, francia prozeumvezető, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársa, Sándy életének kutatója. Ismertetője szerint Sándy nemcsak az építőművészet mellett kötelezte el magát egy életre, hanem az oktatás mellett is. A Műegyetem tanára volt, de tudását nemcsak szóban, hanem írásban is továbbadta; igényes tankönyvei jelentek meg. Sokat publikált, és részt vett az első hivatalos építészeti szabályzat létrehozásában. Sokoldalú közéleti ember is volt, számos táísa-Bibi Andersson 2005-ben az Ibsen Centennial Award gáláján (TASR/AP) dalmi és szakmai tisztséget töltött be. Szenvedélyes fényképészként első gépét maga építette. Varga Mariann szavai szerint ez azért sem meglepő, mert Sándy édesapa festőművész volt, az egyik nagybátyja pedig Ferenczy István szobrász. „Sándy Gyula a 20. század első felének egyik legtermékenyebb építésze volt - kezdi az építész munkásságának taglalását Bodó Péter művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa. - Legelső épületeit már az 1890-es években felépítette, és már ekkor kialakította azt az egyéni stílust, melyhez többékevésbé egész pályafutása alatt ragaszkodott is. Kialakulásában nagy szerepet játszott szülőföldje, Sáros és Gömör-Kishont vármegye. Hároméves korában Budára költöztek ugyan, de rendszeresen visszajártak Gömörbe, meglátogatni Rimaszombatban maradt rokonaikat. Ilyenkor festőművész édesapjával nagy kirándulásokat tettek, kifejezetten keresték a középkori várromokat is.” Bodó Péter értékelése szerint ezek hatására hamar kialakult benne a középkori építészet iránti vonzalom, „így stílusát a neogótika határozta meg, de egyénivé tette azzal, hogy keverte az éppen aktuális divatos jegyekkel: a 90-es években a népi építészetből vett faragott faelemekkel, a századfordulón szecessziós növényi díszekkel, majd a 20. század első éveiben a magyaros szecesszióra jellemző téglaszalagokkal. A két világháború között kap nagy hangsúlyt építészetében a pártázatos reneszánsz, mely elsősorban Felvidék keleti felére, a Szepességre és Sáros vármegyére jellemző, Sándy azonban rimaszombati és breznóbányai templomaiban is felelevenítette a stílust, már a 20. század első éveiben is” - fogalmaz Bodó Péter. Értékelésében azt is kiemeli, hogy a Sándy-életmüben jelentősek az evangélikus templomok, melyből huszonhét épült fel a tervei szerint, nagy részük a húszas-harmincas években. „Ezek napsugaras tornyait gyakran pártázat koronázza, tehát felvidéki származása még munkásságának kései szakaszában is nyomot hagyott.” A kiállítás a felsoroltakon kívül az életmű egészét igyekszik bemutatni. dukciókban szerepelt. Dolgozott John Hustonnal és Robert Altmannal, nagy sikert aratott a Jurij Jegorov rendezte A svéd asszony (1971) című filmben. A nyolcvanas években ismét Svédországban dolgozott, játszott Vilgot Sjöman Élveboncolásában (1981). A kilencvenes években színházigazgató volt Stockholmban. Pályáján több jelentős elismerést kapott: 1958-ban Cannes-ban díjazták, 1963-ban Berlinben Ezüstmedvét vehetett át, 1968-ban és 1975-ben elnyerte az amerikai filmkritikusok, 1971 -ben a Brit Akadémia díját. Az 1950-es években romantikus szálak fűzték Bergmannhoz. Háromszor ment férjhez. 2009-ben agyvérzést kapott és egy stockholmi szanatóriumba került, ahol huszonnégy órás felügyelet mellett kerekesszékben kezdte meg a felépülést és a beszédtanulást harmadik férje, Gabriel Mora Baeza chilei orvos támogatásával. (MTI) Meghalt Bibi Andersson svéd színésznő