Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-12 / 87. szám
www.ujszo.com | 2019. április 12. KÖZÉLET I 3 EP: erősödhet a szélsőség Az Európai Bizottság harcol az álhírek ellen DEMECS PÉTER Valóban fennáll a veszélye annak, hogy több szélsőséges képviselő kerül be az Európai Parlamentbe a májusi választás után? Mit érhetnek el Marian Kotleba képviselői, ha kijutnak Brüsszelbe? Tornáé Valáéekkel, a Carnegie Europe thinkthank brüsszeli központjának vezetőjével beszélgettünk a közelgő EP-választásról. Milyen hangulatban várja Brüsszel az európai parlamenti választást? Feszült. Mint mindig, úgy most is mobilizálódnak a szélsőségesek, ám úgy tűnik olyan erők is, amelyek hisznek az Európai Unióban, amelyek úgy gondolják, az unió jó ötletek forrása is lehet. Ezek azok az erők, amelyek korábban nem voltak jól szervezettek. Azok az emberek, akik amíg az unió nem került válságba, nem is tartották fontosnak, hogy a választási urnákhoz járuljanak. De láttuk az államfőválasztáson - bár nem akarok párhuzamot húzni az államfői és európai választás között milyen hatalmas témát tudott faragni például a Progresszív Szlovákia Európából. Nagyon sok tagállamban mobilizálódnak azok az emberek, akik érzik, hogy az Európai Unió veszélyben van, akik úgy érzik, ha nem mennek el választani, vagy ha nem érik el, hogy szavazóik az urnákhoz járuljanak, akkor a helyzet még rosszabb lesz, s Európa a szélsőséges erőknek lesz kiszolgáltatva. Igen, az Európai Parlamentbe szélsőséges politikusok is bejutnak, ám Szlovákiában is nő az Európa-párti erők mobilizációja. Nem lehet ennek a mobilizációnak az oka az Európa-párti tábor konfliktusa a szélsőséges szervezetekkel? Az, amit most látunk Szlovákiában is? Lehet, viszont ismét azzal a különbséggel, hogy a szélsőségesek mindig is tettre készek voltak, mindig is hajlandóak voltak elmenni választani. Ami új ebben az az, hogy olyan emberek is mobilizálódnak, akik érzik, hogy az Európai Unió veszélyben van. Remélem, hogy végül mi is egy pozitív eredmény részesei leszünk. A részvétel terén is? Azt nem merném megjósolni. Az európai parlamenti választás röviddel az államfőválasztás után lesz, tehát a politológusok többsége majd azt mondja, hogy a két választásból a későbbi számíthat alacsonyabb részvételre, mert az embereknek nincs kedvük elmenni kétszer szavazni. Másrészt az, hogy a progresszív, Európa-párti erők olyan jó eredményt ér-Tomáá ValáSek (TASR-feivétei) tek el az államfőválasztáson, motiválhatja az embereket arra, hogy az EP-választáson is részt vegyenek, s változtassanak valamin. Számukra ez nemcsak Európáról fog szólni, hanem arról is, hogy beigazolódjon, Szlovákiában végre kezdetét vette a változás a politikában. Ezért is bízom benne, hogy a részvétel magasabb lesz, mint korábban. A Progresszív Szlovákia, melynek jelöltje, Zuzana Caputová megnyerte az államfőválasztást, közös listát indított a Spolu mozgalommal. Ez a két párt azt hirdeti, hogy ők az egyedüli igazi Európa-párti erő az országban, amely az európai parlamenti választáson indul. Egyetért ezzel az állítással? Nem teljesen. Elég csak a Smert nézni amely ugyan helyenként mutat egyfajta skizofréniát, de a kormányfő és a külügyminiszter teljesen tisztán Európa-párti, de több más pártot is említhetnék. A Progresszív Szlovákia és a Spolu képviselői inkább ahhoz a szárnyhoz tartoznak, amely az Európai Unió bizonyos reformját sürgeti. Akik azt gondolják - s ehhez én is csak csatlakozni tudok -, hogy az unióban szükség lenne egy nemzetek feletti választási listára, hogy elképzelhető, az európai integráció logikus folytatásaként az Európai Parlamentbe olyan embereknek is lenne helyük, akiket nem csak nemzeti alapon fognak megválasztani az egyes tagállamok. Az előrejelzések szerint a következő Európai Parlamentben jobban szétaprózódnak az erők, s több szélsőséges párt képviselője kap helyet. Ezek a mozgalmak eddig Brüsszelben nem igazán tudtak hatékonyan együttműködni, szinte semmit sem tudtak elérni. Megváltozhat ez a választás után? Igen, például már csak azzal, hogy nagy valószínűséggel a választás után a hagyományos jobboldal és baloldal megszűnik a parlamentben, leegyszerűsítve: a többséghez már nem lesz elég a szocialista és a konzervatív erők összefogása. Ez annyit jelent, hogy a sorban következő harmadik, negyedik, ötödik vagy hatodik pártra is szükség lesz ahhoz, hogy az összes kulcsfontosságú poszt betöltésére sikerüljön összegyűjteni a megfelelő számú szavazatot. A kisebb pártok ezért minden eddiginél fontosabbak lesznek. Az, hogy végül milyen erős hangja lesz a szélsőséges mozgalmaknak, egyebek mellett attól is függ, elég erős frakciót tudnak-e létrehozni. Ám ehhez például a jobboldali és baloldali szélsőségeseknek is szövetségre kellene lépniük, amit nem igazán tudok elképzelni. Ön szerint az európai parlamenti választáson Szlovákiában is sikeresek lesznek a szélsőséges erők? Igen, de ugyanakkor úgy gondolom, hogy az olyan Európa-párti mozgalmak is nagyon jó eredményt érnek majd el - a már említett mobilizáció miatt mint a Progresszív Szlovákia vagy a Spolu. S ha már a szélsőséges erőkről beszélünk, hol van a határ? Mit nevezhetünk szélsőséges mozgalomnak a politikában és mi az, amit már nem? A szélsőséges fogalmat nagyon szabadon, talán meggondolatlanul használjuk Szlovákiában. Először is hatalmas különbség van abban, hogy valaki olyan értelemben szélsőséges, hogy antidemokratikus világlátása van, tehát az Európai Unióban és a liberális demokráciában sem hisz, vagy hogy valaki csak pusztán euroszkeptikus, tehát demokrata, ám különböző okoknál fogva úgy látja, az Európai Unió nem felel meg saját országa érdekeinek, ezért jobb ötletnek tartaná, ha országa kilépne az unióból, vagy ha egyenesen megszüntetnék az uniót. Szlovákiában pedig az euroszkeptikus és a szélsőséges kifejezések kicsit összemosódnak. Ugyanakkor arról is megfeledkezünk, hogy számos pártban találunk populistákat vagy szélsőséges nézeteket valló politikusokat. Nem sorolhatunk mindenkit a szélsőjobb erők közé. Ez az, amit Szlovákiában ismerünk, mert ebbe a csoportba tartozik Marian Kotleba. Az viszont, amit például Olaszországban látunk, az egy aránylag erős radikális baloldal, amely az Öt Csillag Mozgalomnak köszönhetően hatalomban is van. Tehát a szkeptikusok és az Európa-ellenes erők sem képviselik ugyanazokat a nézeteket, a politikai paletta más-más részéről származnak, s ez a hagyományos pártok malmára hajtja a vizet. Mennyire erős nálunk ezeknek a szélsőséges és Európa-ellenes mozgalmaknak a hangja? Szlovákiában úgy látom, nagyon kevés olyan ember van, aki ideológiai alapon utasítja el az Európai Uniót, mert az szerinte minden rossznak a megtestesítője. Ezekből valóban nagyon kevés van. Ezt talán csak Marian Kotlebánál és választóinál látom. Az Európai Unióról kritikusan nyilatkozó emberek túlnyomó többségére viszont érvényes, hogy populisták, érzik, hogy az unió jelenleg számos problémával küzd. Igaz, hogy az Európai Unióra a gazdasági válság és a menekültválság sem vetette a legjobb fényt. Kicsit többet vártunk az uniótól ebben az időszakban, jobb akcióképességet, hatékonyabb lépéseket. Jelenleg az Európai Unióra sokan úgy tekintenek, hogy válságban van. Nagyon népszerű és politikailag attraktív belerúgni az unióba. Ezért is gondolom, hogy ha az EU egyszer kilábal a válságos időszakból, akkor az euroszkeptikusok száma is csökkenni fog Szlovákiában, mert a téma többé nem lesz számukra politikailag attraktív. Európska komista A májusban esedékes európai parlamenti választás előtt szó szerint ellepték a világhálót az álhírek és a dezinformációk. A helyzet súlyosságát mi sem ábrázolja jobban, mint az Eurobarometer legutóbbi, témával foglalkozó felmérése, mely szerint az unió lakosainak 73 százaléka naponta, vagy minimum hetente egyszer kapcsolatba kerül egy, interneten terjedő álhírrel. Mi is az az álhír? Véra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztóvédelemért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos szerint a válasz aránylag egyszerű: olyan információ, amely elolvasása az embert felidegesíti. „Ha egy hír olvasása közben úgymond kinyílik a bicska a zsebünkben, biztosak lehetünk benne, hogy álhírről van szó” - nyilatkozta múlt héten az uniós biztos, aki .szerint az Európai Bizottság egyik legfontosabb feladata a közelgő európai parlamenti választás előtt az, hogy megakadályozza ezen információk terjedését a világhálón. Jourová szerint ezen a téren külön veszélyeztetett csoport az idősek, akik hajlamosak elhinni ezeket az álhíreket. „Ezért is olyan fontos a család és a hozzátartozók szerepe, hogy figyeljék, mit böngésznek az interneten a nagyszülők, s elmagyarázzák nekik, hogy nem minden igaz, amit a világhálón olvasnak” - fűzte hozzá Jourová. Az álhírek terjedésének módszere leegyszerűsítve a következő: a Facebook közösségi portálon regisztrált felhasználók bizonyos csoportját céltudatosan különböző álhírekkel bombázzák, mígnem az illető egy idő után elhiszi azt, amit állítanak. Azt, hogy mely országokban fognak a választás előtt a leginkább eltelj edni az álhírek, nem lehet megítélni, amit viszont biztosra sikerült igazolni, hogy a dezinformációs kampány jelentős része Oroszországból van irányítva. Az Eurobarometer szerint az unió lakosainak ugyancsak 73 százaléka úgy véli, meg tudja különböztetni az álhírt a valóstól. Az emberek 44 százaléka szerint a dezinformációk komoly veszélyt jelentenek a demokratikus társadalomra. A lakosok 41 százalékának véleménye szerint pedig az újságírók feladata a dezinformációk elleni harc, 32 százalékuk szerint a nemzeti intézményeknek kellene hatékonyabban fellépniük az álhírek terjedése ellen. Az Európai Bizottság tavaly fogadta el az álhírek elleni harcról szóló akciótervet, melyre az unió összes tagállama rábólintott. Brüsszel ezen a téren hatékonyabban fog együttműködni az egyes tagállamokkal, s kiépít egy rendszert, melyben egy tagállam azonnal, hatékonyan tájékoztathatja az unió többi tagállamát arról, hogy egy álhírt leplezett le. Hasonló feladatot lát el már most a 2015-ben alapított East StartCom munkacsoport, melynek feladata az Oroszországból érkező álhírek leleplezése. A csoport mindeddig több mint 4500 álhírt leplezett le, igazolta ezek forrását, s jelentősen hozzájárult az álhírek terjesztésének leplezéséhez. Az Európai Bizottság ugyanakkor azon szervezetek működését is fontosnak tartja, amelyek hitelesítik a hírek tartalmát, s kiderítik ezáltal, hogy az adott információ álhír-e vagy sem. A bizottság ezen tevékenységek támogatására 2,5 millió eurót különített el. Játsszon velü Mit kell tennie: Küldje el SMS-ben a 6663-as számra a kvízkérdés helyes válaszának betűjét. A beküldés módja: JATEK(szóköz)válasz betűje(szóköz) a beküldő neve és címe. A visszaigazoló SMS ára 0,50 € áfával. Az SMS-eket 2019. április 19-ig fogadjuk. A helyes választ beküldők közül egy nyertest sorsolunk. Nevét az Új Szó május 3-i számában közöljük. Kvízkérdés: Az emberek hány százaléka lép kapcsolatba hetente minimum egyszer álhírrel? A múlt heti játék nyertese: Fekete Melinda, Rakottyás A játék résztvevője beleegyezik, hogy a DUEL-PRESS KFT. a személyes adatokat postai/elektronikus kommunikációs célokra használja fel. A DUEL-PRESS KFT. az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően dolgozza fel a személyes adatokat. Bővebb információért látogasson el a https://ulszo.com/gdpr weboldalra. DP190011
