Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-11 / 86. szám

www.ujszo.com | 2019. április 11. KULTÚRA 9 Ma van a költészet napja PENGE TALLÓSI BÉLA Április 11-én, József Attila (1905-1937) születésnapján tartják Magyarországon a költészet napját 1964-től minden évben. Ehhez kap­csolódik, hogy ugyanezen a napon született 1900-ban a magyar irodalom egy másik kiemelkedő alakja, Márai Sándor is. A költészet napján minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbe­mutatókkal, költőtalálkozókkal, ko­szorúzásokkal, közös versmondá­sokkal, kiállításokkal, különféle rendezvényekkel tisztelegnek a ma­gyar líra előtt határon belül és a ha­táron túl is. Sok helyen költészetet népsze­rűsítő programokat - irodalmi este­ket, felolvasást, szavalóversenye­ket, versmondó találkozót, slam po­etry eseményeket — szerveznek. Emellett kiemelt figyelem irányul a magyar lírára.a közmédiában is — ezért ma érdemes odafigyelni a te­levízió és a rádió kapcsolódó műsoraira. Ezen a napon értelemszerűen a verseké a főszerep, ugyanakkor más napokon is lehetne így... Az egész életünk részévé válhat a költészet, ha megtaláljuk (segítenek megtalálni) az utat, hogy eljussunk oda, ahol va­rázsa alá von a lírai műnem. Egy utat mutatok be ehhez, hogy lehetőleg társuljanak mások is. Az élő, lüktető, tomboló, mindent átható költészet Nagy László Rege a tűzről és a jácintról című költemé­nyének Berek Kati általi tolmácso­lásában ért utol. Innen csupáncsak lobbanásnyi táv volt a költő másik fergeteges erejű verse, a .jéghegyek fölé piros bálba röptető” Tűz. Az ezekből fakadó elragadtatott lírai élményt megelőzte Ady Eridre fájdalmasan gyönyörű, a vesztes meghajolásával, de büszkén szóló szerelmes siratója, a Finita. „Vége van. A függöny legördült, / Komisz darab volt, megbukott. / Hogy maga jobban játszott, mint én? / Magának jobb szerep jutott! / Én egy bolond poétát játsztam, / Ki lángra gyúl, re­mél, szeret - / Maga becsapja a poé­tát, / Kell ennél hálásabb szerep?!...” Közben pedig ott volt, beékelődve ezek közé József Attila Tanítások című verse, mely a cserepes urasági kastély gyermekei és a trágyás sze­kerén elinduló durva orrú paraszt bölcs szembeállításával, összeha­sonlításával nyilallt belém. Mindezekhez a prológust sok-sok Petőfi-vers jelentette: a szemléletes, átélhető természetleírások. Köztük a festői szépségű, lágy őszi rácsodál­­kozás, az Itt van az ősz, vagy a leg­keményebb, fagytól recsegő-ropogó téli állapotkép A puszta télen. Az ősz és a tél mellé felsorakozott a tavaszcsalogató Nyitnikék - Sza­bó Lőrinctől - a kis madár három füttyével. A kismadáréval, melynek „háromszor hármat lüktet a dala, ví­gan, szaporán, mint éles fuvola”. A magyar lírai megszólalások mellé idővel felzárkóztak világiro­dalmi rímes és rímtelen sorok is. So­se felejthetőn Rainer Maria Rilke szikár igazságot megfogalmazó pársorosa, a Záró darab Lator László magyarításában. Nagy a halál. / Raj­tunk a bélyeg, / bár nevet a száj./ Míg azt hisszük: körülvesz az élet, - / bensőnkben éled / sírása már. Számomra ezeknek a réges-régen (!) született klasszikus soroknak a csengése jelenteti, teremteti meg a nyitányt a költészethez a költészet napján, de a kevésbé lírai napokon ugyanúgy. Ezekhez és számos egyéb, tudatunkba vésődött vers­sorhoz mindig vissza lehet térni: ol­vasva, hallgatva, szavalva. Aztán lehet ezektől elindulva eljutni a kor­társ költészetig. Hogy szálljon, szól­jon a költemény, mindenkihez külön-külön, nem csak József Attila és Márai Sándor születésnapján. Nemcsak a költészet napján, hanem a budapesti nagyszabású könyves eseményeken is - Könyvhét, Könyvfesztivál - érdemes a verseskötetek közt böngészni (juhász Katalin felvétele) Túlságosan emberi A Kak Remény minden bizonnyal az év egyik legfontosabb lírai tel­jesítménye. A gyűjtemény Takács Zsuzsa teljes költői pályájáról ké­pet ad, 1970-től kezdődően mu­tatja be a kötetek anyagát, de a ko­rábban megjelent szövegek mellett az új versek is helyet kaptak. Az alkotások együttesen nagy ívű korpuszt alkotnak, és egy megke­rülhetetlen költői teljesítményt rajzolnak meg: a verseket egy­másutániságukban olvasva (azaz a legfrissebb szövegektől a közel­múlt India-ciklusáig eljutva) ér­zékelhetőek a stiláris és tematikus elmozdulások, átrendeződések, és a verseskötetek közötti intertextu­­ális és logikai átvezetések. Azon­ban ami ennél meglepőbb, az az életmű egységességének tapasz­talata. Nemcsak Takács szövegal­kotásának sokrétű gondolatisága^ vagy az átgondolt képi komplexi­tás és a kifinomult, kérlelhetetle­nül pontos poétika és nyelviség tekinthető általános érvényűnek, hanem az is, hogy mindig az em­beri létezés legnagyobb témáit, legalapvetőbb dilemmáit bontja elemeire, hogy azok az önértel­mezés és önvizsgálat kiinduló­pontjává válhassanak. Különösen hangsúlyos ez A Vak Remény címet viselő, 2018-as, három ciklusba (A bukott angyal, Body kiállítás, Ha van lelkünk ugyan) osztott kötetnyi verscso­portban, amelyben Takács a halál, a gyász, a kötődés, a veszteség, a kollektív és egyéni bűnök morális aspektusait szálazza szét. Eszközt jelent ehhez az allegorikus be­szédmód, a szerepvers poétikája, és a bukott angyalként megjelenő Vak Remény (helyenként altere­­góként, Doppelgángerként feltűnő) alakja; valamint a hely­zetversek konkrétból általánosba, és metaforikus kontextusba for­dítható viszonyrendszere. Emel­lett azonban hitről, szakralitásról és transzcendenciáról is beszél: voltaképp a költészet eszközeivel arra a kérdésre is keresi a választ, mi az, ami az embert (és az embe­riséget) ennyi önmaga ellen elkö­vetett bűn és veszteség után még mindig életben tartja. Es egyálta­lán, mi az, hogy emberi. A Vak Remény, JFekszik a bokor alján és vacog A Vak Remény tudja, hogy látni fog” - olvasható az egyik versben. És ebben, úgy tűnik, minden lehetsé­ges válasz benne van. Takács Zsuzsa:/! Vak Remény. Összegyűjtött versek. Bp., Magvető, 2019,608 oldal Értékelés: 10/10 MÁRAI 119 - MEGEMLÉKEZÉS Kassa. Márai Sándor születésé­nek 119. évfordulója alkalmából ma 16 órakor megemlékezést tar­tanak az író szobránál. 17 órakor a MaJel Rovás Központban Mu­­szatics Péter előadása hangzik el Márai, a történelmi tudat és a múlt emlékezete címmel. Holnap 17 órakor a Márai Stúdióban a - Má­rai Sándor három regénye és nap­lója nyomán készült - Áldozó Ju­dit című monodrámát láthatja a közönség Havas Judit előadásá­ban. 19 órától ugyanitt Mo(l)ni és barátai megzenésített verseket adnak elő. (k) József Attila versei - ötletes zenei köntösben PUHAJÓZSEF József Attila születésnapján, a magyar költészet napján érdemes előhalászni a hanghordozókat, és újrahallgatni a költő verseit zenei köntösben. Alapos munkát igényelne, ha ki akarnánk deríteni, hogy a magyar ze­nei életben kik a legnépszerűbb köl­tők, kiknek a verseit zenésítették meg a legtöbben. Az viszont mindenféle kutakodás nélkül kijelenthető, hogy József Attila az első három között ta­lálható, sőt, talán ő a legnépszerűbb a zenészek körében. A Tiszta szívvel című költeményének legalább két tucat megzenésítése ismert. Ha kö­zülük egyet ki kellene emelni, akkor a rövid életű, 1969 és 1971 között működött, Baksa-Soós János vezette Kex verziójára esne a választásunk. A maga nemében lázadó verset a lá­zadó rockzenekar tökéletesen a saját arcára formálta, mantraszerűen, or­gonaszólóval adja elő. Akik teljes lemeznyi megzenésí­tett József Attila-költeményre vágy­nak, azoknak bátran ajánlható a Gryllus Kiadó Hangzó Helikon so­rozatában megjelent két album, a Sebő és a Kaláka együttesé, továbbá Hobo (Földes László) Magyaror­szág messzire van, A hetedik és Tu­dod, hogy nincs bocsánat című le­mezei, valamint Ágnes (korábban Ágnes Vanilla) Férfiszóval című al­buma, amelynek érdekessége, hogy az énekesnő Születésnapodra című szerzeményével zárul - a költő szü­letésének századik évfordulójára komponálta. Mivel József Attila sok költemé­nye sok-sok kiváló zenei változat­ban készült már el, ezért az újonnan próbálkozó zenészeknek nem elég jó köntöst adni rájuk, muszáj némi öt­letességet is belevinniük ahhoz, hogy azok kitűnjenek. József Attila verseinek az utóbbi években született három legötlete­sebb megzenésítését ajánljuk olva­sóink figyelmébe. 3. MásKÉP: Bús magyar éneke (újLenyomat - 2015) A csongrádi együttes különböző népzenék elemeit - az írtől a balkáni melódiákon át az afrikai dallamokig - vegyíti ízlésesen összefésülve. A népzenei köntös még jobban kiemeli a Bús magyar éneke üzenetét. 2. Zaporozsec: Szeretnék / Ked­ves Jocó! (Pixelek—2018) A zenekar Szeretnék című dala reggae-be hajló lüktetésű egyszerű, őszinte történet a kamaszkori vá­gyakról. Az együttes tavalyi lemezén a zeneszám után a Kedves Jocó! (De szeretnék) című vers csendül fel. A kettő akár kerek egésznek is vehető. 1. Folkfonics: De szeretnék (Két karodban-2018) A legötletesebb megzenésítést a Folkfonics készítette el, Szász Ve­ronika Veni énekli. A zenészek a De szeretnék című népdalt a költő Ked­ves Jocó! (De szeretnék) című ver­sével dolgozták össze, a két világ, a költeményé és a népdalé egy felvé­telben egyesül. Költészet napi emlékezetes események A költészet napja emlékezetes eseményeként 2010-ben Mis­­kolc-Lillafüreden hétszázhatvan, főként középiskolás diák egy­szerre szavalta el József Attila Óda című versét. 2012-ben Jor­dán Tamás Kossuth-díjas szín­művész vezetésével Sárváron mintegy nyolcszáz diák mondta el egyszerre Nagy László Ki vi­szi át a szerelmet? című versét. 2013-ban pedig versmondási re­kordot döntöttek Nyíregyházán, csaknem kétezren adták elő egy­szerre Váci Mihály Én szőke vá­rosom című versét. Idén, április 6-án megrendezték a Költők fu­tása Budapesten elnevezésű ren­dezvényt a Ferenc téren. A köl­tészet napi Versmaratonhoz kapcsolódó eseményen költők futottak váltóban. (MTI, k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom