Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-10 / 85. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. április 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A kormánypárt ismétlést követel Ankara. A kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnökhelyettese tegnap bejelentette, hogy kezdeményezik a helyhatósági választás megismétlését Isztambulban, ahol a nem hivatalos végeredmény szerit az ellenzéki kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Ekrem Imamoglu szerezte meg a főpolgármesteri széket. Ali Ihsan Yavuz úgy fogalmazott, a nagyvárosban olyan mértékű szabálytalanságok és visszaélések történtek a március 31-i választáson, amelyek egyértelműen befolyásolták a voksolás kimenetelét. (MTI) Ideiglenes elnököt választottak Algír. Abdel-Kader Benszaláhot, az algériai parlament felsőházának elnökét választotta meg az algériai parlament az ország ideiglenes államfőjének. „Mielőbb lehetővé kell tennünk az algériai nép számára, hogy elnököt válasszon”-jelentette be Benszaláh, aki az algériai alkotmány értelmében 90 napra veszi át ideiglenesen az államfői teendőket, és ő maga nem indulhat az elnökválasztáson, melyet ebben az időszakban meg kell tartani. A 77 éves Benszaláh, aki a tömeges tiltakozások miatt lemondott előző elnök, Abdel-Azíz Buteflika támogatójának számított, „nemzeti kötelességének” nevezte az ideiglenes államfői megbízatás elvállalását. (MTI) USA: új ember a titkosszolgálat élén Washington. Donald Trump amerikai elnök hétfőn elmozdította hivatalából Randolph Alles igazgatót, az Egyesült Államok titkosszolgálatának vezetőjét. Alles a vasárnap lemondott Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter közvetlen irányítása alá tartozott. A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders még aznap tudatta: Randolph Alles helyére James Murrayt nevezik ki. Murray a titkosszolgálat veterán munkatársa. A szóvivő közlése szerint a jövő hónapban veszi át a szervezet irányítását. (MTI) Esernyős vezetőket ítéltek el Hongkong. Bűnösnek találta a bíróság a közrend megzavarásában a hongkongi „esernyős forradalom” 9 vezetőjét. A döntés ellen több nemzetközi jogvédő szervezet is tiltakozott. A bíróság épületében a tárgyalásra több mint százan gyűltek össze, többen közülük sárga esernyőt - a demonstrációk szimbóluma - tartottak a magasba, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat a 9 emberrel. A bíróság egyelőre nem határozta meg a büntetési tételeket. Egyre többjei utal arra, hogy a Peking által támogatott hongkongi városvezetés a bíróságokat igyekszik felhasználni arra, hogy korlátozza az ellenzék mozgásterét. (MTI) Választás bizonytalan prognózisok közepette Választók az ultraortodox zsidóság fellegvárának tartott Bnei Brak izraeli városban (TASR/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Meglehetősen bizonytalan prognózisok közepette rendeztek tegnap parlamenti választást Izraelben. A hivatalban lévő Benjámin Netanjahu miniszterelnök, aki ellen korrupció miatt több eljárás is folyik, továbbra is a legnépszerűbb politikus. A közvélemény-kutatók utolsó felmérései szerint a Béni Ganz Kékfehér ellenzéki centrista párt támogatottsága volt a legnagyobb, de a jobboldali blokk megelőzte az ellenzéket. A választást befolyásolhatta, hogy Donald Trump amerikai elnök március 21-én bejelentette: az Egyesült Államok elismeri Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. Pár nappal ezelőtt Benjámin Netanjahu Ciszjordánia annektálására tett ígéretet, ha a választás után is folytathatja a kormányzást. A kampány során az ellenzéki Kékfehér párt a tengeralattjárók gyanús közbeszerzésének korrupciós ügyével ért el sikereket, de amikor a közvélemény-kutatók népszerűségük emelkedését jósolták, akkor az Izraelben „bűvésznek” nevezett kormányfő rendre előhúzott a kalapjából egy újabb nemzetközi sikert. A Netanjahu vezette Likud kíméletlen módon kampányolt, idegbetegnek és pszichiátriai esetnek próbálta bemutatni Ganzot. A Kék-fehér pártszövetség viszont a rágalomhadjárattal szemben pozitív üzeneteket sulykolt: az állami bölcsődehálózat megteremtését, új kórházakat, az adók szinten tartását ígérte. Az országban 6 millió 339 729 választópolgár szavazhatott 10 720 választási urnánál. Börtönökben 58 urna várta a szavazati joguktól meg nem fosztott rabokat, és a kórházakban 190 kihelyezett tintánál voksolhattak a betegek. Az izraeliek az 1948-ban megalapított ország történetének 24. parlamentjének (kneszetének) 120 képviselőjét választották meg. Az izraeli tévécsatornák este tízkor kezdték meg az első - még csak a közvélemény-kutatók próbaumáinál megjósolt - eredmények közlését. Izraelben hagyományosan igen magas a részvételi arány, a legutóbbi, 2015-ös választáson a jogosultak közel 72 százaléka voksolt. A bejutott pártok vezetőit a választás után fogadja az államelnök, és annak a politikusnak adja az új kormány megalakításának jogát, aki a pártok szerint a legnagyobb valószínűséggel képes stabil koalíciót létrehozni. Elmarasztalták Oroszországot Strasbourg/Moszkva. Ismét elmarasztalta Oroszországot tegnap a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Alekszej Navalnij ügyében. Az ítélet szerint az orosz hatóságok 2014-ben jogszerűtlenül helyezték több hónapra házi őrizetbe az ellenzéki politikust. Az EJEB kimondta, hogy a Navalnij ellen elrendelt korlátozó intézkedésekkel Oroszország több pontját is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, köztük a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról, illetve a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkelyeket. A Vlagyimir Putyin orosz elnök leghangosabb bírálójának számító politikus és testvére ellen egy állítólagos csalás ügyében indult eljárás, s ennek keretében 2014 februárjában házi őrizetbe helyezték, megtiltva számára a telefonálást és az internet használatát is. A strasbourgi bírák 22 665 euró kártérítést és perköltséget ítéltek meg a panaszosnak. A most kihirdetett elsőfokú ítélet ellen három hónapig még mindkét fél fellebbezhet. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője váratlannak nevezte és elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Navalnij javára meghozott ítéletet. Maga Navalnij győzelemnek minősítette a verdiktet. „Biztos vagyok abban, hogy ezen ítéletnek fontos következményei lesznek azok számára Oroszországban, akiket folyamatosan ilyen törvénytelenségeknek tesznek ki” - húzta alá. (MTI) Theresa Maynek ma ismertetnie kell London elképzeléseit a brexitfolyamat további menetéről A brit EU-tagság megszűnésére (brexit) szabott határidő további hosszabbítá-sának kezdeményezésére kötelezte hétfő éjjel a londoni alsóház Theresa Mayt, elkerülendő a megállapodás nélküli brexitet. London. A brit kormányfő tegnap Berlinben Angela Merkel német kancellárral egyeztetett, délután pedig továbbutazott Párizsba, hogy Emmanuel Macron elnökkel találkozzon mai rendkívüli EU-csúcs előtt. May és Merkel egyetértett abban, hogy Nagy- Britanniának megállapodás alapján kell kilépnie az EU-ból. A konzervatív párti brit kormányfő egy héttel ezelőtti televíziós beszédében jelezte, hogy a brexit további halasztására van szükség a megállapodás nélküli kilépés elkerülése végett, miután az alsóház háromszor is elutasította a brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val tavaly novemberben elért egyezményt. Az alsóházban múlt szerdán minimális többséggel, 313:312 arányban elfogadott indítvány azonban kötelezővé is tette Maynek, hogy a brexit halasztásának kezdeményezésével mindenképpen kerülje el a szabályozatlan kilépést az EU-ból. A törvényjavaslat - amelyet Yvette Cooper, az ellenzéki Munkáspárt egyik befolyásos képviselője, az alsóház belügyi bizottságának elnöke terjesztett elő - az elmúlt egy hétben megjárta a felső kamarát, a Lordok Házát is, és hétfő este került vissza az alsóházba, ahol a képviselők véglegesítették. Az EU mai csúcsértekezletén Maynek ismertetnie kell London elképzeléseit a brexitfolyamat további menetéről. A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha May indokait a további halasztásra az EU-csúcs ma elutasítja, akkor az Egyesült Királyság pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból. A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam a múlt havi EU-csúcson egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak. Ez május 22-ig tartott volna, abban az esetben, ha a londoni alsóház a múlt péntekig elfogadta volna a brexitmegállapodást. Az alsóház azonban éppen március 29-én, vagyis múlt pénteken, az eredeti kilépési határidő lejárati napján vetette el harmadszor is az egyezményt, és ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő, amely jogilag továbbra is érvényes. (MTI) A szudáni biztonság erők tegnap könnygázt vetettek be a kartúmi védelmi minisztériumnál tüntető tömeg ellen, és helyszíni beszámolók szerint lövések is eldördültek. Szudánban december óta tartanak a demonstrációka gazdasági nehézségek, a növekvő infláció és az üzemanyaghiány, illetve a kenyér árának emelkedése miatt. December közepe óta 39-en vesztették életüket. (Tasr/ap) Eric Swalwell is elnök szeretne lenni Washington. Eric Swalwell személyében kaliforniai képviselővel bővült az amerikai Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsainak tábora. Swalwell hétfőn éjjel a CBS televízió éjszakai show-műsorában jelentette be, hogy versenybe száll pártja elnökjelöltségéért. O a tizennyolcadik demokrata párti politikus, aki elnökjelölt szeretne lenni a 2020-ban esedékes elnökválasztáson. A show-műsorban Swalwell arról beszélt, hogy Amerikát „futóhomokon lévő országnak” látja, amely „képtelen megoldást találni problémákra és külföldről érkező fenyegetésekre”. Szerinte egy sor területen nem észlelhető előrehaladás, ahogyan fogalmazott: „Washingtonban semmit sem csinálnak”. „Én készen állok arra, hogy megoldjam ezeket a problémákat. Indulok az Egyesült Államok elnökségéért. Ez hivatalos bejelentés”-közölte. Bár választási programjáról nem közölt részleteket, tudni lehet, hogy Swalwell többször is szorgalmazta a fegyvervásárlás és -viselés szabályainak szigorítását. (MTI)