Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-09 / 84. szám
8 I RÖVIDEN May lemondatását kezdeményezik London. Theresa May miniszterelnök lemondatását kezdeményezte a kormányzó brit Konzervatív Párt kemény vonalas brexittáborának egyik prominens alsóházi képviselője, aki szerint ha May szerdáig távozik, az Egyesült Királyság már pénteken kiléphet az unióból. Mark Francois, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb keményvonalas brexitpárti csoportjának alelnöke szerint véleménynyilvánítási jelleggel bizalmi szavazást kell szervezni a kormányfő ellen. (MTI) Trump megválik egyik miniszterétől Washington. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, távozik posztjáról Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter, akinek a hatáskörébe tartozik például a fal építése a mexikói határon. Közölte azt is, hogy Kevin McAleenan, a vám- és határőrizeti szervek (CBP) vezetője lesz a belbiztonsági tárca ügyvivő minisztere. Kommentárok szerint Donald Trump elégedetlen volt a belbiztonsági minisztérium munkájával. Az NBC televízió kormányzati forrásokból származó értesülései szerint Nielsen támogatottsága a kormányzaton belül is gyönge volt. (MTI) Vádemelés Iliescu román exelnök ellen Bukarest. Emberiesség elleni bűncselekményekért vádat emelt a román katonai ügyészség Ion Iliescu volt államfő ellen az 1989-es forradalom ügyében. Petre Roman volt miniszterelnök esetében bizonyítékok híján megszüntették az eljárást. Iliescut és két, még életben lévő feltételezett bűntársát 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését az Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának legitimálása érdekében, rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket. (MTI) Erdogan: kicsi a szavazatkülönbség Ankara. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, a 13-14 ezer szavazatnyi előny kevés ahhoz, hogy az ellenzék isztambuli főpolgármester-jelöltje a március 31-ei helyhatósági választás győztesének nevezhesse magát a kormánypártival szemben. A március 31 -ei választás eredménye szerint a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 15 év után Ankara mellett Isztambult is elveszíteni látszik. Ankarában a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) színeiben induló Mansur Yavas a voksok 50,91, míg az AKP-s Mehmet Özhaseki a 47,10%-át szerezte meg. (MTI) KÜLFÖLD 2019. április 9.1 www.ujszo.com Ezrek menekülnek Tripoliból Mike Pompeo a Haftár tábornok vezette erők offenzívájának azonnali leállítását követeli Amerikai kétéltű járművekkel menekítik a civileket Líbiából (Tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Genf/Tripoli. Már legalább 32 ember vesztette áletét, és kb. 50-en megsebesültek a Líbiában folyó harcokban azóta, hogy a Halifa Haftar tábornok parancsnoksága alatt álló Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) múlt csütörtökön offenzívát indított Tripoli ellen. A nemzetközileg elismert tripoli egységkormány egészségügyi minisztériuma szerint az áldozatok között sok a civil, de pontos számokat nem közölt. Az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó hivatala tegnap közölte: legalább 2200 ember menekült el a líbiai főváros déli részén zajló harcok elől, nagyon sokan viszont csapdába estek, és nem tudnak távozni. Az ENSZ jelentése szerint a harcok fokozódásával arra lehet számítani, hogy a lakosság jelentős része menekülni fog. A helyszínen működő segélyszervezetek mintegy 210 ezer ember három hónapon keresztüli ellátására elegendő készletekkel rendelkeznek - közölte a világszervezet. Vasárnap is heves harcok folytak Tripoli közelében Haftar tábornok erői és a nemzetközi közösség által elismert egységkormány hadserege között. Ellentámadást indítottak az ENSZ támogatását élvező líbiai kormányhoz hú erők a Haftár hadserege ellen, amely a fővárost, Tripolit fenyegeti. A fegyveres erők megindították a Harag Vulkánja nevű hadműveletet, hogy megtisztítsák a líbiai városokat az agresszortól és az illegitim erőktől. A kormányerők továbbra is azt állítják, hogy ellenőrzésük alatt van az öt éve nem működő, a fővárostól 25 kilométerre lévő reptér. A szembenálló felek elengedték fülük mellett az ENSZ vasárnapi felhívását a humanitárius tűzszünetre. A világszervezet azt akarta elérni, hogy Tripoli déli peremkerületeiben tűzszünet lépjen életbe néhány órára, hogy ez idő alatt ki lehessen menekíteni a harcok által érintett területekről a sebesülteket és a civileket. Washington ugyan a Tripoli ellen indított offenzíva azonnali leállítását követelte, de a nagyhatalmak közösen nem tudtak (az orosz delegáció miatt) az ENSZ Biztonsági Tanácsában olyan nyilatkozatot kiadni, amelyben felszólították volna Haftart, hogy állítsa le katonáinak előrenyomulását Tripoli felé. Líbiában Moammer el-Kadhafi akkori vezető 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta fegyveres milíciák harcolnak egymással az ország feletti uralom megszerzéséért. A nemzetközi közösség a Tripoliban működő úgynevezett egységkormányt ismeri el, amely az ország nyugati részét irányítja, míg Líbia keleti felét Halifa Haftar tábornok erői ellenőrzik. A Haftár tábornok vezette erők Tripoli elleni offenzívájának azonnali leállítását követelte közleményében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. A tárcavezető emlékeztetett rá: az Egyesült Államok már korábban világossá tette, hogy ellenzi Haftár erőinek katonai offenzíváját. Ezeknek az erőknek vissza kell térniük korábbi hadállásaikhoz - fogalmazott Pompeo, kiemelve: a líbiai konfliktusnak nincs katonai megoldása. Európai jobboldali-populista pártok zászlóbontása A Brüsszelt szerinte uraló bürokraták helyett az identitással bíró nemzetek és népek Európáját hirdette meg Matteo Salvini, az olasz kormánypártok közé tartozó Liga vezetője az európai „szuverenista erők" milánói találkozóján. Milánó. Salvini kijelentette, hogy az Európai Unió maastrichti szerződésének céljai között a nemzeti identitás tisztelete is szerepelt, ezt azonban az európai bürokrácia elárulta. „Európának csak akkor van értelme, ha elismeri az identitást. Ha az Európai Uniót kizárólag a pénzügyi egyengondolkodás irányítja, akkor az eddigi rémálom folytatódik tovább”-vélte. Hangsúlyozta, hogy a Liga és európai politikai barátai, valamint azok az erők, amelyek még a május 26-i európai parlamenti választásig csatlakozni akarnak hozzájuk, „le akarják váltani a brüsszeli bürokratákat, akik elásták az európai álmot”. Matteo Salvini azt mondta, hogy a Liga és szövetségesei „meg akarják menteni Európát”, az európai népeket helyezve az EU kormányzásába. A szuverenista erők alakuló EP-csoportja a Népek és Nemzetek Európai Szövetsége (EAPN) nevet kapja, és eddig legalább tíz párt csatlakozott hozzá. A mostani találkozón többek közt Jörg Meuthen, az Alternatíva Németországért (AfD) szóvivője vesz részt, Anders Primdahl Vistisen, a Dán Néppárt (DF) európai parlamenti képviselője, valamint Olli Kotro, az Európai Parlamentbe most belépni készülő Finnek Pártjának (FP) jelöltje. Viszont a korábbi bejelentésekkel szemben a találkozón nem vesz részt Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RS) elnöke, aki pénteken Párizsban találkozott Matteo Salvinivel. Távol marad Orbán Viktor, a Fidesz és Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője. Matteo Salvini ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy utóbbiakat nem is hívta meg, mivel teljes köztük az egyetértés. Salvini egyébként régóta udvarol a Fidesznek, és mióta felmerült a Néppárt elhagyása, még jobban rákapcsolt a remélt szövetség megkötésére. Érdekes, hogy a másik olasz kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom vezetője, Luigi Di Maio a holokauszttagadók találkozójának nevezte a milánóit. (MTI, ú) Izrael ma választ: Netanjahu vagy Ganz a befutó? Netanjahu miniszterelnök. Megállítja őt és pártját az ellenzék? (tasr/ap) Az izraeli közvélemény-kutatók utoleó felmérései szerint a Kék-fehér ellenzéki centrista pért támogatottsága a legnagyobb a mai előrehozott voksolás előtt, de a jobboldali blokk megelőzi az ellenzéket. Jeruzsálem. Az utolsó felmérés 4 mandátummal ígér többet a Béni Ganz volt vezérkari főnök vezette Kék-fehémek a Likudnál, s Ganz pártja 30, Benjámin Netanjahu miniszterelnök Likud pártja pedig 26 helyet szerezne a kneszetben. A Jediót Ahronót újság szerint a baloldali blokk, vagyis a baloldali és a centrum pártok, valamint az arab pártok együtt 57, míg a jobboldali pártok, együtt a vallásosokkal 63 helyet szereznének, vagyis a Likud tudna könnyebben kormányt alakítani. Az eredetileg novemberre tervezett parlamenti választást azért kellett előrehozni, mert a Benjamin Netanjahu miniszterelnök koalíciója hosszú haláltusa után múlt év végén összeomlott. Az izraeli választási rendszer sajátossága, hogy a pártpaletta rendkívül sokszínű, politikai, vallási, ideológiai és etnikai alapon is megosztott. így általában egyetlen alakulatnak sincs meg a kellő többsége, hogy önállóan kormányt alakítson, mindenki koalícióra kényszerül. A legutóbbi jobboldali-vallásos kormánykoalíció például hat különböző alakulatból állt: a legerősebb, a jobboldali Likud (Egység) 30, a középre húzó Kulánu (Mindannyiunk) 10, a nemzeti-vallásos Habait Hajehudi (Zsidó Otthon) 8, a szefárd eredetű vallásos Sasz 7, az askenázi ultraortodox szövetség, a Jahadut Hatóra (A Tóra Zsidósága) 6, a szélsőjobboldali Jiszrael Betenu (Izrael az otthonunk) 5 mandátumot adott. Ha újra Benjamin Netanjahu vághat neki a kormányalakításnak, akkor ezzel rekordot is dönthet, és Dávid Ben Guriont letaszítva a trónról Izrael leghosszabb ideig szolgáló miniszterelnökévé válhat. Fő ellenfele Béni Ganz nyugalmazott tábornok, az ellenzéki Kék-fehér párt vezetője. Ganz az utolsó pár év kivételével egész életében az izraeli hadsereg állományában állt, ő irányította a hadsereget Izrael utolsó háborújában, a 2014 nyarán 50 napig tartó Erős Szikla hadműveletben a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet ellen. Szemben Netanjahuval igazi csapatjátékos, aki barátokkal veszi körül magát, s megbízik bennük. A hadseregben Herceg volt a gúnyneve, amivel azt jelezték, nem vett részt a kisszerű áskálódásokban, mintegy fölöttük állt. (MTI, ú)
