Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-08 / 83. szám

www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2019. ÁPRILIS 8. GYÓGYHÍREK 11 Amit minden nőnek tudnia kell Az bizonyára mindenki számára világos, hogy egészségesen kell táplálkozni, oda kell figyelni a testsúlyra, és kellő mennyiségben kell mozogni. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy rendszeresen felkeresse orvosát, ellenőriztesse egészségi állapotát, és elvégeztesse a különféle szűrővizsgálatokat. orvos minden bizonnyal kikér­dezi a személyes kórelőzményé­ről, valamint a családban előforduló betegségekről is, hogy megtudja, nem tartozik-e magas kockázati csoportba az olyan betegségek szempontjából, mint a szívbetegség, az emlőrák vagy a pajzsmirigy megbetegedései. Jó, ha listát készít az orvos számára az utol­só ellenőrzés óta jelentkező új tüne­tekről vagy testi problémákról. íme a nők számára fontos tényezők » Fogak Legalább évente egyszer keresse fel fogorvosát ellenőrzés és tisztítás miatt. » Szem Ha a látásával gondok vannak, legalább kétévente vizsgáltassa meg a szemét. Negyvenéves kor­ban még akkor is szükséges ez, ha semmi probléma nincs a látásával. 45 éves kor után ellenőriztesse, nincs-e zöld hályog a szemén. »Hallás 65 éves kor után évente végeztes­sen hallásvizsgálatot. »-Vérnyomás Legalább kétévente ellenőriztesse a vérnyomását, sok orvos az éven­kénti vizsgálatot tartja helyesnek. » Általános állapotfelmérés • 20 és 30 között legalább két általános vizsgálat elvégzése ajánlott. Mindkét alkalommal ellenőriztesse a magasságát, a testsúlyát és a koleszterinszint­jét. Ha a koleszterin értéke nor­mális, 65 éves korig ötévente ajánlatos megméretni, 65 éves kor után 3-5 évenként. A nor­málistól eltérő értékek esetén gyakoribb ellenőrzés szükséges. • 30 és 65 éves kor között az általános egészségi állapottól függően 1-5 évenként végeztes­sen ellenőrző vizsgálatot. • 65 éves kor után ez évente ajánlott. Az ilyenkor elvégzett vizsgálatok a kórelőzménytől függenek, de általában beletar­tozik a vérnyomásmérés, a vér- és vizeletvizsgálat is. » Emlővizsgálat önellenőrzéssel Bár sokak szerint ez ma már szükségtelen, a nők jelentős része úgy veszi észre az emlőrák korai jeleit, hogy havonta megvizsgálja a mellét. » Mammográfia A 40 év feletti nőknek évente kell mammográfiás vizsgálaton részt venniük, akik az emlőrák kocká­zatának vannak kitéve, még ko­rábban kezdjék el a szűrést. Pró­bálja meg mindig ugyanabban a központban, és ha lehetséges, ugyanazon a gépen elvégeztetni a vizsgálatot, így kapja a legponto­sabb eredményt. Ha hormonpót­ló kezelést kap, beszéljen orvosá­val, és esetleg szüneteltesse a vizs­gálat előtt egy időre a gyógyszer szedését, mert így pontosabb ké­pet ad a vizsgálat az emlő állapotá­ról. (A hormonterápiától az em­lők állománya tömöttebb lesz, így nehezebb értékelni az eredményt.) » Nőgyógyászati vizsgálat i8 éves kortól kezdve ajánlott az évenkénti nőgyógyászati vizsgálat és a Papanicolau-teszt elvégzése a méhnyakrák és más betegségek ki­szűrésére. Ha három egymást kö­vető évben negatív a Pap-tesztje, akkor beszélje meg orvosával, mi­lyen gyakran kell ellenőriztetnie a továbbiakban. Vannak, akik sze­rint elegendő a kétévenkénti vizs­gálat. 65 éves kor után 1-3 éven­ként is elég elvégeztetni, ha három egymást követő évben negatív volt az eredmény. Beszéljen orvosával a HPV (hu­mán papillomavirus) elleni oltás­ról is, amelyet mostanában a 6-26 éves lányoknak és nőknek ajánla­nak. A HPV felelős a legtöbb méhnyakrák-esetért. » Pajzsmirigy 35 éves korban, majd utána né­hány évenként ajánlatos ellenőriz­tetnie a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH - thyroid stimulating hormone) szintjét. Azoknak a nőknek, akiknél elő­fordult autoimmun betegség, vagy a családjukban volt rá példa, még normális TSH-érték esetén is további vizsgálatok ajánlatosak, hogy két hormon, a szabad T4 és a szabad T3, valamint a thyroid antitestek szintjét megállapítsák. Ha pajzsmirigybetegségben szen­ved, a hormonszintet rendszere­sen, valószínűleg évente két alka­lommal ellenőriztetni kell. » Cukorbetegség Fennáll az anyagcserezavar kocká­zata, ha ön túlsúlyos, a családjá­ban előfordult 2. típusú vagy gesztációs (terhesség alatti) diabé­tesz. A magas kockázati csoportba tartozó nők 35 éves korukban el­lenőriztessék vércukorszintjüket, majd ez követően háromévente végeztessék el a vizsgálatot. »Nemi úton terjedő betegségek Ha ön szexuálisan aktív, végeztes­sen chlamydia-tesztet. Beszéljen orvosával a HIV/AIDS szűrésről, valamint a többi, nemi úton terje­dő betegségről is. A szükséges vizs­gálatok az ön kórelőzményétől függenek. » Kolonoszkópia Ha a családban nem fordult elő vastag- és végbélrák, 50 éves korá­ban menjen szűrővizsgálatra. A magas kockázati csoportba tarto­zó nőknél korábban ajánlatos el­végeztetni a vizsgálatot. Orvosa megmondja majd, melyik vizsgá­latra lesz szüksége: széklettenyész­tés, szigmoidoszkópia vagy kolonoszkópia. » Csontsűrűség­vizsgálat A nőknél kétszer gyakrabban fordul elő csontritkulás, mint a férfiaknál. A betegség csonttömegvesztéssel jár, a fehér és az ázsiai nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint az afrikai amerikaiak és a spanyol-ame­rikaiak (bár az utóbbi csoport szin­tén sérülékeny). Minden 65 évesnél idősebb nőnél el kellene végezni a csontsűrűség-vizsgálatot (DEXA - dual-energy X-ray absorptiometry). A posztmenopauza korában levő, 40-es, 50-es nőket is szűrni kell, ha egy vagy annál több kockázati té­nyező jelen van. A 40 év alatti nők két­évente orvossal tetőtől talpig vizsgáltassák meg a bőrüket » Bőrrák A bőrrák megelőzésének legjobb módja a fényvédő készítmények használata. A 40 év alatti nők két­évente orvossal tetőtől talpig vizs­gáltassák meg a bőrüket. A 40 év feletti nőknél az ellenőrzés évente történjék. Ha a családban előfor­dult már bőrrák, vagy sok szeplője vagy anyajegye van, még ennél is gyakrabban nézesse meg a bőrét bőrgyógyásszal. Ha ön olyan, mint a nők többsé­ge, valószínűleg igen sok az elin­téznivalója, és a rendszeres orvosi ellenőrzést a lista legvégén szere­pel. Ám a saját egészségét legalább annyira fontosnak kell tartania, mint a listán szereplő többi tételt. Emelje hát fel a telefont, és kérjen időpontot. Ne sajnálja rá az időt, megéri! (informed) AMIKOR A MAGÁNY SZENVEDÉSSÉ VÁLIK, FONTOS, HOGY SZAKEMBERTŐL KÉRJÜNK SEGÍTSÉGET. SEMMIKÉPPEN SE ZÁRJUK KI MAGUNKAT A TÁRSASÁGI ÉLETBŐL. A gyereket, a fiatalt és az időst is utolérheti Vannak olyanok, akik egyedül élnek, mégsem magányosak, és vannak olyanok is, akik már akkor elhagyatottnak érzik magu­kat, amikor partnerük munkába megy. Előfordul, hogy az embe­rek között is egyedül érezzük magunkat, szenvedünk, mert úgy érezzük, életünk nem olyan, amilyennek elképzeltük. Nem tudni, miért érzi magát ma­gányosnak az ember 80, 20 vagy 50 évesen. ,A magány az élet elen­gedhetetlen része. Ha az elhagya­­tottság érzésével párosul, akkor negatív jelenség de lehet a belső erősödés elindítója is. Az önvéde­lemnek köszönhetően békélhe­­tünk meg vele, amit belső erőnk­kel teremthetünk meg” - mondta Francesco Cro, a neves olasz pszi­chiáter és pszichoterapeuta. Gyermekkorban senkinek sem szabadna magányosnak lennie. Minden gyereknek joga van a sze­retette és arra, hogy odafigyeljenek rá. Tény, hogy a legsebezhetőbbek a fiatalok és az idősek. A fiatalok tekintetében a magány abból eredhet, hogy gondot jelent nekik megtalálni helyüket a világban. A 30. életév felé közeledve már a fel­nőtt ember életét élik, az álmok és a tervek lassan valósággá válnak. Ez az a kor, amikor a jövőjüket építik. Napjainkban e tekintetben nem könnyű helyt állni. A szoron­gás forrását jelenti azoknak, akik­nek nincs meg a műveltség a fog­lalkozás és az érzelmi élet alkotta szilárd alap” - mondta Cro. Az ifjúkor az 50. életév körül ér vé­get. Az ember számot vet életének első felével, és készül arra a szakasz­ra, amikor testi képességei és egész­sége romlik, s le kell mondania olyan dolgokról, amelyeket koráb­ban kedvelt. Az idős ember érzelmi élete meg­szűnik Nem mindenkinek van olyan szerencséje, hogy családtagok veszik körül, akik a legjobbat kí­vánják neki. A magas kor viszont lehet a nyugalom időszaka is, első­sorban akkor, ha az ember pozití­van értékeli életét. A magány érzé­sét természetes módon felerősítik a betegségek, a mozgás és az emléke­zet, a lelki egészség romlása. Amikor a magány szenvedéssé vá­lik, fontos, hogy szakembertől kér­jünk segítséget. Semmiképpen se zárjuk ki magunkat a társasági élet­ből. Vannak szociális szolgáltatások, ismerősök, barátok, akiket igénybe lehet venni. A magány nem feltétlenül negatív jelenség. Teret ad az önreflexiónak és az új kezdetének. Egészségünk szempontjából alapvetően fontos, hogy együttérző emberekkel ve­gyük magunkat körül. „Ha olyan szüléink voltak, akik gondoskodtak rólunk, magunkban hordozzuk ezt a megnyugtató képet, de ha más környezetben nőttünk fel, mindig valamire vagy valakire támaszkod­nunk kell, ami akár alkohol vagy hangulatjavító készítmény is lehet, ez pedig nem jó” - figyelmeztetett a szakember. Van kapcsolat a magány és a böl­csesség között, ami az érzelmek kordában tartását, az empátiát, az együttérzést, az igazságérzetet, a megérzést, a gyors döntéshozatal képességét foglalja magába. A böl­csesség bizonyos mértékig megvéd a magánytól. Olyan dimenziókat foglal magába, amelyek nemcsak a gazdagság és a vagyon felhalmozá­sát jelentik, hanem az együttér­zést, az empátiát mások iránt. Ez­zel magyarázható, hogy az élet kü­lönböző szakaszaiban is lehetünk boldogok. A boldogság titka épp az, hogy érzelmi kapcsolatokat tartunk fenn és ápolunk családtag­jainkkal, barátainkkal, ismerőse­inkkel. (dokt-ki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom