Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-08 / 83. szám
4 KÜLFÖLD 2019. április 8. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Békésen vonultak fel a francia sárga mellényesek Szkripal-ügy: máig tagad Moszkva London. Oroszország londoni nagykövete fogadta a novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett tavalyi angliai merényletkísérlet egyik brit túlélőjét. Alekszandr Jakovenko nagykövet a találkozón megismételte azt a moszkvai álláspontot, hogy a méreganyag nem származhatott Oroszországból. Az orosz nagykövet szerint a novicsok típusú hatóanyagot csak Csehországban és Amerikában gyártják. Az idegméreggel tavaly márciusban próbálták megölni Salisburyben Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Julija Szkripalt. A merényletkísérletet mindketten túlélték, jelenlegi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Tavaly nyáron azonban két brit állampolgár is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfumös fiolát. (MTI) Netanjahu Izrael bővítése mellett Jeruzsálem. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azt ígérte, hogy ha az előrehozott választások után is folytathatja a kormányzást, akkor annektálni fogja a ciszjordániai zsidó telepeket. Néhány nappal a voksolás előtt arról kérdezték a kormányfőt, hogy Kelet-Jeruzsálemhez és a Golán-fennsíkhoz hasonlóan miért nem terjesztette ki Izrael szuverenitását nemzetközi elismerés nélkül a nagyobb ciszjordániai zsidó telepekre. „Ki gondolja, hogy nem tesszük meg? Folyamatban van, ki fogom terjeszteni Izrael szuverenitását, és nem fogok különbséget tenni a tömbben lévő és az elszigetelt telepek között” - szögezte le Netanjahu. A miniszterelnök az esetleges annektálás ígéretével a szélsőségesen jobboldali telepes pártok szavazótáborát próbálj a átcsábítani azok programjának átvételével a keddi előrehozott választáson. (MTI) A szudáni elnök ellen tüntetnek Kartúm. Szudániak ezrei tüntettek a hétvégén a hadsereg kartúmi főhadiszállása előtt a 30 éve hatalmon lévő Omar el-Besir elnök lemondását követelve. „Béke, igazság, szabadság” - skandálták a tüntetők az elmúlt négy hónap fő jelszavát ismételve a hadsereg főhadiszállásának, a védelmi minisztériumnak és az elnöki rezidenciának helyt adó épület előtt. A hadsereg nem lépett közbe, de a rohamrendőrség könnygázzal oszlatta a tömeget. A kenyér árának háromszorosára emelése miatt december 19-én kezdődött tiltakozó mozgalom hamarosan országszerte Besirellenes megmozdulásokba torkollott. Az államfő február 22-én országos szükségállapotot rendelt el a tiltakozás megfékezése érdekében, a tüntetések azonban ennek ellenére kiújultak. (MTI) Tüntetők Párizs üzleti negyedében, a La Defense központjában (TASR/AP) A francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen ötödik hónapja tiltakozó sárga mellónyes tüntetők 21. alkalommal vonultak utcára országszerte szombaton, nagyobb incidensek nélkül. Párizs. A részvétel már nem közelíti meg a tavaly november 17-i első hétvégén szociális követelésekkel utcákra vonult csaknem 300 ezres tömeget, de a kormány és Emmanuel Macron államfő távozását követelő „kemény mag” azóta is minden hétvégén tiltakozik. A hatóságok a 21. hétvégén attól tartottak, hogy a tüntetéseken március elején kiújult erőszakos cselekmények megismétlődnek. Ezért a prefektúrák nem engedélyezték az összetűzések korábbi helyszínen, például a párizsi Champs Elysées sugárúton a megmozdulásokat. Párizsban elővigyázatosságból mintegy 10 ezer ember igazoltattak, és 28-at előállítottak. A fővárosban két békés menet indult, az egyik délről északi irányba a Montparnasse pályaudvartól a La Viliette park felé, a második pedig keletről nyugatra, a République térről a La Défense üzleti negyed felé. A felvonulók a multinacionális nagyvállalatok „adóoptimalizálási művészete” ellen tiltakoztak. A sárga mellényesek azért is folytatni kívánják a nyomásgyakorlást a kormányra, mert e héten terjeszti vitára a parlament elé az úgynevezett nagy nemzeti vitasorozaton felmerült kérdésekről elkészült következtetéseket. A jelentés mintegy 1500 oldalt tesz ki. A tüntetők követeléseiről Emmanuel Macron államfő által január közepén indított több mint 10 ezer lakossági fórum közül - amelyeket országszerte polgármesteri hivatalokban, sportcsarnokokban, prefektúrákon rendeztek - 14-en maga az államfő is részt vett, és 6-7 órán át válaszolt a résztvevőknek a jobb megélhetés érdekében tett eddigi és várható kormányzati intézkedésekről. A vitában felmerülő témák - a részvételi demokrácia kiszélesítése, az állampolgári kezdeményezésű népszavazás esetleges bevezetése, az igazságosabb adópolitika, a jobb közszolgáltatások, az iszlám helye a francia társadalomban, az egészségügy helyzete - lehetővé tették Emmanuel Macronnak, hogy a sárga mellényesek által igazságtalannak tartott politikájával szemben a 2017-es elnökválasztást megelőzőhöz hasonló valóságos választási kampányt folytasson. (MTI) May az ellenzékkel egyeztet Már forgalomba kerültek azok a brit útlevelek, amelyeken nem szerepel az Európai Unió ÖSSZEFOGLALÓ London. Theresa May szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított megállapodást a közeljövőben el lehetne fogadtatni, ezért új hozzáállás vált szüksógessé. A konzervatív párti brit miniszterelnök tegnapi nyilatkozatában leszögezi: ha a konzervatív frakcióban és a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőcsoportjában nem teremthető meg a többség a brexitmegállapodás elfogadásához, akkor nem marad egyéb lehetőség, mint az alsóházi többi párt megkeresése. A kormányfő nyilatkozatában nem szerepel név szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt. May azonban már a hét elején bejelentette, hogy a patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az unióból. A kormány és a Labour képviselői - az első alkalommal személyesen May és Corbyn - eddig háromszor ültek tárgyalóasztalhoz, egyelőre érdemi eredmény nélkül. Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának brexitügyi miniszterjelöltje a tárgyalások előtt jelezte, a Munkáspárt a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU- népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val. Dühösek a brexit hívei A Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborán belül heves indulatokat kavart, hogy Theresa May bevonta a megállapodás sorsáról szóló egyeztetésekbe a Munkáspártot. May szerint azonban minél tovább tart a brexit körüli huzavona, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság soha nem lép ki az EU-ból, márpedig alapvető fontosságú a népszavazás döntésének teljesítése. A kormányfő közölte, hogy ennek elérése végett az e heti soron kívüli EU-csúcson személyesen is kéri majd a brexit további „rövid”, legfeljebb június 30- ig terjedő halasztásához a többi uniós vezető beleegyezését. Egy friss felmérés szerint a britek relatív többsége dühös lenne, ha hazájának részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választáson, és a legtöbben ennél még a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését is jobb megoldásnak tartanák. A Sky Data közvélemény-kutató cég vizsgálatában a válaszadók 43%-a azt mondta, felbosszantaná - ezen a körön belül 30% „nagyon dühös” lenne -, ha Nagy-Britannia részt venne az EP-választáson. A felmérésbe bevont választók 28%-a örülne, ha Nagy- Britanniában is tartanának EP- választást, 23% viszont azt válaszolta, az egész ügy nem érdekli. Ha megtartanák Nagy-Britanniában az EP- választást, a megkérdezettek 47%-a részt venne, 26% viszont bojkottálná a szavazást. A Sky Data hangsúlyozza, a részvételi hajlandóságot mutatók aránya magasabb, mint ahányan az öt évvel ezelőtti EP-választáson részt vettek, mivel 2014-ben a brit választók 36%-a voksolt. Francia kézből brit útlevél Már forgalomba kerültek azok a brit útlevelek, amelyeken nem szerepel az Európai Unió - noha az országnak még nem sikerült rendezett körülmények között kilépnie az unióból. Ezek az okmányok még bordó színűek, a végleges kék lesz - szintén EU nélkül —, és az év végén készülnek el. Az új útlevelek megjelenése ismét felpezsdítette a brexit híveit, a kilépés egyik élharcosa, Nigel Faragé a kék könyvecskék visszatértét a „brexit karácsonyának” nevezte el. A kék útleveleknek is van egy pikantériája: egy korábbi tender eredményeképpen azokat nem egy brit, hanem egy francia cég gyártja majd. (MTI, hvg) Péntek óta tiltakoznak a Görögországban rekedt menekültek százai, akika Szalonikitől 10 km-re lévő menekülttábor előtt tanyáznak, és szeretnének továbbmenni Észak-Macedóniába, onnan pedig Németországba. Elterjedt ugyanis az a hamis híresztelés, hogy azon a szakaszon megnyitják a határt. A hétvégén mintegy 200 ember össze is csapott a rendőrökkel, akik nem engedték át őket, könnygázt is bevetettek. Görögországban napjainkban legalább 70 ezer menekült él, akik a 2015-ös menekülthullám idején érkeztek az országba, (tasr/ap) Fokozódó líbiai harcok Tripoli. A líbiai egységkormány egészségügyi minisztere szerint 21 ember vesztette életét csütörtök óta a harcokban, és 27 másik megsebesült. A Líbia keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halifa Haftár tábornok szóvivője 14 elesett katonájukról tett bejelentést. Az ENSZ líbiai képviselete tegnap tűzszünetre szólította fel az ellenfeleket, hogy a harcok által érintett területekről ki lehessen menekíteni a sebesülteket és a civileket.Tripoliban, ahol a nemzetközi közösség támogatását élvező egységkormány fegyveresei és az ország keleti részéről előrenyomuló Líbiai Nemzeti Hadsereg katonái harcolnak egymással. Haftár tábornok erői csütörtökön indultak Tripoli ellen, ahol a nemzetközi segítséggel felállított egységkormány működik. Haftár közölte, megtisztítja az országot a „terroristáktól és zsoldosoktól”. Moammer Kadhafi líbiai diktátor 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után az ország totális káoszba süllyedt. A tábornok mintegy 70 fegyveresét fogták el az egységkormányhoz hű erők a tripoli nemzetközi repülőtér közelében - ennek ellenére Haftár továbbra is azt állítja, az ő erői ellenőrzik a városközponttól mintegy 25 kilométerre fekvő, 2014 óta zárva tartó repülőteret. A líbiai elnöki tanács közben bekérette Béatrice du Hellént, Franciaország Tripoli nagykövetét, hogy hivatalosan tiltakozzon amiatt, hogy Párizs támogatja a Haftár vezette fegyveres csoportok Tripoli elleni támadását. A kormányilletékes azzal vádolta meg Franciaországot, hogy oroszlánrészt akar az ország kőolajkincse feletti ellenőrzésből, ezért szítja Haftár támogatásával a nyugat-líbiai harcokat. (MTI)
