Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-08 / 83. szám

4 KÜLFÖLD 2019. április 8. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Békésen vonultak fel a francia sárga mellényesek Szkripal-ügy: máig tagad Moszkva London. Oroszország londoni nagykövete fogadta a novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett tavalyi angliai me­rényletkísérlet egyik brit túlélő­jét. Alekszandr Jakovenko nagykövet a találkozón megis­mételte azt a moszkvai álláspon­tot, hogy a méreganyag nem származhatott Oroszországból. Az orosz nagykövet szerint a no­vicsok típusú hatóanyagot csak Csehországban és Amerikában gyártják. Az idegméreggel tavaly márciusban próbálták megölni Salisburyben Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Ju­lija Szkripalt. A merényletkísér­letet mindketten túlélték, jelen­legi tartózkodási helyüket a brit hatóságok titokban tartják. Ta­valy nyáron azonban két brit ál­lampolgár is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tar­talmazó, a Szkripalék elleni tá­madás elkövetői által elhajított parfumös fiolát. (MTI) Netanjahu Izrael bővítése mellett Jeruzsálem. Benjámin Netan­jahu izraeli kormányfő azt ígérte, hogy ha az előrehozott választá­sok után is folytathatja a kor­mányzást, akkor annektálni fog­ja a ciszjordániai zsidó telepeket. Néhány nappal a voksolás előtt arról kérdezték a kormányfőt, hogy Kelet-Jeruzsálemhez és a Golán-fennsíkhoz hasonlóan miért nem terjesztette ki Izrael szuverenitását nemzetközi elis­merés nélkül a nagyobb ciszjor­dániai zsidó telepekre. „Ki gon­dolja, hogy nem tesszük meg? Folyamatban van, ki fogom ter­jeszteni Izrael szuverenitását, és nem fogok különbséget tenni a tömbben lévő és az elszigetelt telepek között” - szögezte le Netanjahu. A miniszterelnök az esetleges annektálás ígéretével a szélsőségesen jobboldali telepes pártok szavazótáborát próbálj a átcsábítani azok programjának átvételével a keddi előrehozott választáson. (MTI) A szudáni elnök ellen tüntetnek Kartúm. Szudániak ezrei tüntet­tek a hétvégén a hadsereg kartú­­mi főhadiszállása előtt a 30 éve hatalmon lévő Omar el-Besir el­nök lemondását követelve. „Bé­ke, igazság, szabadság” - skan­dálták a tüntetők az elmúlt négy hónap fő jelszavát ismételve a hadsereg főhadiszállásának, a védelmi minisztériumnak és az elnöki rezidenciának helyt adó épület előtt. A hadsereg nem lé­pett közbe, de a rohamrendőrség könnygázzal oszlatta a tömeget. A kenyér árának háromszorosára emelése miatt december 19-én kezdődött tiltakozó mozgalom hamarosan országszerte Besir­­ellenes megmozdulásokba tor­kollott. Az államfő február 22-én országos szükségállapotot ren­delt el a tiltakozás megfékezése érdekében, a tüntetések azonban ennek ellenére kiújultak. (MTI) Tüntetők Párizs üzleti negyedében, a La Defense központjában (TASR/AP) A francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen ötödik hónapja tiltakozó sárga mellónyes tüntetők 21. alkalommal vonultak utcára országszerte szombaton, nagyobb incidensek nélkül. Párizs. A részvétel már nem kö­zelíti meg a tavaly november 17-i el­ső hétvégén szociális követelésekkel utcákra vonult csaknem 300 ezres tö­meget, de a kormány és Emmanuel Macron államfő távozását követelő „kemény mag” azóta is minden hét­végén tiltakozik. A hatóságok a 21. hétvégén attól tartottak, hogy a tün­tetéseken március elején kiújult erő­szakos cselekmények megismétlőd­nek. Ezért a prefektúrák nem enge­délyezték az összetűzések korábbi helyszínen, például a párizsi Champs Elysées sugárúton a megmozduláso­kat. Párizsban elővigyázatosságból mintegy 10 ezer ember igazoltattak, és 28-at előállítottak. A fővárosban két békés menet indult, az egyik dél­ről északi irányba a Montparnasse pályaudvartól a La Viliette park felé, a második pedig keletről nyugatra, a République térről a La Défense üzleti negyed felé. A felvonulók a multina­cionális nagyvállalatok „adóoptima­lizálási művészete” ellen tiltakoztak. A sárga mellényesek azért is foly­tatni kívánják a nyomásgyakorlást a kormányra, mert e héten terjeszti vi­tára a parlament elé az úgynevezett nagy nemzeti vitasorozaton felme­rült kérdésekről elkészült következ­tetéseket. A jelentés mintegy 1500 oldalt tesz ki. A tüntetők követelé­seiről Emmanuel Macron államfő által január közepén indított több mint 10 ezer lakossági fórum közül - amelyeket országszerte polgármes­teri hivatalokban, sportcsarnokok­ban, prefektúrákon rendeztek - 14-en maga az államfő is részt vett, és 6-7 órán át válaszolt a résztvevőknek a jobb megélhetés érdekében tett ed­digi és várható kormányzati intézke­désekről. A vitában felmerülő témák - a részvételi demokrácia kiszélesí­tése, az állampolgári kezdemé­nyezésű népszavazás esetleges be­vezetése, az igazságosabb adópoliti­ka, a jobb közszolgáltatások, az isz­lám helye a francia társadalomban, az egészségügy helyzete - lehetővé tet­ték Emmanuel Macronnak, hogy a sárga mellényesek által igazságta­lannak tartott politikájával szemben a 2017-es elnökválasztást megelő­zőhöz hasonló valóságos választási kampányt folytasson. (MTI) May az ellenzékkel egyeztet Már forgalomba kerültek azok a brit útlevelek, amelyeken nem szerepel az Európai Unió ÖSSZEFOGLALÓ London. Theresa May szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított megállapodást a közeljövőben el lehetne fogadtatni, ezért új hozzáállás vált szüksógessé. A konzervatív párti brit miniszter­­elnök tegnapi nyilatkozatában leszö­gezi: ha a konzervatív frakcióban és a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató észak-írországi Demokra­tikus Unionista Párt (DUP) képvise­lőcsoportjában nem teremthető meg a többség a brexitmegállapodás el­fogadásához, akkor nem marad egyéb lehetőség, mint az alsóházi többi párt megkeresése. A kormány­fő nyilatkozatában nem szerepel név szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt. May azonban már a hét elején bejelentette, hogy a patthely­zet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjé­vel közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud ki­lépni az unióból. A kormány és a La­bour képviselői - az első alkalommal személyesen May és Corbyn - eddig háromszor ültek tárgyalóasztalhoz, egyelőre érdemi eredmény nélkül. Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkor­mányának brexitügyi miniszterje­löltje a tárgyalások előtt jelezte, a Munkáspárt a megbeszélés napi­rendjére akarja venni az újabb EU- népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val. Dühösek a brexit hívei A Konzervatív Párt keményvona­las brexittáborán belül heves indu­latokat kavart, hogy Theresa May bevonta a megállapodás sorsáról szóló egyeztetésekbe a Munkáspár­tot. May szerint azonban minél to­vább tart a brexit körüli huzavona, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság soha nem lép ki az EU-ból, márpedig alapvető fontosságú a népszavazás döntésének teljesítése. A kormányfő közölte, hogy ennek elérése végett az e heti soron kívüli EU-csúcson sze­mélyesen is kéri majd a brexit to­vábbi „rövid”, legfeljebb június 30- ig terjedő halasztásához a többi uni­ós vezető beleegyezését. Egy friss felmérés szerint a britek relatív többsége dühös lenne, ha ha­zájának részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választáson, és a legtöbben ennél még a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését is jobb megoldásnak tartanák. A Sky Data közvélemény-kutató cég vizs­gálatában a válaszadók 43%-a azt mondta, felbosszantaná - ezen a kö­rön belül 30% „nagyon dühös” lenne -, ha Nagy-Britannia részt venne az EP-választáson. A felmérésbe bevont választók 28%-a örülne, ha Nagy- Britanniában is tartanának EP- választást, 23% viszont azt válaszol­ta, az egész ügy nem érdekli. Ha meg­tartanák Nagy-Britanniában az EP- választást, a megkérdezettek 47%-a részt venne, 26% viszont bojkottálná a szavazást. A Sky Data hangsúlyoz­za, a részvételi hajlandóságot muta­tók aránya magasabb, mint ahányan az öt évvel ezelőtti EP-választáson részt vettek, mivel 2014-ben a brit vá­lasztók 36%-a voksolt. Francia kézből brit útlevél Már forgalomba kerültek azok a brit útlevelek, amelyeken nem sze­repel az Európai Unió - noha az or­szágnak még nem sikerült rendezett körülmények között kilépnie az uni­óból. Ezek az okmányok még bordó színűek, a végleges kék lesz - szintén EU nélkül —, és az év végén készül­nek el. Az új útlevelek megjelenése ismét felpezsdítette a brexit híveit, a kilépés egyik élharcosa, Nigel Faragé a kék könyvecskék visszatértét a „brexit karácsonyának” nevezte el. A kék útleveleknek is van egy pikanté­riája: egy korábbi tender eredménye­képpen azokat nem egy brit, hanem egy francia cég gyártja majd. (MTI, hvg) Péntek óta tiltakoznak a Görögországban rekedt menekültek százai, akika Sza­­lonikitől 10 km-re lévő menekülttábor előtt tanyáznak, és szeretnének tovább­menni Észak-Macedóniába, onnan pedig Németországba. Elterjedt ugyanis az a hamis híresztelés, hogy azon a szakaszon megnyitják a határt. A hétvégén mintegy 200 ember össze is csapott a rendőrökkel, akik nem engedték át őket, könnygázt is bevetettek. Görögországban napjainkban legalább 70 ezer me­nekült él, akik a 2015-ös menekülthullám idején érkeztek az országba, (tasr/ap) Fokozódó líbiai harcok Tripoli. A líbiai egységkormány egészségügyi minisztere szerint 21 ember vesztette életét csütörtök óta a harcokban, és 27 másik megse­besült. A Líbia keleti részét ellen­őrzése alatt tartó Halifa Haftár tá­bornok szóvivője 14 elesett kato­nájukról tett bejelentést. Az ENSZ líbiai képviselete tegnap tűzszü­netre szólította fel az ellenfeleket, hogy a harcok által érintett terüle­tekről ki lehessen menekíteni a se­besülteket és a civileket.Tripoli­­ban, ahol a nemzetközi közösség támogatását élvező egységkor­mány fegyveresei és az ország ke­leti részéről előrenyomuló Líbiai Nemzeti Hadsereg katonái harcol­nak egymással. Haftár tábornok erői csütörtökön indultak Tripoli ellen, ahol a nemzetközi segítség­gel felállított egységkormány működik. Haftár közölte, megtisz­títja az országot a „terroristáktól és zsoldosoktól”. Moammer Kadhafi líbiai diktátor 2011-es megbukta­tása és meggyilkolása után az or­szág totális káoszba süllyedt. A tábornok mintegy 70 fegyve­resét fogták el az egységkormány­hoz hű erők a tripoli nemzetközi re­pülőtér közelében - ennek ellenére Haftár továbbra is azt állítja, az ő erői ellenőrzik a városközponttól mintegy 25 kilométerre fekvő, 2014 óta zárva tartó repülőteret. A líbiai elnöki tanács közben bekérette Bé­­atrice du Hellént, Franciaország Tripoli nagykövetét, hogy hivata­losan tiltakozzon amiatt, hogy Pá­rizs támogatja a Haftár vezette fegyveres csoportok Tripoli elleni támadását. A kormányilletékes az­zal vádolta meg Franciaországot, hogy oroszlánrészt akar az ország kőolajkincse feletti ellenőrzésből, ezért szítja Haftár támogatásával a nyugat-líbiai harcokat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom