Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2019-03-30 / 76. szám
8 KULTÚRA 2019. március 30.1 www.ujszo.com Az Éles késsel kapta a cseh Febiofest fődíját Prága. Teodor Kuhn első nagyjátékfilmje, az Éles késsel című dráma kapta a cseh Febiofest fődíját. Az alkotókat - élen Teodor Kuhn rendezővel - a 2005-ös Tupy-gyilkosság ihlette filmjük elkészítéséhez. „Az Éles késsel kivételes film felettébb aktuális témával, ami nem más, mint az egyén harca a rendszerrel. Ez egy erős atmoszférájú mozgókép a szerencsétlenséget elszenvedett család tehetetlenségéről és kiszolgáltatottságáról, kimagasló színészi teljesítményekkel” - áll a harminchárom tagú zsűri indoklásában. Az Éles késsel a cseh Febiofest Új Európa elnevezésű versenyében tíz európai film közül szerezte meg a Grand Prix-t. Teodor Kuhn filmjét idehaza is kedvezően fogadta a szakma és a közönség is: a kritikusok minden idők legjobb szlovák filmjének minősítették, nézettsége alapján pedig az önálló Szlovákia filmtörténetének legsikeresebb darabjai közé tartozik. A film társadalmi súlyát jelzi, hogy díszbemutatóján Andrej Kiska köztársasági elnök is jelen volt - áll a film sikeres cseh szerepléséről szóló sajtóhírben. Bár az Éles késsel című drámát a Tupy-gyilkosság inspirálta, a mozgóképes történet nem azt rekonstruálja. Más alaphelyzetből indul ki: egy apa küzdelmét mutatja be, akinek meggyilkolták a fiát, s aki az igazságot szeretné kideríteni a gyilkosságról. Minden követ megmozgat, hogy megtalálják a fia gyilkosát. Egyenlőtlen harcba száll a tehetetlen rendőrséggel, a korrupt igazságszolgáltatással és maffiával. (tébé) Teodor Kuhn rendezőnek Jan Saudek neves cseh fotóművész, a nemzetközi zsűri tiszteletbeli elnöke adta át a Febiofest díját (Fotó: Febiofest) RÖVIDEN Szétválnak a Coen fivérek Los Angeles. Joel Coen Macbethfilmet rendez, amelynek maga úja a forgatókönyvét, és felesége, Frances McDormand alakítja benne Lady Macbethet. Az egyik legismertebb és legtöbbször megfilmesített Shakespeare-dráma címszerepére meglepő módon Denzel Washingtont szemelte ki a többszörös Oscar-díjas rendező. Joel Cohen utoljára 1980-as diplomafilmjét készítette egyedül, azaz öccse, Ethan Coen nélkül. A Coen fivérek nevéhez olyan filmklasszikusok fűződnek, mint a Fargó, a Hollywoodi lidércnyomás, A nagy Lebowski vagy a Nem vénnek való vidék. Munkatársaik szerint a forgatásokon annyira együtt gondolkodnak, hogy egymás mondatait fejezik be. A tavalyi díjszezonban a Buster Scruggs balladája című westemjükkel szerepeltek, amelyet a Netflixnek készítettek. A Macbeth-film forgatása még idén elkezdődik. (MTI, juk) Egy Picasso-rajz 286 ezer euróórt kelt el Párizs. Pablo Picasso szerelméről készült rajza 286 ezer euróért kelt el egy párizsi árverésen. A Joueuse de flute et nu couché (Furulyán játszó lány és fekvő akt) című rajzot a New York-i Modem Művészetek Múzeuma (MOME) adta el, a licitet egy európai vevő nyerte a Christie's aukciósház tegnapi árverésén. A bevételt a MOME múzeum új alkotások beszerzésére fordítja. Az 1932-ben készült grafika azok közé a női portrék közé tartozik, melyeket Picasso szerelme, a francia Marie-Therese Walter inspirált. Walter és a spanyol festő kapcsolata 1927-től 1935-ig tartott, lányuk, Maya 1935-ben született. Picasso 1937-ben halt meg. (MTI) Zombifilmet csinált Jim Jarmusch New York. Júniusban kerül az amerikai mozikba az amerikai kultrendező, Jim Jarmusch által megálmodott The Dead Don’t Die (A holtak nem halnak meg) című film, amelynek cselekményéről egyelőre semmit nem lehet tudni, csak annyi bizonyos, hogy a zombifilm műfajt képviseli. A napokban nyilvánosságra hozott szereposztás elképesztő, Bill Murray, Adam Driver, Tilda Swinton és Steve Buscemi mellett rocksztárok is játszanak benne, például Iggy Pop, Tom Waits és RZA. A 66 éves amerikai rendező mindig is szeretett zenészeket szerződtetni a filmjeibe, komoly prózai szerepekre is. Tom Waits játszotta a Törvénytől sújtva egyik főszerepét, Iggy Pop pedig a Halott emberben tűnt fel. (juk) Mesevilág képekben Rácz Noémi alkotásaiból látható tárlat a Löffler Múzeumban AJÁNLÓ Kassa. Rácz Noémi illusztrátor ás pedagógus alkotásaiból összeállított - elsősorban festészeti eljárásokkal és grafikai technikákkal készült könyvillusztrációkat bemutató - tárlat várja a Löffler Béla Múzeum látogatóit. Rácz Noémi grafikusművészt a gyermekirodalom kedvelői elsősorban könyvillusztrátorként ismerik. Képzőművészeti körökben azonban grafikus és festőművészként is méltán ismerik el munkásságát, nemzetközi megmérettetéseken és versenyeken számos elismerést, díjat szerzett rajzaival, festményeivel, grafikáival. Rácz Noémi sokoldalú képzőművész, alkalmazott grafikusként is folyamatos a jelenléte. Családját és barátait előtérbe helyezve bőven megelégszik a keleti országrész adta lehetőségekkel. „Számomra azért is nagyszerű érzés itt kiállítani a munkáimat, mert személyesen is ismertem Löffler Bélát. Gyerekként sokat jártam hozzá, nagyon sokat beszélgettünk, a szüleim pedig hozzá vittek el, hogy kiderítsék, van-e tehetségem a rajzoláshoz vagy a festéshez. Ezért örömmel tölt el, hogy újra a szülővárosomban mutathatom meg az eddigi munkáimat a nagyérdeműnek. Mivel saját diákjaim is vannak, úgy érzem, hogy valamilyen szinten sikerült hatást gyakorolnom a fiatalabb generációra, és pontosan ezért a lelkem mélyén abban bízok, hogy egyszer majd ők is rájönnek arra, mennyi mindent adott nekik ez a gyönyörű város” - nyilatkozta lapunknak Rácz N oémi. A falon elhelyezett illusztrációk a főiskolás évektől egészen napjainkig mutatják be a képzőművész munkásságát (Németi Róbert felvételei) Rácz Noémi: „Örömmel tölt el, hogy újra a szülővárosomban mutathatom meg az eddigi munkáimat" A kiállításon megközelítőleg két évtizednyi alkotómunka eredménye tekinthető meg. A falon elhelyezett illusztrációk a főiskolás évektől egészen napjainkig mutatják be a képzőművész munkásságát. A kiállításon megtekinthető illusztrációk több képzőművészeti stílust képviselnek; vannak köztük klasszikus és kombinált festészeti, valamint digitális eljárással készült képek is. Rácz Noémi meseillusztrációi évekig rendszeresen jelentek meg lapunk vasárnapi kiadásában, a Gyermekvilág rovatban. Már főiskolai hallgatóként érzékenyen ültette át a szövegi tartalmat erős, hangsúlyos színek, határozott kontúrozással teremtett, sajátos, eredeti figurák alkalmazásával. A gyerekek értelméhez igazított képteremtéssel dolgozott, a klasszikus képi megszólalásnak modem karaktert adva. Illusztrációi már akkor - és ez azóta sem változott - a meseértést és a világban való elismerést segítették olyan formában, hogy az ismeretszerzés mellett kellemes esztétikai élményt és játékos vizuális kalandozást nyújtottak. Rácz Noémi kiállítása a Löffler Múzeum első emeletén tekinthető meg április 21-ig. (nr, tb) Elhunyt Agnes Varda filmrendező Kilencvenéves korában meghalt Agnes Varda, a francia újhullám egyik meghatározó rendezője, akit 2015-ben Aranypálma életműdíjjal tüntetettek ki a cannes-i filmfesztiválon. Párizs. A rákban szenvedő rendezőnő, akinek pályafutását két éve az amerikai filmakadémia is életmű-Oscarral jutalmazta, egy nappal 91. születésnapja előtt, otthonában, családja körében hunyt el. Varda gazdag életművében olyan filmek szerepeltek, mint a Cléo 5-től 7-ig, a Sem fedél, sem törvény, amelyért 1985-ben Aranyoroszlán díjat nyert Velencében és az Oscar-díjra jelölt Arcélek, útszélek című dokumentumfilm. „Tudom, hogy úttörő voltam - nyilatkozta 2017-ben a The Hollywood Repotremek. - Radikális filmet készítettem 1955-ben a Párbeszéddel, és amit újhullámnak kezdtek nevezni, azokban az években, 1959-1960-bankezdődött.” A világhírt az 1961-ben készült Cléo 5-től 7-ig című alkotása hozta meg számára, amely a rákszűrés eredményére várakozó fiatal énekesnő délutánjának aprólékos ábrázolásával vetett fel létkérdéseket. Legtöbb munkájában a női szerepekkel, a nő társadalmi helyzetével, a köznapi emberi léttel és a mögötte kibontakozó örök drámákkal foglalkozott. Arra törekedett, hogy filmjeivel tárgyilagosan mutassa be a körülötte zajló életet, s ebből a szempontból pályájának fontos állomásai rövidfilmjei is (A part mentén, Távol Vietnámtól, A nő válaszol). 1965-ben készítette el első színes és teljes mértékben fikciós játékfilmjét, a Boldogságot. Az Agnes strandjai című életrajzi filmjéért 2009-ben a legjobb dokumentumfilmnek járó César-díjat vehette át. Varda élete végéig dolgozott, 2018-ban került a mozikba az Arcélek, útszélek című dokumentumfilmje, amelyet a nála fél évszázaddal fiatalabb fotós és street artist JR társaságában készített. Claude Lelouch Oscar-díjas francia rendező szerint „a mozi egyik nagyon nagy asszonya, egyszerűen egy nagyon nagy asszony” ment el. (MTI) Agnes Varda az Aranypálma életműdíjjal (Fotó: tasr/ap)
