Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-30 / 76. szám

RÉGIÓ www.ujszo.com | 2019. március 30. 5 Komáromban elég óvodai férőhely van Ezt a taktikát többi óvoda és iskola nem nézi jó szemmel, azt mond­ják, úgy tisztességes, ha a szülő tudja, ki fogja tanítani a gyerekét és hány évig járhat az adott intéz­ménybe. Mert egyelőre azt sem le­het tudni, hogy a református ala­piskola teljes szervezettségű, vagy csak ötosztályos lesz-e. Egy biz­tos, a városban sokan úgy gondol­ják, hogy a református oktatási in­tézmények gyarapodása a többi magyar óvoda és iskola leépülését okozhatja. A legjobbakat viszik el Ezt a véleményt osztja Orosz István, a Tompa Mihály Alapisko­la igazgatója is, aki azt mondja, a nyolcosztályos gimnázium eleve a jobbakat viszi el tőlük és ezek a gyerekek az alapiskola felső tago­zatán hiányoznak. „Emiatt volt már, hogy össze kellett vonnunk egy gyengébben teljesítő meg egy jó előmenetelő osztályt. A Feren­­czy István Alapiskola ezért épült le. A magyarok aránya csökkent a városban, a romáké viszont ezen belül nőtt, és miután az ügyeseb­bek elmentek a gimnáziumba, a Ferenczyben szinte csak romák maradtak. Ez fog történni nálunk is, ha megnyitják a református alapiskolát, főleg ha egyszerre mind az öt évfolyamot. Hiába van kitűnő pedagógusgárdánk, ha sok szülő a romák számaránya szerint választ iskolát. Az új iskolának ez a vonzereje, mert egyébként sem a magyarok számarányát, sem a színvonalat, sem a közösség javát tekintve nem látom létjogosultsá­gát. Az elmúlt húsz év megmutat­ta, hogy az itt felépített, Magyar­­országról támogatott intézmények azt a célt hivatottak szolgálni, hogy ezek a fiatalok végül áttelepülje­nek. A nyolcvan százalékuk oda megy egyetemre és a fele sem jön vissza. Nem a konkurencia a gond, hanem az, hogy a reformátusok nem kezdetektől építkeznek, ha­nem tőlünk fölözik le azt, amit ke­serves munkával elértünk. Épp ezért attól tartok, öt év múlva az új iskola ellenére ugyanannyi ma­gyar gyerek jár majd szlovák is­kolába, mint most, csak nálunk lesz kevesebb” - írta le a várható hely­zetet Orosz. Magyar szellemiség A nyolcosztályos református gimnáziumot az első ötödik osz­tállyal 1999-ben nyitották meg, amikor visszakapták az Egyesült Protestáns Főgimnázium törté­nelmi épületét, két év múlva pedig elindították a négyosztályos gim­náziumot is. Jelenleg az intéz­ménynek mintegy 180 diákja van, de a várakozásokkal vagy aggo­dalmakkal ellentétben fennmaradt a városban az Ivan Krasko Gim­názium magyar tagozata is. „Iga­zából itt nincs két magyar gimná­zium, mert ott több tantárgyat szlovákul tanítanak, míg nálunk kizárólag magyarul, magyar szel­lemiségben folyik az oktatás. Ez nyilvánvalóan mellettünk szól” - állítja Molnár Sándor. Kérdésünkre, hogyan lehet, hogy mégis megmaradt a másik gimná­zium, sőt arra is van példa, hogy tő­lük jelentkeznek át oda diákok, azt feleli, hogy önkormányzati hát­széllel könnyebb működni. A jelek szerint magyarországi hátszéllel pedig fejleszteni könnyebb, de a gyerekek szempontjából végered­ményben mindegy, ki építtette és ki működteti az iskolát, ha ott jó pe­dagógusok oktatnak és ez a szín­vonalas oktatás mindenki számára egyformán elérhető. „Attól tar­tunk, hogy ez nem lesz így. Itt most egy zárt intézményrendszer van kialakulóban, ahová három- éve­sen beadják a gyereket, érettségi­vel kijön, a gyenge szlováknyelv­oktatás miatt Magyarországra megy egyetemre és ott is marad. Megmaradásról, szülőföldön ma­radásról beszélnek nekünk és köz­ben észre sem vesszük, hogy emberierőforrás-tartalék vagyunk Magyarország számára” - mondja egy neve elhallgatását kérő szülő. A romák maradnak Juhász Péter orvos, rimaszom­bati önkormányzati képviselő nem látja ilyen borúsan a helyzetet. „Jónak tartom, hogy bővül az is­kolák választéka olyan intéz­ménnyel, ahová annak alapján nyernek felvételt a gyerekek, mi­lyen értékrend szerint él a család, és ott magyarságtudatra nevelnek. Négy gyerekem van, és amikor ki­derül, kik fognak ott tanítani, úgy fogok döntést hozni, hogy nekik jó legyen” - állítja Juhász. A döntést várhatóan szeptem­berben meg kell hozni minden ri­maszombati magyar szülőnek. Utána pedig viselni a következ­ményeit is, mert ahol túl sok szem­­pontotkell mérlegelni, ott igazánjó lehetőségek nincsenek. Lehet kü­lön iskolákat nyitni a tehetsége­seknek, jó családból származók­nak, fehéreknek, de kisebbségben arra is gondolni kell, mi lesz a töb­biekkel, a kevésbé okosakkal és jól neveltekkel, akik szintén magyar­nak vallják magukat. Ha a romá­kat felvállaló tanintézményeket leépítjük, kisegítő iskolák szintjé­re süllyesztjük, ezzel magunknak ártunk, mert ők itt maradnak, ve­lünk. Azzal az érzéssel, hogy eb­ből a gettóból úgysem lehet kitör­ni, tehát igyekezni sem érdemes. V. KRASZNICA MELITTA Komáromban 12 városi fenntartású és 2 egyházi óvoda működik. Minden három évnél idősebb gyereknek jut hely, de nem mindig a szülő által preferált óvodában. A városi óvodák közül öt magyar és öt szlovák nyelvű, kettő pedig ve­gyes, azaz magyar és szlovák osztá­lyaik is vannak. A városi óvodákban 17 magyar és 22 szlovák osztályt tartanak számon, viszont a Maria­­num Egyházi Iskolaközpontban to­vábbi öt magyar óvodai osztály van, a református egyház által működ­tetett benei óvodában pedig kettő. Ez utóbbi várhatóan április-május fo­lyamán átköltözik új otthonába. Át­adás előtt áll ugyanis a magyar kor­mány támogatásából megépült Csil­lag Óvoda és Bölcsőde, ahová há­rom óvodai és egy bölcsődei osz­tályt terveztek, összesen 78 férő­hellyel. Mindenkinek jut hely Bajkai Jánostól, a városi hivatal oktatási és kulturális főosztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy három­éves kortól minden gyereket fel tud­nak venni óvodába. Az előfordul­hat, hogy nem a szülő által legin­kább preferált intézménybe, mert az már megtelt. „Van néhány óvoda, ahová már egy évvel korábban bejelentkeznek a szülők, hogy mire gyerekük eléri az óvodás kort, biztosan legyen szá­mára hely” - mondta a főosztályve­zető. A Csillag Óvoda megnyitásával is bővül az óvodai helyek száma, a be­nei óvodában ugyanis, bár két osz­tály van, a közegészségügyi hivatal SZÁZ ILDIKÓ A közelmúltban több fát és bok­rot vágtak ki a a Kapisztóry Kórház épülete és a halastó közti területen. Helyettük a város harminc hársfát ültet ki. Az érsekújvári lakosok aggoda­lommal figyelték a fairtást, és han­got adtak elégedetlenségüknek a közösségi oldalakon is. Jozef Lengyel, a Szlovák Állami Természetvédelem Dunai berkek tájvédelmi körzetének dolgozója szerint a kivágott fák legalább egy­­harmada életképes volt és egészsé­ges. Peter Podolsky (független) kép­viselő a legutóbbi önkormányzati ülésen fényképsorozatot vetített le a képviselőknek és elmondta, kon­zultált Jozef Lengyellel, aki szerint nemcsak az invazív, nem őshonos növényeket távolították el a régi kórház környékéről: fehér eperfát, közönséges diófát, mirabolánszil­­vát, kökényfát és szilfát is kivágtak a munkások. Megszépült a Tulipán Óvoda az utóbbi években összesen csak 22 gyermek felvételét engedélyezte. Fontosak a hagyományok A magyar kormány Kárpát­medencei óvodatámogatási prog­ramjának köszönhetően teljesen új külsőt kapott a komáromi Tulipán Óvoda. A 230 ezer eurós beruházás­ból 200 ezer eurót költöttek felújí­tásra, 30 ezret pedig eszközvásár­lásra. Komárom második legna­gyobb óvodájáról van szó, négy ve­gyes életkorú csoporttal működnek. Michac Szilvia igazgatónő az ün­nepélyes átadáson elmondta, hogy az általános oktató-nevelő feladatok megvalósítása mellett óvodájuk két kiemelt célt követ: a néphagyomá­nyok őrzése, megélése a népmű­vészetek gazdag eszközrendszere segítségével és az egészséges élet­módra nevelés. Bár a belső terek esztétikusak, gazdagon díszítettek - számos korabeli használati tárgyat is sikerült már összegyüjteniük és ki­állítaniuk -, az óvoda kívülről tata­rozásra szorult, ezért jött jókor a ma­gyar kormány támogatása. Keszegh Béla polgármester beszédében megemlékezett Jókai Tiborról, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) tavaly el-A Kapisztóry Kórház területén még december közepén kezdték meg az invazív fák kivágását. A vá­ros az AMV Slovakia Kft. kérésére öt fa kivágását engedélyezte, to­vábbi tizenegy fa kivágásához nem foglalt állást, mivel invazív növé­nyekről volt szó, amelyek eltávolí­tásához nem kell engedély. Monika Kutenicsová, a városi hivatal közügyi szolgáltatásokkal foglalkozó osztályának vezetője szerint hogy a kórház mögötti te­rületen, a városi telken található in­vazív növények eltávolításával az önkormányzat a városi Novovital céget akarta megbízni. Az öreg kórház tulajdonosa azonban segíteni akarván a város­nak úgy döntött, hogy ha már a helyszínen vannak a munkagépek, kitisztítja a városi területet is, de er­ről nem egyeztetett a várossal. A rendőrség vizsgálatot folytat ebben az ügyben. Jozef Lengyel a kihallgatás során részletesen be­számolt arról, hány olyan őshonos növényt távolítottak el a területről, amely teljesen ép volt és egészsé­ges. hunyt elnökéről, aki sokat tett azért, hogy a Tulipán Óvoda is a támoga­tott intézmények közé kerüljön. A polgármester rámutatott arra, hogy az utóbbi években csökken Komá­rom lakossága, amit csak összefo­gással, családsegítő programokkal lehet megállítani, kiemelten odafi­gyelve a kisgyerekes családokra. Nőtt az óvodások száma Czimbalmosné Molnár Éva, a Mi­niszterelnökség Nemzetpolitikai Ál­lamtitkársága főosztályvezetője em­lékeztetett arra, hogy a magyar kor­mány által 2016-ban indított óvoda­fejlesztési támogatási programjának első-második ütemében Kárpát­­medence-szerte 38,5 milliárd forintot fordítottak óvodák és bölcsődék fel­újítására, illetve újak építésére, vala­mint az ott dolgozó pedagógusok szakmai továbbképzésére. Szlovákiában 135-ből már 100 óvoda felújítása befejeződött. Az SZMPSZ-től kapott tájékoztatás szerint a magyar óvodai osztályokat látogató gyerekek száma jelenleg Szlovákiában 9006 fő, ami közel 3 százalékos növekedést jelent az elő­ző évhez képeset, de a magyar gye­rekek 8 százaléka még mindig szlo­vák óvodát látogat. Iskolai beiratkozások Április 1-2. (hétfő, kedd) Érsekújvár-8.00: a Czuczor Gergely Alapiskolá­ban mindkét napon 17 óráig várják a beiratkozó gyerekeket és szüleiket. Április 2. (kedd) Zsitvabesenyő -13.30: a zsitvabesenyői alapiskolában 15.30-ig várják a beiratkozó gyerekeket és a szüleiket az is­kola pedagógusai. Április 4-5. (csütörtök, péntek) Párkány-8.00: az Ady Éndre Alapiskolában minkét napon 17 óráig várják a beiratkozókat. Április 8. (hétfő) Szűnő-9.00: a Jedlik Ányos Alapiskolában 14 óráig válj ák a beiratkozókat az iskola első osztályába. A szülők vigyék magukkal a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a személyazonos­sági igazolványukat. A szerző a Vasárnap munkatársa Orosz István szerint felesleges az új iskola Vizsgálat indult a kivágott fák ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom