Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-29 / 75. szám

6 I KÜLFÖLD 2019. március 29.1 www.ujszo.com Ma megint szavazniuk kellene Frontex erősítéséről Theresa May brit miniszterelnök kész lemondani, ha átmegy a brexitmegállapodása RÖVIDEN Megállapodtak a Brüsszel. Megegyeztek a közös határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítéséről az Európai Unió társjogalkotó in­tézményei, ami ugyanakkor az eredetileg tervezettnél lényege­sen lassabban fog megvalósulni. A külső határok igazgatásának biztosítása és a válsághelyzeti reagálás képessége érdekében a szervezet operatív személyze­tének létszáma 2021 -re el kell érje az 5 ezer főt, 2027-re pedig a 10 ezret. A határigazgatás el­sődlegesen továbbra is tagállami hatáskörben lesz. (MTI) Izraeli támadás a szíriai Aleppónál Damaszkusz. Izraeli rakétatá­madást próbált visszaverni a szíriai légvédelem az ország északi részén fekvő Aleppónál. Állítólag Aleppó repülőterének környékét is érte támadás, akár­csak a szíriai hadsereg és az iráni katonák fegyverraktárát. Az Emberi Jogok Szíriai Megfi­gyelőközpontja (OSDH) veze­tője, Rami Abdel Rahman azt mondta, hogy a rakétacsapásban az Iránnal szövetséges milíciák hét harcosa életét vesztette. íz- ' rael nemrégiben elismerte, hogy rendszeresen mért légicsapáso­kat iráni célpontokra Szíriában. Az utolsó ilyen hadművelet ja­nuárban volt a damaszkuszi kormányt támogató iráni erők ellen az országban. (MTI) Terrorgyanús férfiak Prágában Prága. Őrizetbe vett két embert a prágai repülőtéren a cseh ide­genrendészet annak gyanújával, hogy közük volt a németországi vasútvonalakon 2018 októberé­ben és decemberében megkísé­relt merényletekhez. Az egyik esetben acélsodronyt feszítettek ki a vasútvonal felsővezetékére, a másik esetben betonlapokat helyeztek a sínre egy berlini vo­nalon. Ezzel összefüggésben őrizetbe vettek a minap Bécsben egy iraki férfit. Prágai sajtóje­lentések szerint a 3 őrizetbe vett férfi rokonszenvezett az Iszlám Állam terrorszervezettel. (MTI) Dánia nem kór a dzsihádistákból Koppenhága. Nem kapják meg a dán állampolgárságot a dániai dzsihádisták külföldön született gyermekei -jelentette be a kor­mány. Az eddigi szabályozással ellentétben ezentúl nem illeti meg automatikusan a dán állam­­polgárság azokat, akik olyan te­rületen születtek, ahova csak il­legálisan lehet belépni, illetve ahol törvénytelen tartózkodni. Ezeknek a gyerekeknek a szülei hátat fordítottak Dániának, nincs okunk arra, hogy állampolgársá­got adjunk nekik - állt a beván­dorlásügyi minisztérium közle­ményében. Dánia becslései sze­rint 40, Dániához kötődő dzsihá­­dista tartózkodik jelenleg az Isz­lám Állam terrorszervezet által korábban uralt területeken. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ London . Theresa May kor­mányfő felajánlotta párton belüli ellenfeleinek, hogy le­mond, ha az alsóház megsza­vazza az eddig elutasított brexitmegállapodását. főbb ellenzőt sikerült meggyőznie, azonban a kormánya többsé­gét biztosító északír unionis­­ták továbbra sem támogatják. Az alsóház a 8 brexitalternatí­­va mindegyikét leszavazta. Szerdán, azaz két nappal a kilépés eredeti dátuma, március 29. előtt újabb mozgalmas nap kerekedett a brexit körül: Theresa May brit kor­mányfő felajánlotta a lemondását, hátha ezzel meg tudja győzni a bre­xitmegállapodását ellenző tory kép­viselőket, miközben az alsóház 8 al­ternatív javaslatról tartott vélemény­­nyilvánító szavazásokat, és egytől egyig mindegyiket elutasította. Elmarad a mai kilépés Szerda éjjel nagy többséggel, 441:105 arányban jóváhagyta a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének elhalasztását. Az Egyesült Királyság eredetileg ezen a héten, konkrétan ma lépett volna ki az EU-ból, de az alsóház az elmúlt hetekben kétszer is elutasította a brexit feltételrendszerérői kidolgo­zott, az EU-val novemberben kötött megállapodást. Theresa May mi­niszterelnök ezért a múlt héten hi­vatalosan kezdeményezte az EU-nál a brexit határidejének június 30-ig terjedő halasztását. Az EU a múlt heti csúcsértekezleten végül olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a brexitmegállapodást, a kilépés má­jus 22-ig, az európai parlamenti vá­lasztás előtti napig halasztható. A brexitegyezmény újbóli elutasítása esetén viszont a halasztás április 12- ig tart, addig Londonnak ismertet­nie kell az EU-val a további menet­rendről szóló elképzeléseit, és dön­tenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni az EP-választáson. Ezt a halasztási forgatókönyvet hagyta jóvá az alsóház a szerda éjjeli sza­vazáson. Egyik alternatíva sem kell Viszont'a brexit feltételrendszerét tartalmazó megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget a londoni alsóház esti szavazásán. Az alsóház hétfőn hagyta jóvá azt az in­dítványt, ami alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavaz­hatnak (nem kötelező erejű, véle­ményjelzési céllal) a brexit feltétel­­rendszeréről novemberben elért, de a házban kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás különböző alternatíváiról. A beteijesztett 8 na­pirendi javaslat a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszű­nésének lehetővé tételétől az újabb népszavazáson át a brexit törléséig terjedt. A javaslatok közül több is in­dítványozta, hogy az Egyesült Ki­rályság a kilépés után is maradjon szoros, intézményes kapcsolatban az EU-val. Az egyik indítvány szerint London például az Európai Gazda­sági Térség (EEA) tagja maradna, és kémé visszavételét az Európai Sza­badkereskedelmi Társulásba (EF­­TA). De a nyolc alternatív indítvány közül egyik sem kapott többséget. May a jövőben lemondana A patthelyzet feloldása érdekében Theresa May azt is megígérte, hogy a brexittárgyalások második fázisában - vagyis a jövőbeni viszonyról szóló egyeztetés idején - átadja másnak az irányítást. A kormányfő azt már ko­rábban jelezte, nem kíván a követke­ző, 2022-es választásokig a helyén maradni, mostani kijelentése azon­ban arra utal, ennél jóval előbb tá­vozhat. Pontos időpontot azonban most sem említett. Ázt azonban ko­rábbi nyilatkozatokból sejteni lehet, hogy a kormányfő pártja nyomásá­nak engedett: a brexitpárti toryk azt várták el tőle, hogy a kilépési megál­lapodás elfogadásáért cserébe távoz­zon a helyéről. Lemondásának fel­ajánlása után több konzervatív kép­viselőjelezte, hogy kész megszavaz­ni az eddig kétszer elutasított doku­mentumot, ez azonban még messze nem jelenti azt, hogy megoldódott volna a patthelyzet. Ennek az egyik oka az, hogy a kormányt kívülről tá­mogató északír unionista DUP még mindig nem támogatja a megállapo­dást, márpedig az ő tíz voksuk - vagy legalább a képviselőik tartózkodása -A máltai haditengerészet átvette az ellenőrzést a kereskedelmi hajó felett, amelyet az általa kimentett migránsok eltérítettek. Az olajszállítót máltai ki­kötőbe kísérték, a rendőrség megkezdte a nyomozást az ügyben. Az El Hiblu 1 nevű, török tulajdonban lévő hajó 108 embert mentett ki a Földközi-tengerből, amikor azonban 10 km-re járt a líbiai partoktól, a migránsok átvették az irá­nyítást a hajó felett, hogy Máltára jussanak vele. A bevándorlók rosszul viselik, hogy Líbiába akarják visszavinni őket, ahol súlyos bántalmazásnak vannak ki­téve, beleértve a kínzást, a nemi erőszakot és a rabszolgamunkát. (TASR/ap) Boris Johnson exkülügyminiszter, a brexit híve útban a parlamentbe itasr/ap) szükséges lenne a többséghez. A párt azonban nyilatkozatban jelezte, még mindig elfogadhatatlan a számára az ír-északír határ átjárhatóságát bizto­sítani hivatott tartalékmegoldás, a backstop ebben a formájában. A másik probléma, hogy még az sem világos, mikor és hogyan törté­nik meg a harmadik szavazás a meg­állapodásról. Az EU a rövid (május 22-ig tartó) halasztás feltételéül azt szabta, hogy még a héten fogadják el az egyezményt, ám amíg az unió már nem hajlandó módosítani rajta, John Bercow házelnök a jelenlegi formá­jában nem engedi, hogy a kormány újra beterjessze a Háznak. Ráadásul - mint azt szerdán közölte az alsóház ülésén - bármilyen voksolást csak a jövő héten tart elképzelhetőnek. Muszáj újra szavazni A házelnök ellenvetése dacára a brit kormány tervei szerint ma ismét a londoni alsóház elé kerülhet a bre­xit feltételrendszerét rögzítő, eddig kétszer is nagy többséggel elutasított megállapodás. Andrea Leadsom, az alsóház vezetője - aki e minőségé­ben a kormányzó Konzervatív Párt frakcióvezetőjéhez hasonlatos tisztségü, az alsóházi ügymenet irá­nyításáért felelős magas rangú kabi­nettag - a következő napok alsóházi napirendjét ismertető tegnapi parla­menti felszólalásában ugyanakkor nem jelezte egyértelműen, hogy lesz­e újabb szavazás is a brexitmegálla­­podásról. Felidézte azonban, hogy a brexit halasztásáról az EU-val elért megállapodás értelmében pénteken, brit idő szerint 23 óráig - közép­európai idő szerint éjfélig—el kell fo­gadni a megállapodást ahhoz, hogy az Egyesült Királyság a rendezett tá­vozásra megállapított új, május 22-i határnapon tudjon kilépni az Európai Unióból. Elfogadott megállapodás nélkül Londonnak április 12-éig kell jeleznie a brexitfolyamat további menetével kapcsolatos terveit. Szenved az autógyártás is Nagy-Britanniában jelentősen, éves szinten több mint 15%-kal csökkent az autógyártás februárban, és ezzel már a kilencedik egymást követő hónapban mértek visszaesést. A brit autógyártók és -kereskedők szövetsége ezt főleg a brexit miatt növekvő fogyasztói bizonytalanság­ra vezette vissza, de szerepet játszott a piacok zsugorodása ugyanúgy, mint az is, hogy fennakadások voltak a termelésben. A brit szakmai szövet­ség kimutatása szerint tavaly ötéves mélypontra, 1,52 millióra csökkent a Nagy-Britanniában gyártott autók száma, ami 9,1%-kal kevesebb, mint az előző évben. A brit pénzügymi­niszter szerint katasztrófával érne fel, ha a brit EU-tagság a kilépés feltéte­leiről szóló megállapodás nélkül szűnne meg. (MTI, hvg, index) Állandósuló áramszünet Caracas/Washington. A har­madik napja tartó, az ország jelen­tős területén kialakult súlyos áram­­kimaradás miatt a hatóságok Ve­nezuelában munkaszüneti nappá nyilvánították március 28-át is. A döntést Jorge Rodriguez tájékozta­tási miniszter ismertette. Á politi­kus hétfőn is arról számolt be, hogy az ország több területén áramszü­net volt, amit a Venezuela legna­gyobb vízi erőműve elleni szabo­tázsakció okozott. Az ország déli részén lévő gát energiatermelésé­ben akkor is súlyos problémák je­lentkeztek, amit azonban azóta sem sikerült teljesen megszüntetni. Mint a hatóságok közölték, azon mun­kálkodnak, hogy a létesítmény is­mét csatlakozzon a nemzeti háló­zathoz és eljuttassa az áramot az or­szág minden részébe. A tájékozta­tás szerint Nicolás Maduro államfő áll azoknak az erőfeszítéseknek az élén, hogy a nemzeti áramszolgál­tató, a hadsereg és a kormány együtt helyreállítsák az áramszolgáltatást. Felszólította Donald Trump amerikai elnök Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Venezue­lából. Az elnök arra figyelmezte­tett: minden lehetőség nyitva áll annak érdekében, hogy az USA el­érje ezt. Venezuelába a múlt szom­baton érkezett meg az orosz légi­erő két gépe, fedélzetén körülbelül 100 orosz katonával. Az eset csak tovább mélyítette a dél-amerikai országot sújtó belpolitikai válsá­got. Az orosz katonák Venezuelá­ba vezénylése teljes mértékben összhangban áll a dél-amerikai or­szág törvényes kormánya és Oroszország megállapodásával - jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója. Sajtóértesülések szerint az orosz szakértők egyebek között a vene­zuelai áramszünet informatikai okait igyekeznek elhárítani. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom