Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-28 / 74. szám

www.ujszo.com | 2019. március 28. KÖZÉLET 3 Magyarország: egy hónap alatt már 6000 fős a fogyás A Központi Statisztikai Hivatal adatai szó szerint arculcsapásként hathatnak a kormánypropagandára Minden jel szerint nem váltak be Orbán Viktor családvédelmi intézkedései: a statisztikai hivatal szerint Magyarorszá­gon kevesebb a születés, több a halálozás és nagyobb a természetes fogyás (TASR-feivétei) KÓSAANDRÁS Budapest. Az Orbán­­kormányok a jelek szerint hiába hozzák az újabb és újabb „családvédelmi intézkedé­seket", a statisztikák szerint 2019 januárja minden korábbinál rosszabb születési és halálozási adatokat hozott. „Mi, magyarok csak magunkra számíthatunk. Ezért meghirdettük a családokról szóló nemzeti konzultá­ciót. Ezt tartom a legkomolyabb ügynek a mai magyar politika napi­rendjén. Bízom abban, hogy létre tu­dunk hozni egy olyan megállapo­dást a magyar nőkkel, ami egyszerre segíti majd az ő életüket, és erősíti Magyarországot” — ezt a (az azóta megszűnt) Magyar Idők 2018. de­cember 24.-i számában mondta Or­bán Viktor. Novák Katalin család-, és ifjúsági ügyekért felelős államtit­kár pedig alig három napja mondta azt, hogy „a magyar kormány sze­rint az ország belső erőforrásaira tá­maszkodva is vissza lehet fordítani a demográfiai hanyatlást, nincs szük­ség a migrációra”, majd azt is hoz­zátette, hogy a kormány családpoli­tikai intézkedéseinek „már látsza­nak az eredményei is: a házasság­­kötések száma 2010 és 2018 között 43 százalékkal nőtt, a válásoké 22,5 százalékkal csökkent, 33,5 száza­lékkal csökkent az abortuszok szá­ma, a termékenységi arányszám pe­dig a 2011 -es 1,23-ról 2018-ra 1,49- re emelkedett”. Romló tendencia Ehhez képest arculcsapásként hathatnak a kormánypropagandára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai a magyarországi demográfiai helyzetről. A Novák Katalin által említett házasságköté­sek száma például az egy évvel ez­előttihez képest 2019 januárjában 5 százalékkal csökkent, 1436 pár kö­tött házasságot, ami 76-tal keve­sebb, mint a tavalyi év hasonló idő­szakában. Ennél is súlyosabb, hogy a népesség újratermelődése szem­pontjából legfontosabb mutató, a teljes termékenységi arányszám is ismét csökkent, egy nőre idén janu­árban 1,44 szülés jutott, tavaly ez még 1,5 volt. A teljes termékenységi arányszámot a 2010 utáni években nagy nehezen sikerült 1,26-ról 1,5-re feltornászni, ami persze még mindig elmarad a népesség egészséges kor­fájának hosszú távú fenntartásához szükséges minimum 2-től, de leg­alább azt mondhatta a kormány, hogy egy fontos népesedési muta­­tóbanj avul a tendencia. És mondta is, az elmúlt évek családpolitikai intéz­kedéseit kritizáló ellenzéki bírála­tokra minden alkalommal az volt a kormány válasza, hogy tessék meg­nézni a teljes termékenységi arány­számot. Most ez is ismét romló ten­denciát vett. Egy kisvárossal kevesebb „Kevesebb születés és több halá­lozás, nagyobb természetes fogyás” - a Központi Statisztikai Hivatal tá­jékoztatójának már a címe is árul­kodó: egyszerűen nem volt olyan mutató januárban, ami javult volna. 2019 januárjában 7364 gyerek szü­letett Magyarországon, 427-tel (5,5%) kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan drasztikusan nőtt a halálozások szá­ma: 13 790 fő vesztette életét, ami 19 százalékos emelkedés, igaz, a KSH szerint ennek az egyik oka a janu­árban az országot elérő influenza­­járvány is lehetett. A természetes fogyás így is 68 százalékkal nőtt a csökkenő születésszám és a növek­vő halálozások miatt, a 2018, janu­ári 3823-mal szemben 6426 fő volt idén januárban. A családok 6ve Ezzel párhuzamosan ezer lakosra 8,9 élveszületés és 16,6 halálozás jutott. „Előbbi 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb, utóbbi 2,6 ezrelék­ponttal magasabb, mint tavaly janu­árban” - olvasható a KSH jelenté­sében. Ez azt eredményezte, hogy a magyarországi népesség természe­tes fogyása a 2018. januári 4,6 ez­relékkel szemben 2019 januárjában 7,8 ezrelékre emelkedett. Idén ja­nuárban ezer élveszületésre 3,5 cse­csemőhalálozás jutott, ami 1,2 ez­relékponttal magasabb volt az előző értéknél. A házasságkötési arány­szám 1,7 ezrelék volt, ez szintén romló adat, 0,1 ezrelékkel keve­sebb, mint 2018 januárjában. A kor­mány 2018-at a „családok évének” minősítette, elvileg a teljes tavalyi év arról szólt, hogy a gyermekszü­letések és a házasságkötések számát családpolitikai intézkedésekkel nö­veljék. A januári demográfiai ada­tok alapján az év első hónapjaiban ezeknek enyhén szólva még nem volt foganatja a megcélzott társa­dalmi csoportok körében. Mint is­mert, Orbán Viktor idén februárban újabb - ezúttal hétpontos - család­­védelmi akciótervet hirdetett meg. Kérdés, ez önmagában elég lesz-e a katasztrofális demográfiai trendek megállítására. Rossz irány A 444.hu még 2017-ben közölt hosszú elemzést „Elveszett Ma­gyarország aranytartaléka” cím­mel, melyben leírják, hogy a het­venes évek közepi demográfiai hullám tagjai most kezdenek kifut­ni a szülőképes korból, és így sem sikerült megállítani az egyre gyor­suló népességfogyást. A kormány­zati családpolitikai intézkedések iránya rossz, úgy koncentrálnak a három- és többgyerekes jómódú, középosztálybeli családok megse­gítésére, hogy éppen ebben a tár­sadalmi rétegben sokszor az első és a második gyerek sem születik meg - ezzel párhuzamosan az alacsony végzettségű, rossz anyagi helyze­ten élők körében nő a születések száma. „Ha a jelenleg még gyer­mekvállalási korban lévő, 1973-77- ben született, nagy létszámú gene­ráció nem pótolja be hamarosan az eddigi elmaradt gyermekvállaláso­kat, az őket követő alacsonyabb létszámú generáció már képtelen lesz fordítani a termékenységi tren­deken” - idézték akkor a kormány által létrehozott népesedési mun­kacsoport jelentését. A dokumen­tum 2012-ben készült, a jelek sze­rint teljesen fölöslegesen. Készül a földrendezés stratégiája ÖSSZEFOGLALÓ Gabriela Mateőná agrármi­niszter azt ígéri, már a jövő hónapban a kormány elé terjeszti a földegyesítés stratégiáját. Pozsony. Gabriela Matecná (SNS- jelölt) agrárminiszter elégedetten je­lentette be, hogy tárcája még az idén elindítja azt az uniós projektet, mely­nek keretében 168 kataszterben elin­dítja a területegyesítést. A projektre vonatkozó közbeszerzési eljárást előbb a Közbeszerzési Hivatal (UVÖ) leállította. A minisztérium fellebbe­zését követően mégis elindulhat a 44,6 millió eurós projekt. A földren­dezést a gazdák szerint már rég meg kellett volna valósítani, mert ez az ágazat egyik legégetőbb gondja. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi­­szeripari Kamara (SPPK) szerint or­szágszerte 3500 katasztert, 8,4 millió parcellát és 4,4 millió földtulajdonost regisztrálnak. A statisztikai adatok alapján egy parcellának átlag 12 tu­lajdonosa van, míg egy tulajdonos­nak átlag 23 különböző parcellához van valamilyen kötődése. A kamara szerint a földrendezés kulcsfontossá­gú az agrárszektor számára, a terüle­tek megművelése, az agrártámogatá­sok és a fejlesztések, beruházások szempontjából, de legalább ilyen fontos az önkormányzatoknak a helyi adók beszedésekor. Miroslav Stefcek, az SPPK alelnöke szerint a földren­dezés egyszerűbbé teszi a földvásár­lást, a bérleti szerződések megköté­sét, megkönnyíti a parcellák megkö­zelítését és egyszerűbbé tenné a tel­kek nyilvántartását. Ehhez képest tíz éve egyetlen földrendezési projektet sem indított el a tárca. A legutolsó földegyesítések 2003 és 2009 között valósultak meg. Arra is emlékeztet, hogy a földegyesítésre vonatkozó szabályozást 27 éve jóváhagyták, va­lójában azonban eddig a területek csupán 12%-án valósult meg. Az SPPK szerint a hatályos örökösödési törvény módosítása nélkül, mely minden területet azonos arányban oszt szét az örökösök között, gyakor­latilag nincs értelme a komplex föld­­rendezésnek. Emil Macho, az SPPK elnöke szerint ott, ahol tíz évvel ko­rábban megvalósult a földrendezés, mára az örökösödési törvények miatt szinte ugyanott tartanak, ahol a kom­­maszáció előtt. Peter Pellegrini kor­mány a a közelmúltban úgy döntött, az agrártárca stratégiát dolgoz ki a föld­egyesítés jövőbeni megvalósítására. Matecná tegnap azt ígérte, ezt a do­kumentumot már a jövő hónapban a kormány elé teijeszti. Arról egyelőre nem beszélt, hogy az ehhez szüksé­ges anyagiakat, mely becslések sze­rint bőven meghaladhatja az egy­­milliárd eurót, honnan teremtheti elő a kormány. (ie) Gabriela Mateőná agrárminiszter (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom