Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-26 / 72. szám

12| KULTÚRA 2019. március 26.1 www.ujszo.com Augusztusban érkezik az új Tarantino-film Brad Pitt és Leonardo DiCaprio, az elmúlt évti­zedek két nagy mozis sztáija még nem találko­zott a filmvásznon. Au­gusztus 8-án érkezik a ha­zai mozikba Quentin Ta­rantino Volt egyszer egy Hollywood című új mozi­ja, amelyben először ját­szik együtt a két színész - tette közzé a film szlová­kiai forgalmazója. Tarantino kilencedik filmjével a hippikorszak­ba tér vissza. A vígjáték­ként beharangozott mozi története a Manson-gyil­­kosságok idején játszódik, bár a film nem abűnüggyel foglalkozik, hanem azt mutatja be, milyen volt Hollywood 1969 augusz­tusában, amikor Sharon Tate amerikai színésznőt, Roman Polanski filmren­dező feleségét brutális módon meggyilkolták. Tarantinónál DiCaprio egy tévésorozatbeli cow­­boyt alakít, Brad Pitt pe­dig a kaszkadőrét. Ügy kerülnek a képbe, hogy a meggyilkolt szülésznő - akit Margot Robbie for­mál meg - szomszédai. Olyan sztárok szerepel­nek még a filmben, mint A1 Pacino, Dakota Fan­ning, Kurt Russell, Tim Roth vagy a nemrég el­hunyt Luke Perry. (tb) Az olvasóvá nevelés könyve Vojtek Sándor elsősorban önálló gondolkodásra tanította JUHÁSZ KATALIN Aki tanárként, irodalom­tudósként vagy ember­ként személyesen ismer­te Vojtek Sándort, nem tudta nem kedvelni. Szenvedélyesen szeret­te az irodalmat, és azon dolgozott, hogy minden tanítványénak élmény legyen az olvasás. Lelkes volt és elkötelezett, nemcsak az óráin. Elképesztő mennyiségű tanulmányt és módszertani elemzést vetett papírra. Mintha érezte volna, hogy nem sok ideje van, hogy csupán negyven év jut neki ezen a földön. Életműve egy 700 oldalas könyvben jelent meg, amelyet a napokban mutattak be a Pozsonyi Ma­gyar Intézetben. A terem zsúfolásig megtelt Vojtek Sándor egykori diák­társaival, kollégáival, baráta­ival, tanítványaival (a Come­­nius Egyetemen diplomázott és sokáig a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban tanított). Azon az estén még két másik kötetet is bemutattak ugyan­ott, de megkockáztatom: tel­jesen feleslegesen. A közön­ség kilencvenkilenc százalé­ka „Sanyi” miatt érkezett. Az Olvasóközpontú iroda­lomtanítás címmel megjelent vaskos munkát Fenyő D. György, a könyv szerkesztő­je, a Magyartanárok Egyesü­letének alelnöke és nem utol­sósorban a szerző közeli ba­rátja mutatta be. Ez volt a cí­me Vojtek Sándor doktori ér­tekezésének, amelyben összehasonlította és elemezte a magyar tankönyvpiacon el­érhető irodalomkönyveket. Főleg abból a szempontból, hogy mennyire lehet belőlük megtanulni önállóan gondol­kodni, illetve megszeretni a szövegeket. Azokat is, ame­lyek régen születtek, ezért a mai diákok (sőt, gyakran ta­náraik is) távolinak, bonyo­lultnak érzik őket. Vojtek Sándor mindig is azt kutatta, hogyan, milyen módszertani eszközökkel lehet megköze­líteni a szövegeket, hogy a befogadás élmény legyen a diák számára. Berzsenyi Dá­niel költészetének tanítása például sokaknak okoz ne­hézséget. Vojtek ebben a könyvben 37 különböző le­hetőséget vázol fel arra, ho­gyan lehet Berzsenyit taníta­ni. Fenyő D. György szavai­val élve: étlapot kínál a taná­roknak, amelyről ki-ki vá­laszthat, melyik megközelí­tési módot alkalmazza az órákon. Abban nyújt segítsé­get, milyen kérdésfelveté­sekkel, kreatív játékokkal könnyítheti meg a pedagógus diákjainak az első találkozást a szöveggel. (Az antik vers­formák befogadására az egy ik legérdekesebb ötlete talán a zenekar nevű csoportos fel­adat, amely során a négy-öt fős csapatok a sorok alá írják a verslábak jelölését, majd közösen olvasva, valamilyen ritmushangszer, triangulum vagy csörgődob kíséretével előadják azt a pár versszakot, amelyekkel foglalkoztak.) Vojtek Sándor Vörösmarty Csongor és Tündéjéből is tár­sasjátékot csinál, Szabó Lő­rinc Tücsökzenéjének feldol­gozását pedig barkochbával segíti. Vannak a kötetben Csoko­­nai-tanulmányok is, a Do­rottyáról, valamint Csokonai humoráról. „Sokszor nézünk úgy az irodalomra, mint vala­mi végtelenül magasztos és komoly dologra. Kesztyűt akarunk húzni hozzá, mint egy múzeumi tárgy megérintése­kor. Vojtek Sándor viszont ar­ra biztat, hogy menjünk jó kö­zel hozzá, mert annyi apró öt­let, nyelvi humor, gondolat van Csokonaiban, hogy érde­mes minél közelebbről meg­szemlélni” - mondta a szer­kesztő a pozsonyi könyvbe­mutatón. Vojtek nem hagyta figyel­men kívül a kortárs irodalom tanításának módszertanát sem. Egy hosszú fejezetet, több mint száz oldalt szentel Berg Judit Rumini című meseregé­nyének elemzésére, amely az­óta (Vojtek Sándor 2013-ban bekövetkezett halála óta) több alapiskolában kötelező olvas­mány lett. A szerző idejekorán észrevette, hogy a rendkívül gazdag kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom remekül használható az órákon, segít­het az olvasóvá nevelésben, hiszen a mai gyerekek nyel­vén szólal meg, az ő világuk­hoz kapcsolódik. (Ebből a meseregényből az utóbbi években elképesztően nép­szerű sorozat lett, nem vélet­lenül, és nem is érdemtelenül.) „A könyv elején versekről van szó, utána prózai szöve­gekről, kezdve a Halotti be­széddel, majd bizonyos iro­dalmi motívumokról, végül pedig az irodalom tanításáról. Olyan bőséggel áradnak az öt­letek és lehetőségek, hogy az ember szinte kedvet kap taní­tani, de tanulni mindenképp” - állítja Fenyő D. György, aki Vojtek Sándor halála után a nyaszta elő ezeket a tanulmá­nyokat, és szerkesztett belő­lük könyvet. Külön felhívta a figyelmet arra a két motívum­ra, amelyekkel nem igazán foglalkozunk. Az egyik az evés. „Ez a hétköznapi dolog iro­dalmi jelentést hordozó ese­ménnyé, a szereplőket jellem­ző motívummá válik. A szer­ző arra figyelmeztet minket, hogy annyi mindent veszünk Abban nyújt segítsé­get, milyen kérdésfel­vetésekkel, játékokkal könnyítheti meg a tanár az első talál­kozást a szöveggel. természetesnek, annyi dolog felett siklunk el, pedig érde­mes lenne behatóbban vizs­gálni őket.” A másik ilyen felfedező fe­jezetben az írott és festett bo­londokról, bohócokról van szó. „A borítón Antoine Wat­teau: A bohóc című festménye látható, a művészettörténet egyik legrejtélyesebb alkotá­sa. Adott egy azonosíthatatlan perspektívából láttatott alak, aki egyszerre bohóc és ko­moly, szomorú ember, egy­szerre testesíti meg a szóra­koztatást és a mélységek meg­találásának igényét. Szerin­tem azért elemzi Vojtek Sán­dor a kötetben ezt a képet is, mert egy picit az ő önarcképe lehetne” - állítja Fenyő D. György. Ez a hiánypótló kötet, amely egy nem mindennapi képes­ségű tanárnak is emléket állít, a budapesti Két Egér Köny­veknél jelent meg, a Könyvtár és katedra sorozat egyik da­rabjaként. diákjait, és kollégáit is erre ösztönzi szerző számítógépéből bá-Április 8-án különleges csemege várja a lelek dolgai iránt érdeklő­dő közönséget, hiszen a népszerű Nyitott Akadémia sorozat kereté­ben végre Balántára is ellátogat sokak kedvence, a varázslatos előadásairól ismert Pál Feri. A közkedvelt papot és mentálhigi­énés szakembert senkinek sem kell bemutatni, hiszen neve az elmúlt évek sorén fogalommá vált. Híres „keddi alkalmain" (melyeket tavaly decemberben sajnos befejezett) min­den héten közel ezren vettek részt Budapesten, és nemcsak Magyaror­szág minden pontján, de a környező országok magyarlakta településein is különleges eseménynek számít, ha előadást tart. (Volt már előadói estje az USA-ban, Kanadában, Ausztráliá­ban, Nagy-Britanniában, Svájcban, Finnországban, Svédországban, Romániában és Szerbiában is.) Öt meghallgatni, élőben találkozni vele, valóban óriási élményt jelent. Azokról a kérdésekről beszél, amelyek a leg­jobban foglalkoztatnak bennünket, és egyszerű szavakkal képes bonyo­lult összefüggéseket megvilágítani. Sosem elégszik meg olcsó, közhe­lyes magyarázatokkal - ha valamivel foglalkozni kezd, annak a mélyére ás. Éppen ezért nem ritka, hogy előadá­sai után a nézők szeretnék megölel­ni, vagy legalább megfogni a kezét, hogy megköszönjék neki az átélt él­ményt. Ugyanakkor akár stand up ko­mikusként is megkereshetné a kenye­rét, olyan fergeteges humora van. A szorongástól az önbecsülésig című könyve megjelenése után hosz­­szú hónapokig állt a sikerlisták első helyén, az azonos témájú előadást pedig eddig mindenhol vastapssal köszönte meg a közönség. Április 8-án végre Galántára is elérkezik, és segít elindulni a mély, belülről fakadó önbecsülés felé vezető úton. Amire számíthatunk: másfél órányi felhőt­len, tartalmas szórakozás, rengeteg praktikusan hasznosítható információ és a lehető legminőségibb humor! Az előadás napján a Nyitott Aka­démia könyves standján - sok más pszichológiai és spirituális tárgyú kiadvány mellett - kedvezményes áron meg lehet majd vásárolni Pál Feri műveit is, melyeket a szerző ké­résre szívesen dedikál is. Az előadást április 8-án 19:00 órától a Városi Művelődési Központban hallgathatjuk meg. Jegyek még kaphatók online, a www.nyitottakademia.hu oldalon és személyesen, a Városi Művelődési Központ jegypénztárában. RÖVIDEN Carmina Burana - kicsit másképp Kassa. A Thália Táncestek soros produkciója a színházi világnap alkalmából kerül színre holnap este. Blaskó Borbála a Kaposvári Egye­temen Cserhalmi György osztályának készitett koreo­gráfiát a Carmina Buranára, amelyet vizsgaelőadásként mutattak be. A színészhallga­tók ebben a tánc- és mozgás­színházi előadásban lehető­séget kaptak arra, hogy ké­pességeiket egy összetettebb feladat során is kibontakoz­tathassák. Az előadás olyan kivételes formában mutatja meg Carl Orff közkedvelt kantátáját, melyben a szerep­lők tanulmányaik esszenciáját kamatoztathatják mozgásban, hangszeres zenében, énekben, kifejezésmódban és színpadi jelenlétben. Az előadás a fia­(Fotó: Jókuti György) talabb korosztályhoz is szól, akik kevésbé jártasak a kortárs előadó-művészetben, de nyi­tottak az újdonságokra. Hely­szín a Thália Színház, a kez­dés időpontja 19 óra. (k) Megvan a Libri­­díj tízes listája Budapest. Az öttagú szakmai zsűri a következő tíz könyv­ből választja ki az idei Libri irodalmi díj nyertesét: Bara­bási Albert-László: A képlet, Dragomán György: Rend­szerújra, Kemény István: Nílus, Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk so­sem, Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy, Pintér Béla: Újabb drámák, Simon Már­ton: Rókák esküvője, Szilasi László: Luther kutyái, Szvo­­ren Edina: Verseim, Takács Zsuzsa: A Vak Remény. A közönségdíjasra az inter­neten lehet szavazni május 12-ig (https://www.lib­­ri.hu/irodalmi_dij). A díjat 2016-ban alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft., az az előző évben megjelent legjobb szépirodalmi és tényirodalmi művet ismerik el vele. A díjátadó ünnepség május 15-én lesz. Tavaly Tompa Andrea Omerta című regényét ítélték a legjobb­nak, a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor kapta Addig se iszik címmel megjelent iro­dalmi paródiáiért. Quk) DP190215

Next

/
Oldalképek
Tartalom