Új Szó, 2019. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2019-03-25 / 71. szám

10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2019. MÁRCIUS 25. www.ujszo.com Depressziót okozhat a nőknél a túlmunka Nagyobb a depresszió kockázata azoknál a nőknél, akik he­ti 55 óránál többet dolgoznak - mutatták ki a University College of London és a londoni Queen Mary Egyetem ku­tatói. Huszonháromezer embert von­tak be a kutatásba, amelynek eredményeit a British Medical Journal című orvosi folyóirat­ban tették közzé. Figyelembe vették az életkort, a jövedelmet, az egészségi állapo­tot és a munka jellegét, és meg­állapították, hogy a hosszabb munkaidőben dolgozó nők ese­tében 7,3 százalékkal több de­pressziós tünet jelentkezett, mint azoknál, akiknek munka­ideje heti 35-40 óra volt. Ki­mutatták azt is, hogy a hétvégi munka mindkét nemnél növel­te a depresszió kockázatát. Azoknál a nőknél, akik minden vagy szinte minden hétvégén dolgoztak, 4,6 százalékkal több depressziós tünet jelentkezett, szemben a hét öt napján dolgo­zókkal. A férfiaknál ez az arány 3,4 százalék volt. Lehetetlen minden okot ponto­san megállapítani - mondta a UCL kutatója. Kutatócsoport­juk azonban képes volt számos kockázati tényezőt megállapíta­ni, ezek között volt a végzett­ség, a jövedelem, a házasság vagy a gyerekek megléte. A hosszú munkaidő azonban a depresszió magasabb kockázati tényezője volt. A megállapításoknak komoly jelentősége van napjainkban, amikor az emberektől egyre in­kább elvárják, hogy túlórázza­nak. (MTI) T avasszal többen ha­tározzák el, hogy új életet kezdenek, na­ponta fúrni, kerék­pározni fognak. Mozgásrendszerünkre ilyenkor sok veszély leselkedik, ami nagyon megzavarhatja a mozgást. A leg­nagyobb veszélyben a térd van, ahol meniszkusz- és ízületi sérülés is előfordulhat. A boka szintén a nagyon érzékeny testrészek közé tartozik. Elég egy rossz mozdulat, és máris kificamodik a boka. Az ilyenkor szokásos erős fájdalmat talán mindenki ismeri, akárcsak a hátfájdalmat. Az utóbbi a máso­dik leggyakoribb panasz, amiért az ortopédot felkeressük. » A jó minőségű bandázs kényelmes és jól rögzít, s viszonylag gyorsan meg­szünteti afájdalmat. A rögzítő bandázs gyakran a fel­épülést is hatékonyan segíti. Ám ez a segédeszköz akkor is jó szol­gálatot tesz, ha el akarjuk kerülni a sérülést. A sízés például nagyon megterheli a térdet. Akinek példá­ul érzékeny a térde, viseljen rögzí­tő bandázst, mert feszesen tartja a lábat. Kár lenne emiatt abbahagy­ni a sportot. Ugyanez vonatkozik a futásra, a kerékpározásra és a konditeremben végzett edzésre is. A jó minőségű bandázs kényelmes és jól rögzít, s viszonylag gyorsan megszünteti a fájdalmat. Az ízüle­tek stabilitása megvéd a túlterhe­léstől, és csökkenti a sérülés veszé­lyét. A tartós és enyhe nyomás sti­mulálja a bőrben és a szövetekben lévő receptorokat, s ezzel gyorsab­ban felszívódik a sérült ízület duz­zadása. A szövetek vérellátása is ja­vul, így több tápanyaggal töltőd­nek fel. A kötés kiváltotta meleg serkenti az erek vérellátását. Ne hagyja, hogy a sérülés gátolja a mozgását A mozgás az egészséges életmód elengedhetetlen része. Bizonyos helyzetekben azonban a különféle sérülések ízületi fájdalmak ve­szélyét hordozzák magukban. Ez a veszély a korral emelkedik. Ha fájdalmat érzünk, jó, ha bandázst használunk, és rögzítjük a sérült testrészt. A jó minőségű kötés megelőzheti a fájdalom kialakulását. A jól megválasztott bandázs hatá­sos és többször is lehet használni. Már néhány perc múlva meg­szűnhet a fájdalom. A kiválasz­tásnál fontos, hogy olyat válasz­­szunk, amely megfelelő nagysá­gú, viselése pedig kényelmes. Az a jó bandázs, amely nyomást gya­korol az érintett helyre, de szo­rosnak nem szabad lennie, mert ilyen esetben az ellenkező hatást váltja ki. A kor előrehaladtával az ízületek fokozatosan elhasználódnak, és hajlamosabbakká válnak a sérülé­sekre és a szövődményekre: a térdsérülésre, a ficamra és a hát­fájásra. (lp-ki) NAGYON GYAKORI TÜNET, ES A LEGTÖBBSZÖR VISZONYLAG KÖNNYEN ENYHÍTHETŐ, AZ ALAPBETEGSÉG KEZELÉSÉVEL PEDIG EL IS MÚLIK ■■■■■■■■■■■■■■■■ Reggeli krákogás, állandó köhögés: mikor kóros? Mi állhat a folytonos köhécselés, krákogás hátterében, ha már hó­napok óta változatlan az állapotunk? A köhögés természetes reflex, amelyet mindenki megtapasztal életében. A célja, hogy „kitisztítsa” és így' megvédje a légutalut a bele­került folyadéktól, irritáló anya­goktól, esetleges idegen testektől, vagy éppen a kórokozóktól. A köhögés nagyon gyakori tünet, és a legtöbbször viszonylag köny­­nyen enyhíthető, az alapbetegség kezelésével pétiig el is múlik. Ese­tenként azonban a köhögés króni­kussá válhat, és több mint nyolc héten keresztül elhúzódhat. Ez. nemcsak rendkívül kellemetlen, de általában súlyos betegségei is jelezhet, így mindenképpen érde­mes szakemberhez fordulni vele. Természetesen ezt csak az orvos tudja egyértelműén megmondani. A leggyakoribb okok közé tartozik azonban az asztma. a refluxbetegség, illetve a COPD, vagyis a krónikus obstruktiv tüdő­­betegség, a krónikus bronchitis. A posztnazális váladékcsorgásnak ne­vezett tünetegyüttes is okozhat pa­naszokat. A krónikus köhögés, il­letve az azzal összefüggő betegsé­gek kockázatát jelentősen növeli a dohányzás (még akkor is, ha már leszoktunk, igaz, az idő előrehaladtával egyre csökkenő mértékben), a passzív dohányzás, valamint az elhízás és az allergia. Ez utóbbit különösen akkor érde­mes figyelembe venni mint esetle­ges kiváltó tünetet, ha városi kör­nyezetben élünk, ha érzékenyeb­bek vagyunk a tisztítószerekre, a kozmetikumokra vagy a vegyi anyagokra (ezek gyakran bőrtüne­teket is kiválthatnak). A nők szer­vezete általában érzékenyebb a kö­högést kiváltó ingerekre, ezért ná­luk gyakrabban alakulhat ki a kró­nikus köhögés. Bizonyos gyógyszerek, elsősorban a magas vérnyomás elleni ACE-gátlók is okozhatnak köhögést. A ritkább, de krónikus köhögést okozó betegségek között találhat­juk a cisztás fibrózist, a tüdőrákot, a légutak sérülését, a légutakba ke­rült idegen testet, illene a szarkoidózis nevű betegséget, mely tulajdonképpen a gyulladásos sej­tek felhalmozódása a tüdőben. Ha hajnalban krákogásra kelünk, az a tüdő megbetegedését jelenti, haladéktalanul forduljunk orvos­hoz. Más tünetekre is érdemes odafigyelni, ugyanis ezek is súlyos, a köhögéssel összefüggő betegsé­gekre utalhatnak. Ilyen például az orrfolyás, a torokfájás, a rekedtség, a nehezített légzés és a fulladás, a gyomorégés, a keserű vagy kelle­metlen szájíz. Olyan érzésünk is lehet, mintha valami a torkunk­ba tapadt volna, vagy mintha fo­lyadék folyna le a torkunkban. A krónikus köhögés nemcsak za­varó, de igen kimerítő is lehet. Szövődményei, kísérő tünetei kö­zött találhatjuk a fejfájást és a szédülést, a fokozott izzadást, il­letve az inkontinenciát, vizelet­­csepegést. A kezelőorvosunk számos vizsgá­latot elrendelhet a krónikus kö­högés mögört meghúzódó okok kiderítésére, például röntgenvizs­gálatot, vér- vagy váladékvizsgála­tot stb. Ha megvan, hogy mi okozza a krónikus köhögést, ál­talában jól kezelhető a probléma. Természetesen nem szabad elfe­ledkezni az életmód megváltozta­tásáról sem: a dohányzásról való leszokás, az érrend megváltozta­tása, a testsúly csökkentése segít­het enyhíteni a tüneteket, akár­csak az, ha elegendő folyadékot iszunk, és ha megfelelő páratar­talmat biztosítunk az otthonunk­ban, a munkahelyünkön. (egeszxegkalauz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom